Abhinavaguptát, aki a tantrizmus, a filozófia, a költészet, a drámaírás és a festészet terén kétségkívül India egyik legnagyobb alakja, csak az elmúlt évtizedekben fedezték fel újra. Noha Indiában és másutt jónéhány tudós mélyedt el művei tanulmányozásában, meglepő, hogy azoknak még mindig milyen kevés fordítása lelhető fel. Kommentárjában Abhinavagupta kifejti, hogy azért vállalkozott erre a munkára, mert úgy érezte, a Bhagavad Gita korábbi kommentátorai nem értették meg annak titkos vagy ezoterikus jelentését. Ezen ezoterikus jelentés tisztázásának célját tartva szem előtt, Abhinavagupta kifejti az érzékszervek megtisztításának titkos doktrínáját, miszerint a világi dolgok élvezete és a mély meditáció közti pólusváltás vezet el ehhez. Állítása szerint akét ellentétes tapasztalat – vagyis az érzékek kielégítése és a samadhi, amelynek során az érzékek az atmanba vannak visszavonva – folyamatos, egymásba való átváltása hamar a legfőbb jót eredményezi.
Abhinavagupta műve, „a Bhagavad Gita(valódi és titkos) jelentése összegzésének” fordítása a következők folytán nagy jelentőségű: először is, mert magában foglalja a Bhagavad Gita szövegének kasmíri verzióját és fordítását, amely bizonyos helyeken más, mint a Sankara kommentárjainak alapjául szolgáló szöveg (tizenöt verssel több van, és számos vers szövege részben eltér a más hivatkozásokban található versekétől). Emellett a kasmíri shaiva yoga és filozófia tanításaival összefüggő specifikus jelentéseket hangsúlyoz ki, a sankhya és a vedanta befolyása által nem érintve. Jelen munka fontos szerepet tölt be azáltal, hogy a Bhagavad Gita eltérő verzióját tartalmazza a kasmíri shaivizmus fényében. Mindenkinek inspiráló lehet, akit érdekel a Gita titkos yogája.
Abhinavagupta (c. 950 – 1016 CE ) was a philosopher, mystic and aesthetician from Kashmir. He was also considered an influential musician, poet, dramatist, exegete, theologian, and logician – a polymathic personality who exercised strong influences on Indian culture.
Abhinavagupta was born in a Brahmin family of scholars and mystics who whose ancestors immigrated from Kannauj by the great king of Kashmira, Lalitaditya Muktapida. He studied all the schools of philosophy and art of his time under the guidance of as many as fifteen (or more) teachers and gurus. In his long life he completed over 35 works, the largest and most famous of which is Tantrāloka, an encyclopedic treatise on all the philosophical and practical aspects of Kaula and Trika (known today as Kashmir Shaivism). Another one of his very important contributions was in the field of philosophy of aesthetics with his famous Abhinavabhāratī commentary of Nāṭyaśāstra of Bharata Muni.