Részlet a könyvből: "Mintha óriási fehér lepedőt terítettek volna a Vásártérre. Csupa hó az egész világ! A külvárosi utcák egyik oldaláról nem lehet átlátni a másikra a hóhegyektől. A járdát minduntalan seperték, különben térdig, vagy annál is feljebb ért volna a hó. A Gát-utca 24 házmestere mérgesen hányta a havat az útszélre. - Ilyet még az öregapám sem látott! Hogy ilyen zegernye legyen február végén. Mi lesz még ebből, szent Jebezus! Csak lapátjának meg a hónak dohogott fennhangon, de a hósánc mögül, az út közepéről kapott rá választ: - Hópénz lesz, apuskám!"
The famous Hungarian poet, Attila József's sister, Áron József and Borbála Pőcze's third child, writer. Her books helped us to know better her brother's life.
A 300 oldalból a harmadik száz echte kommunista propaganda. (Picit fura, hogy 2021-ben újranyomta a Helikon.) Ezt nem tudtam az olvasás előtt. Talán sosem olvastam még ilyesmit. A munkások éheznek, de verseket olvasnak, örömmel járnak a titkos kommunista szövetségesek gyűléseire, képzik magukat Leninből s a többi. Az első 200 oldal Attila gyermek- és ifjúkorát beszéli el kicsit regényesen, kicsit hihetően, kicsit idealizálva. De nem az éhezésüket: az nincs idealizálva, attól igenis el lehet borzadni, meg a folytonos költözködéstől is. S mitől jó akkor mégis? Jolán személyes érintettségétől, mely lehetővé teszi megismerni a fából készült játéklónak, a Mama küzdelmének, Attila tudásvágyának, kicsapatásának történetét is.