Körözvény! Ezer dollár jutalom annak, aki az állítólagos Texas Bill, középtermetű, fekete hajú, fehér fogú, Arizonában és néhány környező államban közismert csavargót ÉLVE VAGY HALVA kézrekeríti. Nevezett egy feltűnően szép asszony társaságában Kindlow felé szökött. Nevada Állam Kormányzója nevében A conneictedi sheriff Thompson Emberek! Texas Bill orvul rám lőtt, és elszöktette a feleségemet. Ezért megölöm. Aki befogadja, aki élelmet ad a szökevényeknek, vagy bármi módon kezükre jár, azt megölöm, házát felgyújtom, állatait elpusztítom. Isten engem úgy segéljen. A Lord
Jenő Rejtő (born Jenő Reich, pseudonyms: P. Howard, Gibson Lavery) was a Hungarian author, fiction writer, playwright and journalist, who died as a forced labourer during the World War II. He was born in Budapest, Austria-Hungary, on March 29, 1905, and died in Yevdokovo, Soviet Union (then under Axis occupation) on January 1, 1943.
He studied drama before traveling across Europe. When he returned to Hungary he became a successful playwright, responsible for such operettas as "Who Dares Wins" (1934). He then went on to write adventure novels parodying the Foreign Legion, which often featured his somewhat bizarre sense of humor. He reportedly died in 1942 in a labor camp after he was taken from hospital whilst seriously ill. The stamp issued in his honor depicts various images such as a North African sunset (a reference to his Foreign Legion stories), a cafe he frequented and a copy of Nagykorut - the newspaper he edited hanging on the stand.
Ez a könyv már egészen "rejtőis" volt: hozta azokat a fodulatokat és azt a humort, ami annyira jellemző a szerzőre. Igaz, még nem messze nem annyit és nem olyan "minőségben", mint pl. a Vesztegzárban, de hát valahol el kellett kezdeni. Adott egy nő, a szimpatikus főhős, és egy csomó rosszfiú. Mindez valahol a Nyugaton. Annak ellenére, hogy az alaprecept nagyban hasonlít a többiéhez, mégis remekül variálja Rejtő ezeket a hozzávalókat, már-már letehetetlen kategóriájúvá téve töténetét. Jó sztori, jól megírva, és jól lehet rajta szórakozni, és röhögni is, ha úgy hozzák a sorok. Olvasására ajánlott!
Szórakoztató volt, de valahogy kevésbé kötött le, mint más Rejtő-könyvek. Nem tudom, hogy a műfaj miatt-e, vagy csak nem a megfelelő időben vettem kézbe.
Ez attól volt izgalmas, hogy nem emlékeztem rá. Olvasás közben be-bevillantak dolgok, na de mi lesz a vége? Aztán persze pont a végével nem voltam megelégedve. Hiába a happy és az end, valahogy mégis olyan elnagyoltnak, olyan kurta-furcsának éreztem. Aranyos, de nem ez lesz a kedvencem.