What do you think?
Rate this book
VS
Sándor gróf – ennek a rendkívüli érzékenységből, szeretetéhségből és Istent kísértő fájdalomból szőtt regénynek a főhőse. Sándorként éli az életét, lányokkal, nőkkel folytatott perzselő szerelmekben, és tragédiája, hogy a világ kegyetlen tükrében kénytelen újra és újra megpillantani valódi énjét: Saroltát, akinek őt a természet szánta – és talán csak a monogramja az, amelyben ez az őrjítő ellentét összebékíthető.
A történet jelene az 1889 és 1901 közti időszak. V. S. "lelepleződése" után keletkező börtönnaplója, versei, feleségéhez írt kétségbeesett levelei, életének históriája és az őt vizsgáló orvos jelentései letehetetlen regénnyé fűződve mesélik el egy XIX. századi romantikus lélek hányattatott sorsát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd a kiegyezés utáni vágyak, csalódások és mitikussá álmodott emlékek és remények, az eltűnő-félben lévő nemesi és a fénykorát élő színházi világ, valamint a pezsgő kulturális élet a történet háttere.
A világban a tudomány és a technika, a filozófia és a teológia forradalma zajlik, az emberben a hús és a lélek kémiája és biológiája csap össze a társadalmi megítéléssel. Érezhet-e, élhet-e férfiként az, aki nőnek született? Szerethet-e nőket úgy, hogy teljessé váljanak a szerelemben? Rakovszky Zsuzsa érzékeny időutazásra hív és a szerelem nyelvén kalauzolja olvasóját Vay Sarolta/Sándor történelmünkre örökített sorsának kényes kérdéseihez.
A történet jelene az 1889 és 1901 közti időszak. V. S. "lelepleződése" után keletkező börtönnaplója, versei, feleségéhez írt kétségbeesett levelei, életének históriája és az őt vizsgáló orvos jelentései letehetetlen regénnyé fűződve mesélik el egy XIX. századi romantikus lélek hányattatott sorsát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd a kiegyezés utáni vágyak, csalódások és mitikussá álmodott emlékek és remények, az eltűnő-félben lévő nemesi és a fénykorát élő színházi világ, valamint a pezsgő kulturális élet a történet háttere.
A világban a tudomány és a technika, a filozófia és a teológia forradalma zajlik, az emberben a hús és a lélek kémiája és biológiája csap össze a társadalmi megítéléssel. Érezhet-e, élhet-e férfiként az, aki nőnek született? Szerethet-e nőket úgy, hogy teljessé váljanak a szerelemben? Rakovszky Zsuzsa érzékeny időutazásra hív és a szerelem nyelvén kalauzolja olvasóját Vay Sarolta/Sándor történelmünkre örökített sorsának kényes kérdéseihez.
- GenresQueer
394 pages, Hardcover
First published January 1, 2011
1 person is currently reading
38 people want to read
About the author
Zsuzsa Rakovszky
49 books6 followersRakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950. december 4. –) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Sopronban született 1950. december 4-én. Apja, Rakovszky Tibor jogot végzett, a háború előtt a közigazgatásban dolgozott mint főispáni, majd miniszteri titkár, később vállalatigazgató volt, a háború után nyugdíjas. 1952-ben halt meg. Anyja, Szűcs Zsuzsanna, gépírónő volt, majd pénzügyi előadó. 1981-ben halt meg. Nevelőapja, Majoros József, jogot végzett, a háború után raktárosként dolgozott.
Rakovszky Zsuzsa a soproni Martos Flóra Gimnáziumban érettségizett 1969-ben. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, majd a második évtől Budapesten folytatta, itt szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát az ELTE BTK-n 1975-ben. 1975 és 1978 között az Állami Gorkij Könyvtárban, 1978 és 1981 között az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros, 1982-től 1986-ig szerkesztő a Helikon Kiadónál, azóta szabadfoglalkozású, fordításból él. 1997 szeptemberétől szerződéses munkatársként egy évig részt vett a Beszélő szerkesztésében.
1988-tól négy hónapig a Soros Alapítvány költészeti ösztöndíjasa Londonban. 1990-ben az Iowai Nemzetközi Írókongresszus, majd 1994-ben a Poetry International vendége.
1974-től 1981-ig volt házas. 1992-ben született fiúgyermekét egyedül neveli. Sopronban él. Elsősorban angol, amerikai költőket és prózát fordít. Verseit kezdettől fogva általános kritikai elismerés fogadta.
~~
Zsuzsa Rakovszky (born 4 December 1950) is a Hungarian translator and writer. Her surname also appears as Rakovsky.
She was born in Sopron and earned a teaching certificate in Hungarian and English from the University of Budapest. From 1975 to 1981, she worked as a librarian. She published two poetry collections: Jóslatok és határidők (Prophecies and Deadlines) in 1981 and Tovább egy házzal (One house up) in 1987. Rakovszky received the Attila József Prize in 1987. She has won the Tibor Déry Prize and the (Robert) Graves Prize.
Rakovszky has translated works by a number of English and American poets into Hungarian.
Sopronban született 1950. december 4-én. Apja, Rakovszky Tibor jogot végzett, a háború előtt a közigazgatásban dolgozott mint főispáni, majd miniszteri titkár, később vállalatigazgató volt, a háború után nyugdíjas. 1952-ben halt meg. Anyja, Szűcs Zsuzsanna, gépírónő volt, majd pénzügyi előadó. 1981-ben halt meg. Nevelőapja, Majoros József, jogot végzett, a háború után raktárosként dolgozott.
Rakovszky Zsuzsa a soproni Martos Flóra Gimnáziumban érettségizett 1969-ben. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, majd a második évtől Budapesten folytatta, itt szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát az ELTE BTK-n 1975-ben. 1975 és 1978 között az Állami Gorkij Könyvtárban, 1978 és 1981 között az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros, 1982-től 1986-ig szerkesztő a Helikon Kiadónál, azóta szabadfoglalkozású, fordításból él. 1997 szeptemberétől szerződéses munkatársként egy évig részt vett a Beszélő szerkesztésében.
1988-tól négy hónapig a Soros Alapítvány költészeti ösztöndíjasa Londonban. 1990-ben az Iowai Nemzetközi Írókongresszus, majd 1994-ben a Poetry International vendége.
1974-től 1981-ig volt házas. 1992-ben született fiúgyermekét egyedül neveli. Sopronban él. Elsősorban angol, amerikai költőket és prózát fordít. Verseit kezdettől fogva általános kritikai elismerés fogadta.
~~
Zsuzsa Rakovszky (born 4 December 1950) is a Hungarian translator and writer. Her surname also appears as Rakovsky.
She was born in Sopron and earned a teaching certificate in Hungarian and English from the University of Budapest. From 1975 to 1981, she worked as a librarian. She published two poetry collections: Jóslatok és határidők (Prophecies and Deadlines) in 1981 and Tovább egy házzal (One house up) in 1987. Rakovszky received the Attila József Prize in 1987. She has won the Tibor Déry Prize and the (Robert) Graves Prize.
Rakovszky has translated works by a number of English and American poets into Hungarian.
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 3 of 3 reviews
September 17, 2019
Rakovszky Zsuzsától bármit érdemes elolvasni, ezt eddig is gondoltam, de most már az is megvan, hogy akkor is, ha idegenkedem a stílusától. Ez szorulhat némi magyarázatra.
A VS archaizált stílusú, teljesen 19-ik századi regény – ráadásul az elsődleges elbeszélő és egyben főhős személye egy lánglelkű illető, aki romantikus pátosszal narrál, és néha bizony sarokba vágtam volna Sándor-Saroltát, de nagyon is érdemes volt küzdeni kicsit. A könyv utalásokkal teli, és nekem kb 230 oldal kellett, hogy összeálljon, hogy tényleg mi mindenről szól ennek az affektáló, heveskedő és alapvetően hazudozásra kénytelen-hajlamos (szinte már anti-)regényhősnek ez a rengeteg romantikus nyavalygása. Onnantól kezdve túlláttam a stíluson és a manírokon, és sokkal jobban is szórakoztam. Vagyis ez a könyv újraolvasható is, bár adok neki időt, hogy újra előkívánkozzon.
Olyan témák kerülnek kitárgyalásra ebben a viszonylag szűkösre szabott történelmi-kortörténeti kényszerzubbonyban, mint a társadalmi nyomás és előítéletek és ellentétük a személyes és nemi szabadsággal, a fenntartott normalitás és a tudomány erőszakos tekintélye, a valóság és a fantázia, az igazság és a hazugság szubjektv átmenetei. Mindenekelőtt egy erősen elnyomó közegben, több-kevesebb valóságalappal, ám teljességgel valóságként átélt, megélt érzelmek története ez. Közben olyan történetekbe is szervesen és törésmentesen beleolvad, amik ma is érzékeny aktuálpolitikai kérdések, mint a melegházasság, vagy az antiszemitizmus a politikai közbeszédben.
Sokrétű, érett mű ez, és bonyolult olvasói élmény.
A VS archaizált stílusú, teljesen 19-ik századi regény – ráadásul az elsődleges elbeszélő és egyben főhős személye egy lánglelkű illető, aki romantikus pátosszal narrál, és néha bizony sarokba vágtam volna Sándor-Saroltát, de nagyon is érdemes volt küzdeni kicsit. A könyv utalásokkal teli, és nekem kb 230 oldal kellett, hogy összeálljon, hogy tényleg mi mindenről szól ennek az affektáló, heveskedő és alapvetően hazudozásra kénytelen-hajlamos (szinte már anti-)regényhősnek ez a rengeteg romantikus nyavalygása. Onnantól kezdve túlláttam a stíluson és a manírokon, és sokkal jobban is szórakoztam. Vagyis ez a könyv újraolvasható is, bár adok neki időt, hogy újra előkívánkozzon.
Olyan témák kerülnek kitárgyalásra ebben a viszonylag szűkösre szabott történelmi-kortörténeti kényszerzubbonyban, mint a társadalmi nyomás és előítéletek és ellentétük a személyes és nemi szabadsággal, a fenntartott normalitás és a tudomány erőszakos tekintélye, a valóság és a fantázia, az igazság és a hazugság szubjektv átmenetei. Mindenekelőtt egy erősen elnyomó közegben, több-kevesebb valóságalappal, ám teljességgel valóságként átélt, megélt érzelmek története ez. Közben olyan történetekbe is szervesen és törésmentesen beleolvad, amik ma is érzékeny aktuálpolitikai kérdések, mint a melegházasság, vagy az antiszemitizmus a politikai közbeszédben.
Sokrétű, érett mű ez, és bonyolult olvasói élmény.
February 9, 2015
derin bir konunun ıskalanmış yüzeysel anlatımı maalesef
August 22, 2023
Nagyon megtetszett a fülszöveg alapján, és még a hosszú mondatokon és oldalas bekezdéseken is átrágtam magam, mert tetszett a stílus és érdekes volt.
Kár, hogy Vay Sándor egy szörnyen önző és ellenszenves alak. A felénél, amikor az első nagy szerelméről, Millicent-ről beszélt, végig gyomoridegem volt, és ez csak fokozódott, ahogy szegény lányt egyre jobban manipulálta. Majdnem félbehagytam, annyira nem bírtam.
Végül aztán csak végigrágtam magam rajta, és bár a végére sem kedveltem meg, befejeztem. Nagyon szeretnék Rakovszky Zsuzsától mást is olvasni, mert szerintem nem az ő hibájából kapott 2,5 csillagot.
Kár, hogy Vay Sándor egy szörnyen önző és ellenszenves alak. A felénél, amikor az első nagy szerelméről, Millicent-ről beszélt, végig gyomoridegem volt, és ez csak fokozódott, ahogy szegény lányt egyre jobban manipulálta. Majdnem félbehagytam, annyira nem bírtam.
Végül aztán csak végigrágtam magam rajta, és bár a végére sem kedveltem meg, befejeztem. Nagyon szeretnék Rakovszky Zsuzsától mást is olvasni, mert szerintem nem az ő hibájából kapott 2,5 csillagot.
Displaying 1 - 3 of 3 reviews