Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom

by Mihály Babits

Ötvenedik ​születésnapjára Babits Mihály nagyszerű ajándékot nyújt át olvasóinak s a magyar irodalomnak: új könyvét, amely Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom címmel lépett ki a nyilvánosság elé. E könyv megjelenése és olvasása bizonyára ugyanazt az örömet fogja szerezni mindenkinek, mint amit mi éreztünk ketten-hárman, akiknek módunkban volt még megjelenés előtt, nyomdai levonatokban olvasni.

Az első öröm az, amiről a könyv első fejezeteinek olvasása azonnal meggyőz: a végevárhatatlan hosszú betegség, amely már egy évnél is hosszabb idő óta ágyhoz szegzi, nem törte meg, még csak nem is ernyesztette Babits írói szellemét. Az olvasó, aki elolvasta a legutóbbi időben, már betegsége alatt írt verseit, a Nyugat Könyvről-Könyvre sorozatába írt cikkeit, már megállapíthatta ezt; az új könyv végérvényes tanubizonyságot tesz róla. Fantáziája ép oly szabadon, sőt szabadabban szárnyal, mint valaha, érzékenysége a régi, elméje változatlanul feszült intenzitással dolgozik, nyelvének színe és íze, kifejezésének ereje és biztonsága, stíljének egészen egyéni fénye azt az írót mutatja, aki a betegágyban, testi szenvedések között, a csaknem mozdulatlan fekvés idegőrlő hosszú-hosszú hónapjain át is megőrízte magában mindazt, amivel veleszületett tehetség és szerzett kultúra megáldotta. A könyv első változata mintegy két évvel ezelőtt megjelent ugyan egy napilap hasábjain, de most olyan gyökeres átdolgozáson ment át, hogy a könyvhöz képest az ujságban megjelent szöveg szinte vázlatnak tekinthető. A könyv mondhatni teljesen a mai Babits műve.

Genres: Science Fiction, Dystopia

286 pages, Paperback

First published January 1, 2010

About the author

MIHÁLY BABITS was a Hungarian poet, writer and translator, member of the first generation of the literary journal Nyugat. He is best known for his lyric poetry, novels, essays and as the translator of Dante's Divine Comedy.

Reviews

[Oriente · Rating 4 out of 5]

Babits másodszorra lepett meg. Először pár évvel ezelőtt, amikor rádöbbentem, hogy írt egy pszichothrillert, most pedig ezzel a kőkemény disztópiával, amely hard sci-fi elemeket* is bőségesen tartalmaz, és az alternatív történelem címkét is bátran ráaggathatjuk az ún. Kis Föld kísérletet bemutató könyv-a-könyvben mellékszál alapján ami nem is annyira mellékszál a könyvvégi csattanó ismeretében.

Az Elza pilóta még a második világháború előtt született, de egy olyan világot vizionál, amelyet egy évtizedek óta elhúzódó "örök háború" formált, alakított. A cselekmény (szinte túlságosan is) egyszerű, ez inkább egy filozofikus regény. A könyv első fele gyakorlatilag egy ún. légbarlangban játszódik, egy gázvédelmi óvóhelyen, ahol a kényszerű összezártságot ilyen-olyan módon eltűrő maroknyi ember beszélgetéséből bontakozik ki a "tökéletes" társadalom mintázata.
Míg a nők egyetemeken művelődnek és politizálnak a parlamentben, a férfiak a harctéren hullanak, de a tökéletes társadalmat reprodukálni kell; ezt a szülési kötelezettség biztosítja. Egyedül a csecsemőcsonkítás, a gazdagok kiváltsága, nyújthat megoldást a jövőbeni besorolás elkerülésére. A "front mögötti fegyelmet" a folyamatos letartóztatások biztosítják, sorra tűnnek el, akiknek "nincs hadiértéke", a regény második felében pedig egy törvénymódosítás még radikálisabb és hatékonyabb eszközt ad a "harcos állam" kezébe - természetesen a kollektív közérdek nevében. A kultúra a "háború cenzúráját" nyögi, az új generációk haszontalannak ítélik a tudományt, a múlt ismeretét, a művészeteket, a családi kötelékeket, illetve az individuumot, úgy általában. Ebben a szép új világban próbál elevickélni hősnőnk, az okos és nyugtalan szellemű Elza, illetve a szülői aggodalmaiba csaknem beleőrülő édesanyja. Lázadozik mindkettőjük lelke, de más-más utat keresnek a menekülésre és más-más módon buknak el. A férfi karakterek ellenben szépen simulnak a mozaiktablóba, hol számítón kiszolgálva a fennálló rendet, hol tehetetlenül elviselve a rájuk mért szerepeket.
Nem egyenletes a regény színvonala, vannak benne jócskán döccenők, például keservesen elnyújtott dialógusok, de a történet hangulata, Babits víziója belerágja magát az elménkbe.

*Szeretnék kiemelni két technikai kitalálmányt vívmányt a könyvből, a kedvenceimet: a bombabiztos földgumit, és a kronomikroszkóp nevű időoptikai készüléket.

[Szabolcs Jandó · Rating 4 out of 5]

Babits elképesztő, kurva nyomasztó disztópiája saját elmondása szerint is inkább intés az embereknek, mint sem jövőkép. A mai világ állásában talán még ijesztőbb ez a könyv.

Ezzel a könyvvel befejeztem Babits Mihály Művei ‘82-es kiadását, amit anno 2021-ben kaptam Kaczor Tanár Úrtól irodalom órán. A Gólyakalifát már akkor elolvastam (mindenkinek nagyon ajánlom mert szerintem nagyszerű történet), de 4 évre letettem a könyvet, és habár Kaczor eddig is egy kedves helyet foglalt el a szívemben, most, hogy barcelonai életem közben ezeket a műveket olvastam, talán még fontosabb embernek érzem. Köszönöm a Tanár Úrnak! (Emlékszem, szinte láttam a szemeiben, hogy kárba fog menni ez a könyv az én markomban)

[Ata · Rating 4 out of 5]

Megdöbbentő, milyen sok mindent látott előre Babits (ha nem is a konkrét események szintjén). Bárcsak többen olvasták volna akkoriban.

Az idegen szavak miatt szükség van a lábjegyzetekre, de a könyv lendülete nem törik meg.