Szendrey Júlia

by Erzsébet Kertész

"Kertész Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A "feleségek feleségét zene- és irodalomrajongó intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác jószágigazgató úr kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, s családjával dacolva, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. A romantikus történeten túl kezdődnek a mindennapok. Kertész Erzsébet regényének különös érdeme, hogy nyomon követi a gyermek-asszony drámai sorsát a forradalom viharában, a szabadságharc emberpróbáló hónapjaiban és a bukás után is."

Genres: Historical Fiction

358 pages, Hardcover

First published January 1, 1969

About the author

Szülei: Kertész Miklós és Reiser Irén voltak. 1927-1933 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kémia–földrajz szakán tanári oklevelet szerzett. Kezdetben könyvtárosként dolgozott (Az Újságnál), majd 1936-1940 között a Dolgozó Asszonyok Lapja főszerkesztő-helyettese volt. 1940-től szabadfoglalkozású író volt.
Elsősorban fiataloknak, különösen lányoknak írt regényein, amelyek az emlékezetes "csíkos könyvekben" jelentek meg, olvasók több generációja nőtt fel. Életrajzi munkái a világ- és a magyar történelem nagy alakjairól szóltak, de kizárólag nőkről.
Nevéhez kötődik egyebek mellett a Teleki Blanka, a Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben, a Kossuth Zsuzsanna és a Vilma doktorasszony című könyv. Utolsó kötete saját életrajzi regénye volt, amely néhány évvel ezelőtt jelent meg Fiút vártak, lány született címmel.
Kertész Erzsébet számos elbeszélés és mese szerzője is volt, fordított bolgárból és oroszból egyaránt.

Reviews

[Zsofi · Rating 4 out of 5]

This book is filled with original quotes from "the characters" (I put that in quotes since they were real people and it feels strange calling them simply characters). It is interesting how this builds the, the narrative intermingling with the quotes, creating a wonderful flow. We get insight into the thoughts of all "characters" showing how we all have many layers, and there is not just one true way of looking at something.
I particularly like it because it is a take on what the women were doing, and... well, give me a book with a female protagonist and I am more than likely to read it (the feminist in me can relate to it better, can't help it, and again, I apologise for that). ...and it is about the great Hungariarn poet's (Sandor Petofi's) wife, whom we tend to look at as just that, a wife, nothing else. Even though this woman too was greatly passionate and had artistic talents just like her husband.