Nem sokon múlott ám, hogy most Neymar nem Voltaire nyelvén kéri a hosszú keresztpasszt a brazil válogatott meccsein! Merthogy a franciáknak is volt egy kósza kísérletük arra, hogy kiharapjanak egy nagyobb darabot Dél-Amerikából, és a XVI. század derekán nekilódultak pár hajóval kolóniát alapítani a mai Rio de Janeiro környékén. És nehézségeiket nem is a jellegzetes trópusi gondok-bajok okozták (úgymint: moszkitók, indiánok, váltóláz és a wifi hiánya), hanem azok a sajátosan európai konfliktusok, amiket sikeresen importáltak oda is: a harc katolikusok és kálvinisták, no meg franciák és portugálok között. Vergődéseikkel pedig szép kontrasztot alkotnak a bennszülött tupi indiánok, akik harmóniában élnek a természettel, tudják, mi a jó élet, bájosak és aranyosak – igaz ugyan, hogy néha megesznek más embereket, de azt is aranyosan és természetesen teszik. (Végtére is mi természetesebb az emberevésnél? Hús – hús, nem igaz?) És akiknek az indiánok harmóniája esetleg nem elég, hát azoknak ott van Paj-Lo, a bölcs remete, aki európaiként ötven éve dekkol közöttük, és ez idő alatt sikeresen szintetizálta a helyiek természetvallásait azzal, ami a kereszténységből érték – a végeredmény pedig meglepően hasonlít egy ökológiailag elkötelezett buddhizmusra. Következésképpen Paj-Lo-nak sikerült önmagában dél-amerikai körülményekre installálnia a dalai lámát.
Történelmi regénybe rejtett tanmese a hideg, kegyetlen civilizáció és a meleg, panteista természetesség ellentétéről, amiben a morális eszmefuttatásokat kalandos történetmesélés teszi emészthetővé. Kellemes volt olvasni, cselekményessége többnyire feledtette, hogy a megírás milyenségét azért nem a zseniális szóval lehet körülírni. Mindenesetre tisztességes, jól összerakott mű, amiben a szereplők képesek komplex, de legalábbis határozott érzelmeket kiváltani az olvasóból. Bőven megérte azt a kétszáz jó magyar forintot, amit egy könyvtár készletcsökkentő akciójában hagytam ott érte. Merthogy ugye mire elég manapság kétszáz forint? Egy kávéra a trafikban. Mondjuk kéne egy kávé, az is igaz.
Ui.: aki franciák és indiánok eme találkozásáról akar hiteles visszaemlékezést, annak Jean de Léry utazása Brazília földjére c. könyvet ajánlatos beszerezni.