Vilma doktorasszony

by Erzsébet Kertész

A zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Frau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem
asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel
akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”

384 pages, Hardcover

First published January 1, 1965

About the author

Szülei: Kertész Miklós és Reiser Irén voltak. 1927-1933 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kémia–földrajz szakán tanári oklevelet szerzett. Kezdetben könyvtárosként dolgozott (Az Újságnál), majd 1936-1940 között a Dolgozó Asszonyok Lapja főszerkesztő-helyettese volt. 1940-től szabadfoglalkozású író volt.
Elsősorban fiataloknak, különösen lányoknak írt regényein, amelyek az emlékezetes "csíkos könyvekben" jelentek meg, olvasók több generációja nőtt fel. Életrajzi munkái a világ- és a magyar történelem nagy alakjairól szóltak, de kizárólag nőkről.
Nevéhez kötődik egyebek mellett a Teleki Blanka, a Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben, a Kossuth Zsuzsanna és a Vilma doktorasszony című könyv. Utolsó kötete saját életrajzi regénye volt, amely néhány évvel ezelőtt jelent meg Fiút vártak, lány született címmel.
Kertész Erzsébet számos elbeszélés és mese szerzője is volt, fordított bolgárból és oroszból egyaránt.

Reviews

[D. Dorka · Rating 5 out of 5]

Széljegyzet: A szocializmus vitathatatlan pozitívuma, amibe még így sosem gondoltam bele, hogy nem állja az emancipáció és a nem-szélsőséges feminizmus útját.

Kertész Erzsébet volt az első kedvenc íróm. (Azóta igazából, ha bárki kérdezi, nincs.) Még tisztán emlékszem, amikor körülbelül 12 évesen elolvastam a Szonya professzort, teljesen odáig voltam érte. Azután minden ajándékozós eseményre Kertész Erzsébet-könvyet kértem, volt, amikor nagymamámtól és a szüleimtől is azt kaptam. Mindet szerettem, de azért a Szonya professzor maradt a kedvenc-kedvenc. A matematikusnő miatt akkor éreztem először nagy lökést a reálos tárgyak iránt, ami azért jórészt megmaradt későbbre is, mostanra is.

Kertész Erzsébetnek viszont most néztem először utána. Most is csak a wikipediáig jutottam, de a semminél az is több. Amire valójában kíváncsi voltam, hogy mennyi kutatómunkát végzett a könyvekhez, amiből arra próbáltam volna következtetni, hogy mennyi az igazság, és mennyi a fikció vajon a könyvekben. Erre vonatkozólag nem találtam információt. Viszont meglepődve láttam, hogy a néni 2005-ig élt, azaz volt 10 év, amikor mindketten léteztünk ezen a Föld nevű bolygón. Illetve hogy szolnoki születésű, hát földim. :)

A Vilma doktorasszonyt, úgy emlékeztem, nem olvastam még. De rá kellett jönnöm, hogy valójában olvastam, csak könyvtárból, és az egyik utolsó volt a sorban kamaszkoromban az írónőtől. Az egyetlen negatívum (vagy olyasmi), amit a könyvről (és Kertész Erzsébet összes ifjúsági regényéről) mondani tudok: valószínűleg a történet a sarokpontjain és kulcsfiguráin kívül azért eléggé szépre-meghatóra és kicsit ifjúságira van csiszolva, aminek nem biztos, hogy sok köze van a valósághoz. Példának okáért Hugonnai Vilma korán elhunyt gyermekeiről egyáltalán nem regél a könyv, pedig akárhogyan is, azért az trauma egy nő életében, nem a meg-nem-említendő dolgok közé tartozik. Gyanítom, hogy a személyiségekben is történt némi egyszerűsítés-sarkítás. Egyrészt Hugonnai Vilma maga a földre szállt angyal, mintha nem is ember lenne. Illetve bár sok nehézségen kellett keresztül mennie, mégis tündérmesévé fejlődött az élete – igazi kis úttörőmese, nem?

De egyáltalán nem tudok ezekre a fényezésekre haragudni. Kertész Erzsébet tud írni (mesélni?), és mind szellemi, mind érzelmi szempontból magas szintet képviselnek a regényei. Nagyon sokszor éreztem magam szomorúnak-mérgesnek-boldognak-reménykedőnek és még sok másnak a kötet alatt, mintha csak én lennék Hugonnai Vilma (bár az orvoslás iszonyatosan messze áll tőlem, vért látok, és rosszul leszek.) Hiába kozmetikázott a történet, így is nagy mélységeket és magasságokat jár be, jól megválogatva, hogy mely életszakaszokról mennyit és milyen részletességgel mesél. Nagyon szerettem olvasni, minden nap alig vártam, hogy végre legyen időm leülni mellé, és nem egyszer pityeregtem a könyv fölött.

Egyértelmű, hogy nem tudok a könyvre elfogultság nélkül tekinteni, és már amúgy is csak magamat ismételgetném. A lényeg csak annyi: jó volt (újra)olvasni.

[Kristályfény · Rating 5 out of 5]

Hugonnai Vilmát tizenhárom évesen ismerjük meg és végigkísérjük az életét egészen ötven éves koráig. Kapott ez a szegény nő hideget-meleget (de leginkább hideget) az élettől.
Kertész Erzsébet ebben a könyvében nem a pontos történelmi hűségre helyezte a hangsúlyt – ez igaz. Sokkal inkább egy 1870-es években élő grófkisasszonyt akart bemutatni, aki erős akaratú, célratörő, kitartó és akinek a tudásvágya csillapíthatatlan. Aki nőként az első orvos akart lenni Magyarországon és ezzel egyidejűleg kiharcolta, hogy a magyar nőknek is legyen joga felsőfokú iskolában tanulni illetve, hogy itthon is elismerjék és gyakorolhassák a külföldön megszerzett tudásukat.
Kertész Erzsébet jellemábrázolásával egy elképesztően nagyszerű asszonyt ismerhetünk meg Vilma doktornő személyében.
Annak ellenére, hogy ez egy ún. csíkos könyv, én mégis ajánlom (akár többszöri ) elolvasásra tizenhat év fölött is minden korosztálynak. :-)

[Popkult Csajok · Rating 5 out of 5]

Robogunk tovább pöttyös-csíkos évadunkkal: ezúttal egy csíkos könyvet választottunk Kertész Erzsébet életművéből, akinek a nevéhez megannyi érdekes történelmi nőalak életrajzi regénye kötődik. Mi most a Vilma doktorasszonyt választottuk, amely egy igazi badass nő, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő életéről számol be. Ez az epizód kevésbé drámai, mint a múltkori, Piri című könyvéről szóló értekezésünk, de jóval egyöntetűbb sikert is aratott köreinkben. 🙂 Ha a részletekre is kíváncsiak vagytok, tartsatok velünk!

Már hallgatható: https://popkultcsajoksatobbi.wordpres...

[ovarius]

I have just returned to my unread books from my youth, Vilma doktorasszony has been one of them. I expected easy-reading, active rest and relax - so the feeling every adult has when starts reading a book for teenagers.
And what I got - a bit of history, lot of motivation and FINALLY a true and inartifical face of feminism.

[Veroni · Rating 4 out of 5]

"Tudták, hogy Hugonnai Vilma egyike azoknak, akik az ő útjukat tették könnyebbé. Azt, hogy nők egyetemre járhatnak, neki és szerte a világban néhány ilyen elszánt társnőjének köszönhetik. 
A csokrot tartó lány hirtelen mozdulattal átnyújtotta a virágot, s beszélni akart. De a szépen elgondolt mondatok helyett nyakig pirulva mindössze ennyit tudott mondani:
- Köszönjük!"

[Vera · Rating 4 out of 5]

Kora tizenévesen olvastam, nagyon szerettem, hangulatosak voltak a tájleírások, megindítóak a történések, boldogító és lelkesítő a vége.

Néhány éve megjelent egy nagyon hasonló könyv és bennem csak az volt, hogy miért?? Ez a maga nemében tökéletes, érzékeny és hiteles elmesélése valós eseményeknek, nem kell több.

[Laura Grigorie · Rating 5 out of 5]

Egy csodálatos történet!

[Vanda · Rating 5 out of 5]

Rengetegszer kiolvastam és imádtam a történetet.