A középkor egy fabrikáció! Méghogy sötét, és tudománytalan, és barbár? Ellenkezőleg. Angliában a középkor fasza volt.
Terry Jones Húzónév és Alan Ereira könyve meglepően komoly, bár néha leeresztik a hajukat, és poénkodás is jut a sok történelmi búvárkodás mellé. (A Gyalog galopp karikatúráit csak messziről érinti, ám én mégis folyton ennél kötöttem ki.) Fejezetenként egy-egy "osztályt" vagy kasztot vizsgál meg közelről: paraszt, szerzetes, filozófus (vagyis alkimista), lovag, udvarhölgy, király. Elég jól működő szerkesztési elv, bár maga a "középkor" kifejezés is rögtön tisztázásra szorul, és kábé mindenről kiderül hosszabb-rövidebb úton, hogy Nem Is Úgy Volt. Gyakran félreértések, szándékos rémhírkeltés, propaganda és ellenpropaganda, utólagos urban legendek, kritikátlanul átvett források alapján épültek ki a középkorró alkotott popkulturális sztereotípiák, a prerafaellitáktól Hollywoodig- és ez a történelemátírás, így értelmezve és kifejtve tök hihető és hiteles nekem, laikusnak, mert bár a középkori* angol történelemről maximum érettségizős és királydrámás értesülésem van, a történelem és a politika úgy tűnik akkor is egészen hasonlóan működött, mint ma. Pénz, hatalom, propaganda, érdekfeszülések és tényleg szüntelen kavarások.
Egészen meglepő, hogy mindez mennyire érdekes. Hogy alternatív történelem - de végülis nincs is más fajta.
*ez persze utálagos fogalom, hogy "középkor", a klasszicizmus találmánya, nyilván sosem gondolták úgy a középkorban hogy "mi itt egy középkorban élünk", és pont hogy ezzel indít a történetük.