Lázár Ervin ebben a kötetében a valaha volt pusztát, gyerekkorának Édenkertjét, „Rácpácegrest” és embereit énekli meg. Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is; ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a létezésnek, mint a nagyvárosok nyüzsgő élete, s az ember, szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával, ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel, csodás elemekkel át- meg átszőtt „Csillagmajorban” ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén. A korábban megjelent kötet most válik teljessé, két új elbeszéléssel, illetve függelékben a szülőföldhöz kötődő tizenöt publicisztikai írással bővül.
Ervin Lázár (May 5, 1936 – December 22, 2006) was a Hungarian author. Although he wrote a novel (Fehér tigris (White Tiger), 1971) and a number of short stories, he is best known for his tales and stories for children.
Csodálatos, fájóan szép írások. A nagy részüket megkönnyeztem. Pontosabban úgy bőgtem, hogy néha alig bírtam abbahagyni. Nagyon elevenembe találtak ezek a történetek. Valamit felszakítottak, megmozgattak bennem. Emlékeket, a szülők örökségét, a gyermeklélek kiszolgáltatottságát… S mindezt varázsos köntösbe bújtatva, egy olyan térbe és időbe helyezve, ahol a misztikum maga a realitás.
Az a szép a dologban, hogy csak azért olvastam el, mert szövegtördelési feladatként kaptam a suliban és mint ilyet, illik átnézni. Erre végigbőgöm majd' az egészet… És őszintén szólva Lázár Ervint is csak a gyerekkönyvei révén ismertem eddig. És nagyon-nagyon örülök, hogy most már erről az oldaláról is ismerem. Hihetetlen sokat adott nekem ez a könyv.
Lehet a mágikus keserű és a realista mosolygós, vagy lehet a realista keserű és a mágikus mosolygós, vagy lehet a mágikus realista és a keserű mosolygós, sőt lehet realistamágikuskeserű vagy mágikusrealistakeserű vagy mágikusmosolygósrealista vagy... matekosok majd megmondják, hányféle lehet.
Lázár Ervin nevét kiskorom óta ismerem, elsős koromban A Négyszögletű Kerek Erdő című művéből adtunk elő részletet dráma szakkörön. Különböző meséit hallottam itt-ott az évek során, de egész kötetét sosem olvastam még. Most a magyar érettségi miatt muszáj volt, hisz ezen műve a szóbeli tételek egyike. A könyv 15 novellát tartalmaz, a közös bennük az, hogy mind Rácpácegres fiktív helyszínén játszódik. A rövid történetek szereplői a puszta lakói, akikkel időnként mágikus dolgok történnek. Az alkotásokban egyszerre jelenik meg vidék parasztságának visszamaradottsága, de hiedelem világuk különlegessége is. Feltűnik szereplőként óriás, angyal, ládában embereket lópó idegen és még sokan mások is. Mindez a kommunizmus évei alatt is játszódik le, de ez csak az utolsó novellákból derül ki 100%-ban, addig akár a középkor éveibe is képzelhetjük a történeteket. Tetszett hogy az író kicsit egy balladai homályhoz hasonló elbeszélésmóddal dolgozott, a történetek misztikussága és fantasztikuma nagyon magával ragadott. A legjobban A kujtorgó és A kút novellák tetszettek.
A legjobb könyv, amit idén olvastam. 7.-ben a magyartanár ajánlott olvasmányként kínálta, de gyanítom, nem sokat fogtam volna fel belőle akkoriban. Sokat kellett öregedni, élni hozzá. Mindegyik történet olyan fájóan szép. Mágikus realizmusban Lázár is van olyan ász, mint Márquez.
Him. The taste of his words that have left in me are essential. Stirring up the sweet childhood, the places and people and actions. His tales are fine, too but this book for grown ups make me want to read again all his tales for children. As I am one of them.
Inkább 3.5 lenne ez nekem, mint könyv így egyben olvasásra. Néhány történet nagyon elkapott benne, sokból csak adott szavak, kifejezések tetszettek, de annyira nem varázsoltak el.
Érdekes olvasmányélmény volt Lázár Ervin felnőtteknek szóló novella gyűjteménye. Gyermekkoromban imádtam a történeteit ezért is voltam kíváncsi az idősebb korosztálynak szóló művére is. Én azthittem ez egy vicces, könnyed stílusban megírt memoár szerű könyv lesz, nem is sejtettem, hogy milyen jellegű történeteket fogok olvasni. A valóságos elemek keveredtek a misztikummal és a fantáziával így alkotva meg ezt a írást tündéri realizmus műfajában. Ezt elsőre őszintén szólva kissé nehéz volt befogadnom de aztán hozzàszoktam a könyv hangulatához, behúzott a mese és misztikum világa és némelyik történetet kifejezetten brilliánsnak is találtam. Pl a grófnő, az asszony, a kujtorgó vagy a szökés című novellákat. A könyvet összességében egy kellemes nosztalgikus hangulat járja át, bár tragikus történetek is vannak benne mint pl a bajnok. Jól bemutatja a régi kisebb falvak közösségeinek az élethez való hozzáállását, illetve azt milyen összetartó volt régen egy ilyen szimbiózist alkotó közösség, melynek tagjai számíthattak egymásra, emberszeretőek voltak, igazságérzetük többnyire nagyon is a helyén volt. Segítették a háborús menekülteket, a kujtorgókat. Persze voltak kivételek mint Bederik Dudi de az ő próbálkozásai rendre megtörtek a rácpácegresiek összefogásának rátermettségének és igazságérzetének vagy a csodának hála. Kellemes rövidke olvasmány volt