What do you think?
Rate this book
Dávid Veron #1
A fekete zongora
Az 1900-as évek elején az álmos Ókanizsán Dávid Veronika, az emancipált eladókisasszony saját romantikus regényét írja munkahelyén, a könyvesboltban, amikor a lábai elé zuhan a városka bolondja, Vili - egy késsel a hátában. Zsebében egy kitépett könyvlap, rajta egy Ady-vers: A fekete zongora. A békés kisváros élete természetesen fenekestül felfordul, és a szerb rendőrkapitányból és a városi orvosból álló tapasztalatlan nyomozócsapatba bekönyörgi magát Veronika is, aki persze mindig mindent jobban és hamarabb tud, mint a hivatalos közegek. Az ügybe belekeveredik a plébános, a pincérlány, a kőművesmester, a rabbi, a kéjnő, az apáca és a zsidó kereskedő, sőt Veron még Szegedre is elutazik, ahol magát Ady Endrét hallgatja meg egy felolvasóesten, közben pedig a hullák egyre csak szaporodnak…
Baráth Katalin remekbeszabott regénye kiváló érzékkel jeleníti meg a boldog békeidőket; stílusa és humora miatt Bohumil Hrabal olvasói fogják szeretni, eltökélt nyomozója, Dávid Veron miatt pedig Agatha Christie rajongói fogják nagy élvezettel forgatni a regényt, amely kibővített, végleges változatban és két novella kíséretében kerül végre a széles olvasóközönség elé.
Baráth Katalin remekbeszabott regénye kiváló érzékkel jeleníti meg a boldog békeidőket; stílusa és humora miatt Bohumil Hrabal olvasói fogják szeretni, eltökélt nyomozója, Dávid Veron miatt pedig Agatha Christie rajongói fogják nagy élvezettel forgatni a regényt, amely kibővített, végleges változatban és két novella kíséretében kerül végre a széles olvasóközönség elé.
304 pages, Paperback
First published January 1, 2010
1 person is currently reading
43 people want to read
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 13 of 13 reviews
April 18, 2021
Könnyed, századfordulós krimi, ami távoli unokatestvére az Ambrózy-sorozatnak.
A különbséget egyrészt az egyenes idővonal jelenti, aminek őszintén szólva örültem, a kissé érettebb, YA-jeleket nem mutató női főhős és a vidéki Magyarország miliője jelenti. Egy kis betekintést nyerünk abba, hogy ez a vidéki társadalom miként élt a dualista rendszerben, kik voltak a jellegzetes alakjai, tekintélyszemélyei. Nehéz nem észrevennem azt, hogy mintha megállt volna az idő, és ma is meglennének a hasonló emberek egy hasonló környezetben, de azt talán nem gondolom, hogy ennek kimondása lett volna a regény célja.
Emellé társul egy csipkelődő hangnem, ami alapvető kritikákat fogalmazott meg a meglévő társadalmi struktúrákkal és főleg azoknak a nőképével szemben. Nem mellesleg egy kicsit mintha a ma hasonlóan zengedező hangok felé is szólna a kritika
Maga a krimiszál egy kicsit banálisnak tűnt utólag, legalábbis ahhoz képest, hogy milyen lendületes ecsetvonásokkal festette meg a szerző a körülményeket. Mindenesetre, ha végre lesz könyvtár, a folytatásokra is benevezek.
És legalább megtudtam, hogy a Veron nem férfinév.
A különbséget egyrészt az egyenes idővonal jelenti, aminek őszintén szólva örültem, a kissé érettebb, YA-jeleket nem mutató női főhős és a vidéki Magyarország miliője jelenti. Egy kis betekintést nyerünk abba, hogy ez a vidéki társadalom miként élt a dualista rendszerben, kik voltak a jellegzetes alakjai, tekintélyszemélyei. Nehéz nem észrevennem azt, hogy mintha megállt volna az idő, és ma is meglennének a hasonló emberek egy hasonló környezetben, de azt talán nem gondolom, hogy ennek kimondása lett volna a regény célja.
Emellé társul egy csipkelődő hangnem, ami alapvető kritikákat fogalmazott meg a meglévő társadalmi struktúrákkal és főleg azoknak a nőképével szemben. Nem mellesleg egy kicsit mintha a ma hasonlóan zengedező hangok felé is szólna a kritika
Maga a krimiszál egy kicsit banálisnak tűnt utólag, legalábbis ahhoz képest, hogy milyen lendületes ecsetvonásokkal festette meg a szerző a körülményeket. Mindenesetre, ha végre lesz könyvtár, a folytatásokra is benevezek.
És legalább megtudtam, hogy a Veron nem férfinév.
December 1, 2019
A regény nyelvezete, hangulata, a kor ábrázolása egészen magával ragadó. Baráth Katalin történész, és az alapossága, amivel az egész sztori kerek egésszé áll össze, kiváló, ahogyan a könyv humora, fanyar iróniája is fontos tényező az élmény tökéletes begyűjtéséhez.
https://napifalat.blogspot.com/2019/1...
https://napifalat.blogspot.com/2019/1...
November 21, 2021
Ismerőseim értékelései alapján úgy gondoltam, ezt a krimit direkt nekem írták. Hrabal és Christie történetmesélői módszerei egy kortárs magyar regényben – a háttérben egy kisváros a Monarchia végnapjaiból, az előtérben egy ügyesen felépített nyomozás, középpontjában egy kotnyeles vénkisasszonnyal meg egy Ady-verssel – ezt adjátok a kezembe! Ráadásul a főszereplő Dávid Veron simán lehetne a rokonom, az egyik dédanyámat Dávid Etelkának hívták. Nem is értem, miért halogattam idáig.
Aztán a végére kicsit sok lett a jóból. Tegnap óta azon gondolkodom, hogy mitől.
Itt olvasható tovább:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/202...
Aztán a végére kicsit sok lett a jóból. Tegnap óta azon gondolkodom, hogy mitől.
Itt olvasható tovább:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/202...
November 23, 2024
Bár minden kívánságom így teljesülne, mert éppen az Aki gróf úr akar lenni könyvnél emlegettem, hogy el kellene olvasnom ezt a sorozatot, csak már nem igazán kaphatók a részei, és tessék a kérésem meghallgatatott! Baráth Katalintól olvastam már sci-fit (Afázia), thrilleres krimit (Arkangyal éjjel) és az előbb emlegetett kalandos romantikust, mind tetszett, de talán személyiségemhez híven a thrilleres és krimis vonal jobban bejön, mint a többiek.
Az 1910-es években játszódik a Monarchia egyik alföldi városában, ahol Dávid Veronika egy kis könyvesbolt eladója kezei között, ha meg a Vili a város bolondja. A városkában elindul a nyomozás, amiből Veron is kiveszi a részét, és a sok félrevezető szál után mindenre fény derül, de természetesen a végén!
Nagyon élveztem olvasni ezt a regényt. Előtte nem olvastam utána, hogy mire számíthatok, csak a sok dicséret jutott el hozzám, ezért így utólag olvastam, hogy az első megjelenése 2010-ben tisztelgés volt a 100 éves Nyugat és a 90 éve elhunyt Ady előtt, így már mindent értek. Személy szerint nem vagyok nagy Ady rajingó, de néhány versét szeretem (sőt az egyikkel szavalóversenyt nyertem hetedikben, én… ), bár éppen A fekete zongorát nem ismertem, de Anyukámnak, mint sok Nagyvárad környéki lánynak kedvence a költő.
Veron személyisége kicsit meglepett, azt gondoltam, hogy visszafogott komoly, megfontolt vénkisasszony, helyette kaptam egy fecsegő, fiatal Miss Marple-t. Nagyon tetszett a városka sokszínű világa, és az, ahogy a politikai hangulat bele lett szőve a regény soraiba. Azt fontos megemlítenem, hogy pont jókor olvastam, mert a regénynek nagyon jó őszi hangulata van!
Nagyon szívesen látnék egy jól kivitelezett Dávid Veron filmsorozatot!
Telitalálat volt számomra, egy kis történelem, egy kis irodalom és krimi sok nyomozással. Remélem hamarosan a sorozat többi része is megjelenik megújult formában! Alig várom! Ennyi féle könyv után már ki merem jelenteni, hogy Baráth Katalin bármit is ír legközelebb rám számíthat! :D De szerencsére addig is van még mit olvasnom tőle!
Az 1910-es években játszódik a Monarchia egyik alföldi városában, ahol Dávid Veronika egy kis könyvesbolt eladója kezei között, ha meg a Vili a város bolondja. A városkában elindul a nyomozás, amiből Veron is kiveszi a részét, és a sok félrevezető szál után mindenre fény derül, de természetesen a végén!
Nagyon élveztem olvasni ezt a regényt. Előtte nem olvastam utána, hogy mire számíthatok, csak a sok dicséret jutott el hozzám, ezért így utólag olvastam, hogy az első megjelenése 2010-ben tisztelgés volt a 100 éves Nyugat és a 90 éve elhunyt Ady előtt, így már mindent értek. Személy szerint nem vagyok nagy Ady rajingó, de néhány versét szeretem (sőt az egyikkel szavalóversenyt nyertem hetedikben, én… ), bár éppen A fekete zongorát nem ismertem, de Anyukámnak, mint sok Nagyvárad környéki lánynak kedvence a költő.
Veron személyisége kicsit meglepett, azt gondoltam, hogy visszafogott komoly, megfontolt vénkisasszony, helyette kaptam egy fecsegő, fiatal Miss Marple-t. Nagyon tetszett a városka sokszínű világa, és az, ahogy a politikai hangulat bele lett szőve a regény soraiba. Azt fontos megemlítenem, hogy pont jókor olvastam, mert a regénynek nagyon jó őszi hangulata van!
Nagyon szívesen látnék egy jól kivitelezett Dávid Veron filmsorozatot!
Telitalálat volt számomra, egy kis történelem, egy kis irodalom és krimi sok nyomozással. Remélem hamarosan a sorozat többi része is megjelenik megújult formában! Alig várom! Ennyi féle könyv után már ki merem jelenteni, hogy Baráth Katalin bármit is ír legközelebb rám számíthat! :D De szerencsére addig is van még mit olvasnom tőle!
September 30, 2025
2.5*
Az elején örültem: magyar írónő végre magyar névvel, magyar szereplőkkel… aztán kicsit alábbhagyott a lelkesedés. Talán mert Veron (akit az elején sokáig Vernonnak olvastam, és sehogy nem jött össze, hogy kerül oda:) a történet haladtával egyre kevésbé volt rokonszenves. Remélem, később sem jön össze Pistával, mert az a fiú mindenképp jobbat érdemel. A korhűséggel kapcsolatban is voltak kétségeim, de a végén a két novella tette be igazán a kaput, bár… a Poirot sztori oly jellemzően magyar, nem? (A hideg lelt tőle.)
Az elején örültem: magyar írónő végre magyar névvel, magyar szereplőkkel… aztán kicsit alábbhagyott a lelkesedés. Talán mert Veron (akit az elején sokáig Vernonnak olvastam, és sehogy nem jött össze, hogy kerül oda:) a történet haladtával egyre kevésbé volt rokonszenves. Remélem, később sem jön össze Pistával, mert az a fiú mindenképp jobbat érdemel. A korhűséggel kapcsolatban is voltak kétségeim, de a végén a két novella tette be igazán a kaput, bár… a Poirot sztori oly jellemzően magyar, nem? (A hideg lelt tőle.)
March 5, 2017
Nagyon kellemesen meglepett ez a könyv. Kicsit nehezen indult, csak kapkodtam a fejem a sok név hallatán, hogy most akkor ki kicsoda, kinek mi a beceneve, és ki mit csinál éppen...
Aztán a könyv harmadától egyszerre csak a helyére kerül minden, magasabb sebességi fokozatba kapcsol a történet, és egyre csak növekszik az izgalom. A végén pedig már azt éreztem, hogy ez egy rendkívül csavaros történet, amit mesterien rakott össze az írónő, érezni, hogy odafigyelt minden mozzanatra, minden kis építőkockára, hogy a végére egy teljes egészet kapjunk, és elismerően csettintsünk, hogy na igen, mindenre gondoltunk, de pont erre nem, és mégis olyan logikus az egész :)
Krimik esetében azokat tartom jó könyvnek, amit kiolvasva késztetést érzek arra, hogy majd még egyszer újraolvassam az egészet, mostmár a megoldás birtokában. Nos, itt az utolsó mondat után egyből azt éreztem, hogy azonnal el is olvasnám újra az egészet, mert ez annyira ötletes történet volt.
És csak azért nem teszem ezt, mert a folytatások is ott lapulnak a polcomon, és nagyon kíváncsi vagyok rájuk :)
Aztán a könyv harmadától egyszerre csak a helyére kerül minden, magasabb sebességi fokozatba kapcsol a történet, és egyre csak növekszik az izgalom. A végén pedig már azt éreztem, hogy ez egy rendkívül csavaros történet, amit mesterien rakott össze az írónő, érezni, hogy odafigyelt minden mozzanatra, minden kis építőkockára, hogy a végére egy teljes egészet kapjunk, és elismerően csettintsünk, hogy na igen, mindenre gondoltunk, de pont erre nem, és mégis olyan logikus az egész :)
Krimik esetében azokat tartom jó könyvnek, amit kiolvasva késztetést érzek arra, hogy majd még egyszer újraolvassam az egészet, mostmár a megoldás birtokában. Nos, itt az utolsó mondat után egyből azt éreztem, hogy azonnal el is olvasnám újra az egészet, mert ez annyira ötletes történet volt.
És csak azért nem teszem ezt, mert a folytatások is ott lapulnak a polcomon, és nagyon kíváncsi vagyok rájuk :)
September 8, 2013
Nem az én műfajom a krimi.
Kedves könyv, nagyon ízléses, jó humorral megírt történet, a karakterek kedvesek, szimpatikusak, neveik is helyenként elég viccesek. Poirot mit keres benne, azt nem tudom, de ott a kis belga, rontani nem ront a történeten. Adynak örültem, de nem tudom, kicsit olyan izmozásnak tűnik a nagy alakok beledobálása egy magyar kis falucska cseppet sem eseménytelen életébe. Modoros, kimért stílusú, látszik, hogy az írója sokat olvasott.
De végül éppen ezért egy unalmas kavalkád jött ki belőle. Pedig nagyon jó az alapötlet, tetszik, hogy nem a mai trendet követi. De valahogy engem nem fogott meg a történet. Ez legyen az én bajom:)
Kedves könyv, nagyon ízléses, jó humorral megírt történet, a karakterek kedvesek, szimpatikusak, neveik is helyenként elég viccesek. Poirot mit keres benne, azt nem tudom, de ott a kis belga, rontani nem ront a történeten. Adynak örültem, de nem tudom, kicsit olyan izmozásnak tűnik a nagy alakok beledobálása egy magyar kis falucska cseppet sem eseménytelen életébe. Modoros, kimért stílusú, látszik, hogy az írója sokat olvasott.
De végül éppen ezért egy unalmas kavalkád jött ki belőle. Pedig nagyon jó az alapötlet, tetszik, hogy nem a mai trendet követi. De valahogy engem nem fogott meg a történet. Ez legyen az én bajom:)
March 5, 2017
2010-ben akadt előszőr a kezembe ez a könyv, igaz akkor még csak búcsú ajándéknak vettem az irodalom tanárnőmnek, gondolván Ady, mint kortárs költő egy krimiben, tuti siker lesz nála! :) Most, közel 7 évvel később, végre én is elolvastam, és teljesen más a történet, mint amire számítottam, de mit is mondjak... ez nálam is tuti siker volt!!
Néhány helyen voltak apróbb zökkenők, ahol lemaradtam, de örömmel lapoztam vissza és raktam össze a kirakós darabjait... aztán persze teljesen más kép jött ki, így a végére teljes volt a meglepetés!
Most már csak azt nem értem, miért vártam ezzel 7 évet...??
Biztosan azért, hogy most viszont ne kelljen várnom egy napot sem, és el is kezdhessem a 2. részét! :)
Néhány helyen voltak apróbb zökkenők, ahol lemaradtam, de örömmel lapoztam vissza és raktam össze a kirakós darabjait... aztán persze teljesen más kép jött ki, így a végére teljes volt a meglepetés!
Most már csak azt nem értem, miért vártam ezzel 7 évet...??
Biztosan azért, hogy most viszont ne kelljen várnom egy napot sem, és el is kezdhessem a 2. részét! :)
January 16, 2021
Nagyon nehezen hangolódtam rá, igazából abba is hagytam, méghozzá eléggé mérgesen, fortyogva, hogy hát hogy lehet egy könyvet ennyire nőcisen megírni, csupa jelző, és kapcsolatok, és ki kire hogyan nézett rá, és különben is szörnyen lassú, teletűzdelve öreglányos történetekkel. Aztán az év elején volt a Magyar Nemzet hétvégi rovatában, a Lugasban egy interjú a szerzővel. Aztán nem is értem miért, újra a kezembe vettem a könyvet és elkezdtem folytatni az olvasást ott, ahol abbahagytam, úgy kb. az 50-ig oldalnál. És aztán nem volt megállás, tulajdonképpen egy szuszra egészen a végéig le sem tettem. Rájöttem, hogy a történet századfordulós hangulata megkívánta az írótól, hogy ilyen lelassulva, szecessziós körülményességgel fogalmazzon. Ráadásul nem Budapesten vagyunk, hanem vidéken, a vidéknek is a vidékén, az Alföldön, egy Tisza melletti szinte teljesen magyar városkában, ami a mai Szerbiához tartozik (Magyarkanizsa). A könyv cselekményekor azonban még az Osztrák-Magyar Monarchia boldog békeidejét éljük, aminek azonban megvannak a maga árnyai. Baráth Katalin nagyon jól visszaadja azt a hangulatot, amit az ember megsejt az Alföld monarchiabeli városkáinak házait, utcáit, templomait látva. Érződik a szerző történészi mivolta, hogy utánajárt a háttérnek, ezért nagyon is hitelesnek tűnik, ahogy a regény eseményeinek keretét, illetve színterét megadja. Közben pedig a történetben felszaporodnak az éles fordulatok, de a kimondottan vicces helyzetek is, és hát egy krimivel van dolgunk, aminek a végkifejletét egészen az utolsó oldalakig nem is sejtheti az olvasó, ami azért már eléggé jó teljesítmény egy krimi megírásánál. Még valamit kiemelnék: egyféle tiszteletet, ahogy a szerző a regényében a szereplők világához közelít, illetve mindahhoz, amit a megjelent arcok, emberek, egyéniségek képviselnek. Pedig Baráth Katalin meglehetősen élvezettel hoz mindenkit valahogy kimondottan humoros látószögbe, ahogy például az egyház képviselőről ír, a zsíros plébánosról, a szikárul fellengzős káplánról, az Ady-t olvasó iskolanővérről, a bordélyházba rendszeresen elbotorkáló vak kántorról, vagy ahogy a szerb, tehát ortodox vallású rendőrkapitányt leírja, vagy a horvát kocsmárost, a városka német prostituáltját, a zsidókat, általában a kisváros női szereplőit, vagy a szegény proletárok és könnyen bicskát nyitó parasztok eléggé együgyű észjárását, az orvos számításait, a feleségeket, testvéreket, barátokat, és persze a kisváros különc nőcijét, aki az egyik főszereplő, a városka önszorgalmú nyomozóját. Baráth Katalin mindenkiben talál valami megmosolyogtatni valót, tükröt tart ezeknek a nagyjából ma is köztünk élő karaktereknek kivétel nélkül, de valahogy mégis megőriz mindenkit egyféle tiszteletteljes méltóságban. Nevetünk, megmosolyogjuk a szereplőket, a helyzeteket, de senki nem válik nevetségessé. Ez nagyon szép és egyedi, amire lehet, hogy csak Baráth Katalin képes.
April 2, 2015
Nem is értem, hogy miért próbálkoznak magyar írónők azzal, hogy majmolják a külföldi mintákat, mintha itthon is mindenki elhinné, hogy van egy ugyanolyan világ, mint amit a Szex és New Yorkban látunk. Nem feltétlenül ettől lesz szórakoztató az irodalom. Mert íme itt van A fekete zongora, ahol Baráth Katalin létrehozott egy kedvelhető főszereplőnőt, akit azonban egy huszárvágással a XX. század elejére költöztetett, s mindjárt izgalmasabbá tette az egész alaphelyzetet. Innen meg már lubickol az igazi hangulatteremtésben: kisváros, pletykák, fura alakok, történelmi helyzetek és irodalmi személyek (kiváló alap egy brit sitcom-hoz). Erre jön rá a gyilkosság, mint pikáns hozzávaló, az ügyetlen nyomozósdi, mert hát ilyen sorozattal még senki se találkozott, de azért a kisvárosi rendőrparancsnok és orvos igyekeznek okosan eljárni, bár őket is magával ragadja néha a hév, meg Veron csapongó fantáziája és persze ott a nagy nyomás is, hogy mielőbb zárják le az ügyet, szóval akadnak baklövések. Szórakoztató krimiről van itt hát szó, amihez egy nagyon jó háttér, környezet és szereplőgárda tartozik. Dávid Veronikát nagyon hamar meg lehet kedvelni, kicsit úgy is éreztem, hogy a kötet végén lévő két novella rontotta inkább az ázsióját (számomra nem olyan nőnek tűnik, aki ne tudná, hogy van Belgium). Vékony doktor amolyan sablonszereplő, az igazságos jóindulatú orvos, aki sokat tud és lemondó mosollyal figyeli a körülötte zajló eseményeket, de okos, igazságos és végtelenül türelmes. Talán Dujmovics kapitány az, akit első körben nem szeret meg az ember – nem vagyok egy Agatha Christie bennfentes, de biztos van neki megfelelője az ő regényeiben- ő a nyársat nyelt hivatásos nyomozó az amatőrök mellett, az örök kétkedő és szabályokat biflázó. Viszont a regény végére kiderül, hogy sokkal igazságosabb és tisztánlátóbb, mint azt feltételezhettük volna. Be kell vallanom, hogy míg irodalomból és történelemből még el tudtam tájolni magamat, földrajzilag eléggé bajban voltam, hogy hol is járunk (és én sokáig meg voltam győződve arról, hogy a helyszín fiktív, sok egyéb korabeli kisvárosból van összegyúrva).
Baráth Katalinnak úgy látom, a hangulatteremtés az igazi erőssége, s ez néhol a cselekmény rovására is ment, sőt úgy éreztem, hogy még kedvenc Veronom is eléggé parkolópályára kerül a regény második felére. Ennek ellenére nagyon jó első regénnyel van dolgunk, ami így az Agave kiadásában pöpec külsőt és belsőt is kapott. Szóval tessék, itt egy krimi, ami magyar, nő írta, szórakoztató, de nem felületes. Reméljük hasonló stílusban jön valami folytatás, ha nem is pont Veron története, de krimi Ókanizsán vagy környékén (időben és térben). Nálam jó fogadtatásra találna, engem ez a regény meggyőzött, hogy érdemes várni a következőt.
Részletesebben: http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/20...
Baráth Katalinnak úgy látom, a hangulatteremtés az igazi erőssége, s ez néhol a cselekmény rovására is ment, sőt úgy éreztem, hogy még kedvenc Veronom is eléggé parkolópályára kerül a regény második felére. Ennek ellenére nagyon jó első regénnyel van dolgunk, ami így az Agave kiadásában pöpec külsőt és belsőt is kapott. Szóval tessék, itt egy krimi, ami magyar, nő írta, szórakoztató, de nem felületes. Reméljük hasonló stílusban jön valami folytatás, ha nem is pont Veron története, de krimi Ókanizsán vagy környékén (időben és térben). Nálam jó fogadtatásra találna, engem ez a regény meggyőzött, hogy érdemes várni a következőt.
Részletesebben: http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/20...
August 7, 2017
Nehezemre esett eldönteni, hogy három vagy négy csillagot adjak-e a könyvre. Ez egy erős három és feles olvasmány volt.
Az első harmad nagyon tetszett, igazán jó volt a hangulatteremtés. Az ember valóban az 1910-es évek vidéki Magyarországában érzi magát. A rejtély is sok reménnyel kecsegtetett, de sajnos csalódnom kellett; a gyilkos kilétét már a könyv felénél ki lehetett találni. Az eddigiek alapján négy csillag járna a műre, de az utolsó két fejezet teljesen felesleges és elrontja az egészet - bár tudom, hogy a második rész bevezetése miatt volt rá szükség.
Először is: a feminista vonal, borzasztó.
A másik felettébb zavaró elem Poirot megjelenése volt. Egyrészt azért, mert mint tudjuk, ő nem valós személy, másrészt pedig azért, mert mint a könyvben említett irodalmi művek alapján kikövetkeztethető a regény 1912 őszén játszódik, de az első Poirot-regény 1920-ban jelent csak meg. Én úgy éreztem, hogy az írónő nagyon bele akart kényszeríteni egy ismert detektív-figurát a regényben. Azt, hogy Veron nem hallott még Belgiumról nem tudtam hová tenni; nem tudtam eldönteni, hogy azt akarta- érzékeltetni az írónő, hogy Veron a falujában igen éleseszű lánynak számított, de Pesten műveltsége igen szegényeknek számít vagy esetleg csak gyenge humornak szánta.
Az első harmad nagyon tetszett, igazán jó volt a hangulatteremtés. Az ember valóban az 1910-es évek vidéki Magyarországában érzi magát. A rejtély is sok reménnyel kecsegtetett, de sajnos csalódnom kellett; a gyilkos kilétét már a könyv felénél ki lehetett találni. Az eddigiek alapján négy csillag járna a műre, de az utolsó két fejezet teljesen felesleges és elrontja az egészet - bár tudom, hogy a második rész bevezetése miatt volt rá szükség.
Először is: a feminista vonal, borzasztó.
A másik felettébb zavaró elem Poirot megjelenése volt. Egyrészt azért, mert mint tudjuk, ő nem valós személy, másrészt pedig azért, mert mint a könyvben említett irodalmi művek alapján kikövetkeztethető a regény 1912 őszén játszódik, de az első Poirot-regény 1920-ban jelent csak meg. Én úgy éreztem, hogy az írónő nagyon bele akart kényszeríteni egy ismert detektív-figurát a regényben. Azt, hogy Veron nem hallott még Belgiumról nem tudtam hová tenni; nem tudtam eldönteni, hogy azt akarta- érzékeltetni az írónő, hogy Veron a falujában igen éleseszű lánynak számított, de Pesten műveltsége igen szegényeknek számít vagy esetleg csak gyenge humornak szánta.
This entire review has been hidden because of spoilers.
July 6, 2015
Nagyon kellemes volt elolvasni ezt a könyvet. Egy magyar, azon belül is egy déli tájegységben játszódó, a magyar történelemből merítkező, eszes és humoros könyv. Dávid Veron, egy igazán - a korabeli viszonyokhoz képest - modern nő, aki nem riad vissza a gyilkosságok felderítésétől sem. Baráth Katalin szavaival szinte simogatja az ember lelkét. Lenyűgöző nyáresti olvasmány!
May 6, 2014
Korhű, kellemesen szórakoztató hangvételű, hagyományos nyomvonalat követő, ám mégis rendhagyó detektívsztori, rengeteg izgalmas, jól megírt karakterrel az 1900-as évek elejéről. Imádtam a szereplőit, és a stílust is!
Displaying 1 - 13 of 13 reviews