What do you think?
Rate this book
Vesztegzar a Grand Hotelban [Hungarian Edition]
Hungarian Text.
191 pages, Paperback
First published January 1, 1939
10 people are currently reading
466 people want to read
About the author
Jenő Rejtő
105 books146 followersJenő Rejtő (born Jenő Reich, pseudonyms: P. Howard, Gibson Lavery) was a Hungarian author, fiction writer, playwright and journalist, who died as a forced labourer during the World War II. He was born in Budapest, Austria-Hungary, on March 29, 1905, and died in Yevdokovo, Soviet Union (then under Axis occupation) on January 1, 1943.
He studied drama before traveling across Europe. When he returned to Hungary he became a successful playwright, responsible for such operettas as "Who Dares Wins" (1934). He then went on to write adventure novels parodying the Foreign Legion, which often featured his somewhat bizarre sense of humor.
He reportedly died in 1942 in a labor camp after he was taken from hospital whilst seriously ill. The stamp issued in his honor depicts various images such as a North African sunset (a reference to his Foreign Legion stories), a cafe he frequented and a copy of Nagykorut - the newspaper he edited hanging on the stand.
He studied drama before traveling across Europe. When he returned to Hungary he became a successful playwright, responsible for such operettas as "Who Dares Wins" (1934). He then went on to write adventure novels parodying the Foreign Legion, which often featured his somewhat bizarre sense of humor.
He reportedly died in 1942 in a labor camp after he was taken from hospital whilst seriously ill. The stamp issued in his honor depicts various images such as a North African sunset (a reference to his Foreign Legion stories), a cafe he frequented and a copy of Nagykorut - the newspaper he edited hanging on the stand.
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 30 of 85 reviews
October 28, 2024
"Kui Maud oma tuppa tagasi tuli, astus üks härra kapist välja, pidžaama seljas, peas maitsekas roheline siidlambivari, ja naeratas sõbralikult."
Üks parimaid raamatualguseid! Samamoodi nagu kolmapäev, mis algab pühapäevase vaikusega või siis mida tehakse 75. sünnipäeval - külastatakse naise hauda. Ning astutakse sõjaväkke.
Ungari kirjanik Jenő Rejtő kirjastas oma krimkaparoodiaid P. Howardi nime all, "Karantiin Grand Hotelis" on ungari sõbralt kahjuks jäänud ainsaks eesti keeles ilmunud raamatuks (EDIT: selgus, et P. Howardi nime alt on siiski "Kuldne limusiin" ka ilmunud). Kui ma nüüd mõtlen erinevate kaasaegsete krimkade ja põnevike peale, siis see 1940. aastal esmakordselt ilmunud raamat ainult muigab praeguseaja raamatute sužeepöörangute ja "oi küll oli huvitav lahendus" punnituste peale. Rääkimata meeletult nutikast ja ägedast keelekasutuses... "Ta ärkas selle peale, et tema kohal lahati doktor Ranket," - hurmav, lihtsalt hurmav!
Või kuidas viljakaupmees pole kindel, kas abikaasa pakkis talle alibi kaasa või mitte. Ma ei teagi, mitu korda ma olen seda raamatut lugenud, aga täna õhtu läks linnulennul kui Felixiga mööda Grand hotelli taaskord ringi tormasin, teel lakkkingad, siis jalas kohviplekiga tennised ning hambus härra Brunsi eritellimusega sigarett. Siin on suletud ruumi (st hotelli) krimka, armastuslugu, rahulejätmatud minevikupatud, mis laste kaela nuheldaks. Edvin Hiedel tõlge on tabav ja vahe - lihtsalt ideaalne raamat.
"— Inimesed! Selles majas ilmutab end täna kaduvuse memento! Ma tulin siia selleks, et olla nähtamatu käsi Nebukadnetsari palee seinal! Pidage meeles, et katkusurm kirjutab oma „mene, mene, tekel ufarsin"-i marmorsammaste, siidkardinate ja kuldsete portjääride vahele seinale just niisama nagu viimasele kalamehehurtsikule. Ma tulin, et tantsida teie keskel, et lõbutseda koos teiega, sest nii võib-olla kuulevad ka teie kurdid kõrvad ja näevad ka teie pimedad silmad surma, kui ma tõstan kõrgele selle patuse karika..."
Üks parimaid raamatualguseid! Samamoodi nagu kolmapäev, mis algab pühapäevase vaikusega või siis mida tehakse 75. sünnipäeval - külastatakse naise hauda. Ning astutakse sõjaväkke.
Ungari kirjanik Jenő Rejtő kirjastas oma krimkaparoodiaid P. Howardi nime all, "Karantiin Grand Hotelis" on ungari sõbralt kahjuks jäänud ainsaks eesti keeles ilmunud raamatuks (EDIT: selgus, et P. Howardi nime alt on siiski "Kuldne limusiin" ka ilmunud). Kui ma nüüd mõtlen erinevate kaasaegsete krimkade ja põnevike peale, siis see 1940. aastal esmakordselt ilmunud raamat ainult muigab praeguseaja raamatute sužeepöörangute ja "oi küll oli huvitav lahendus" punnituste peale. Rääkimata meeletult nutikast ja ägedast keelekasutuses... "Ta ärkas selle peale, et tema kohal lahati doktor Ranket," - hurmav, lihtsalt hurmav!
Või kuidas viljakaupmees pole kindel, kas abikaasa pakkis talle alibi kaasa või mitte. Ma ei teagi, mitu korda ma olen seda raamatut lugenud, aga täna õhtu läks linnulennul kui Felixiga mööda Grand hotelli taaskord ringi tormasin, teel lakkkingad, siis jalas kohviplekiga tennised ning hambus härra Brunsi eritellimusega sigarett. Siin on suletud ruumi (st hotelli) krimka, armastuslugu, rahulejätmatud minevikupatud, mis laste kaela nuheldaks. Edvin Hiedel tõlge on tabav ja vahe - lihtsalt ideaalne raamat.
"— Inimesed! Selles majas ilmutab end täna kaduvuse memento! Ma tulin siia selleks, et olla nähtamatu käsi Nebukadnetsari palee seinal! Pidage meeles, et katkusurm kirjutab oma „mene, mene, tekel ufarsin"-i marmorsammaste, siidkardinate ja kuldsete portjääride vahele seinale just niisama nagu viimasele kalamehehurtsikule. Ma tulin, et tantsida teie keskel, et lõbutseda koos teiega, sest nii võib-olla kuulevad ka teie kurdid kõrvad ja näevad ka teie pimedad silmad surma, kui ma tõstan kõrgele selle patuse karika..."
January 19, 2020
Az egyik kedvenc Rejtő-könyvem, akárhányszor újra tudnám olvasni. (A másik A tizennégy karátos autó). Sajnáltam, hogy nem jelent meg az Alexandra díszkiadás sorozatában.
February 11, 2015
[Note: This book is published by Corvina Books, which is a Hungarian publisher that—among other things—specializes in translations of Hungarian literature (into mostly English and German.) I bought the book on a recent trip to Budapest. I mention these two facts because this seems to be an expensive and / or difficult to acquire work outside of Hungary. A cursory Amazon search brought up copies only at an exorbitant rate. In Hungary I paid 2500 forint (about $9 USD at the time), which I would consider on the high side of what the book is worth. It’s a good book, but it’s a 160-page pulp-fiction paperback novel written about 80 years ago.]
Quarantine in the Grand Hotel is a murder mystery set on a fictional resort in Indonesia (or thereabouts.) However, it’s not your typical dour mystery. It’s as much of a satirical humor novel as it is a mystery. I was hooked with the first paragraph, which reads, “When Maud returned to her room, she saw a man emerge from her wardrobe. Dressed in pyjamas and wearing a bright green lampshade on his head, the stranger beamed a friendly smile at her.” From that point, I had to know who the man in the pyjamas is and how he got there, and that information doesn’t come immediately or without false leads.
The premise is that the resort is quarantined and a murder takes place there (actually two murders.) It’s not a creative premise. The hotel setting allows the author to bring together an international cast of characters (suspects) some of whom would believably have secrets or be leading double lives. Where the creativity comes in is both in the humor, and in the skilled reveals. Rejtő used cliff-hanger chapter closings to good effect. He also plants false information, e.g. in the form of false confessions designed to protect loved ones that may or may not have actually committed a crime.
Rejtő (who wrote under the nom de plume “P. Howard”) was a Hungarian journalist and author. He wrote this and most of his books in the 1930s. He died in a forced labor camp in axis-controlled Soviet territory during World War II. He’d displeased the Hungarian Arrow Cross Militia (i.e. the Hungarian fascists) and was sent to a labor camp at the front.
I’d recommend this book for those who like light, humorous novels. If you’re a hardcore mystery fan, it might seem a little silly and ham-handed. If you are looking for a novel that offers insight into Hungarian literature, I don’t think this one is for you. The setting is not Hungarian, the major characters are not Hungarian, and I would hazard to say that most people wouldn’t know that this translation wasn’t written by a British, or other English-language country, author.
Quarantine in the Grand Hotel is a murder mystery set on a fictional resort in Indonesia (or thereabouts.) However, it’s not your typical dour mystery. It’s as much of a satirical humor novel as it is a mystery. I was hooked with the first paragraph, which reads, “When Maud returned to her room, she saw a man emerge from her wardrobe. Dressed in pyjamas and wearing a bright green lampshade on his head, the stranger beamed a friendly smile at her.” From that point, I had to know who the man in the pyjamas is and how he got there, and that information doesn’t come immediately or without false leads.
The premise is that the resort is quarantined and a murder takes place there (actually two murders.) It’s not a creative premise. The hotel setting allows the author to bring together an international cast of characters (suspects) some of whom would believably have secrets or be leading double lives. Where the creativity comes in is both in the humor, and in the skilled reveals. Rejtő used cliff-hanger chapter closings to good effect. He also plants false information, e.g. in the form of false confessions designed to protect loved ones that may or may not have actually committed a crime.
Rejtő (who wrote under the nom de plume “P. Howard”) was a Hungarian journalist and author. He wrote this and most of his books in the 1930s. He died in a forced labor camp in axis-controlled Soviet territory during World War II. He’d displeased the Hungarian Arrow Cross Militia (i.e. the Hungarian fascists) and was sent to a labor camp at the front.
I’d recommend this book for those who like light, humorous novels. If you’re a hardcore mystery fan, it might seem a little silly and ham-handed. If you are looking for a novel that offers insight into Hungarian literature, I don’t think this one is for you. The setting is not Hungarian, the major characters are not Hungarian, and I would hazard to say that most people wouldn’t know that this translation wasn’t written by a British, or other English-language country, author.
July 27, 2022
Még mindig baba vagyok krimiügyben, de nekem ez is módfelett tetszett. Minden pillanatban változott a kép, mindenki nagyon gyorsan gyanúba keveredett, alig lehetett követni, éppen ki kivel van. Egy trópusi hotelben történik egy gyilkosság, valamint az egyik vendég pestises lesz, ezért karantén alá helyezik a hotelt, se ki, se be nem lehet menni. No persze nem mindenki ismeri az összes kijáratot... Pénz, hatalom, sárm, nemigen akarok sokat mondani a sztoriról, nehogy itt valaki belefusson, és az benne a legjobb, hogy nem is igen tudok, mert minden lépésről lépésre derül ki, az alapszituáció annyira üres, hogy csak arra vár, hogy megtöltsék tartalommal, és bizony Rejtő meg is tölti. Szóval olvassátok, forgassátok, most felvásároltam egy teljes Agatha Christie hagyatékot, úgyhogy lehet még számítani hasonló lelkendezésekre.
November 11, 2020
Giallo ambientato in un grand hotel a Bali, dove improvvisamente scoppia un caso di peste bubbonica che fa mettere l'intero hotel in quarantena. Hotel all'interno del quale si verifica un omicidio e altre faccende sospette.
La trama è un continuo colpo di scena e ribaltamento delle situazioni, con risvolti spesso molto comici.
Nel complesso trovo che ci siano un po' troppi personaggi e si fa un po' di confusione, però mi sono divertita.
La trama è un continuo colpo di scena e ribaltamento delle situazioni, con risvolti spesso molto comici.
Nel complesso trovo che ci siano un po' troppi personaggi e si fa un po' di confusione, però mi sono divertita.
November 19, 2020
Nem először volt szerencsém Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című művéhez, igazság szerint már kétszer is olvastam, de valami rejtélyes oknál fogva alig emlékeztem belőle valamire. Ez persze nem a regény hibája, hiszen továbbra is a szerző legjobb könyvei közé tartozik, és megvan benne minden, amiért Rejtőt szeretni lehet: humor, csavaros történet, abszurd jelenetek, szerethető figurák. Nagyon ki voltam már éhezve egy jó Rejtő-könyvre, így a Vesztegzár a Grand Hotelben extrán jólesett. Meg is fogadtam, hogy innentől kezdve minden évben elolvasok/újraolvasok néhány Rejtő-művet.
April 19, 2020
Újraolvasás 2020: hiszen most mindenki ezt olvassa a "vesztegzár" aktualitása miatt.
Egyébként szinte semmit nem változott a véleményem, nagyon élveztem a humorát, és a sok remek helyzetkomikumot, de nem a kedvenc Rejtőm, mert agyon van bonyolítva. Néha nehéz követni ki kicsoda és mit is akart, annyi az alteregó, az imposztorkodás, és rengeteg a szereplő.
3,5*
(Ah, és ez most úgy hangzik így, mintha nem tetszett volna, pedig dehogynem! Csak a rejtők közül nekem ez valahol középen van. :))
Első olvasás 2010:
Könnyed, mozgalmas krimi és love sztori, kicsit túl sok csavargatással. Az én értékelésemben nem veri a Piszkos Fredet. Túl sokat agyaltam közben, és sok volt a szereplő. De kétségtelenül nagyon humoros, és feledhetetlen jelenetek vannak benne. :)
Egyébként szinte semmit nem változott a véleményem, nagyon élveztem a humorát, és a sok remek helyzetkomikumot, de nem a kedvenc Rejtőm, mert agyon van bonyolítva. Néha nehéz követni ki kicsoda és mit is akart, annyi az alteregó, az imposztorkodás, és rengeteg a szereplő.
3,5*
(Ah, és ez most úgy hangzik így, mintha nem tetszett volna, pedig dehogynem! Csak a rejtők közül nekem ez valahol középen van. :))
Első olvasás 2010:
Könnyed, mozgalmas krimi és love sztori, kicsit túl sok csavargatással. Az én értékelésemben nem veri a Piszkos Fredet. Túl sokat agyaltam közben, és sok volt a szereplő. De kétségtelenül nagyon humoros, és feledhetetlen jelenetek vannak benne. :)
December 14, 2013
I have read it in the original Hungarian so I don't no how well the English translation could reproduce the brilliance of this book - it would be an extremely difficult task I reckon - but even if it could reproduce about 80% of the original, it will still be worth 5 star.
April 29, 2020
Hea ladna lugemine, 125 lk. Väga palju lühikesi peatükke lõpevad ootamatu sündmuse, pöördega tegevuse käigus või mõne muu süžee seisukohalt pöördelise sündmusega. Küll leitakse mõrvarelv, küll satub mööda hotelli alasti ringi jooksev noormees mingisse järjekordsesse viperusse. Samas oli õhukese raamatu ja paroodia kohta süžee üllatavalt tihe ja tähelepanu nõudev.
Kerge mõnus vahelugemine tõsisemate asjade vahele.
Kerge mõnus vahelugemine tõsisemate asjade vahele.
March 16, 2018
I was very excited when I came across Quarantine In the Grand Hotel at the Engish section of a bookstore in Budapest. I'm a fan of cross-genre books, and mystery and humour are two of my two favourite genres. I had never heard of Jeno Rejto, but he sounded very famous and well-respected in Hungary, so I had high expectations for this book.
The first few chapters were promising by being hilarious and setting a good murder mystery. Unfortunately, things took a turn for the worse very fast when a dozen auxiliary characters got introduced in a couple of pages and then disappeared, until they gradually became part of the story again a few chapters later. It was at that very moment that I started to lose track of the very many sub-plots and red herrings spread across this book; not to mention the various petty thieves, conmen, one gun dealer, a jewel thief, at least three blackmailers and other ruscals who all happened to be in the same hotel at the same time. If this was meant as a joke, it stopped being funny very soon.
The main character whom I had taken to be the accidental detective turned out to be just a guy who happened to overhear other people talking, thus solving many of the aforementioned sub-plots, while the real genius detective was but a secondary character given a limited amount of time in this book. When the entire mystery was explained at the end, it was based on a highly elaborate and unlikely background story that took all the fun out of searching for clues thus far.
Given the high score this book has gotten from other reviewers, I can only guess that Jeno Rejto is simply not my kind of author. Sorry, but I'll pass.
The first few chapters were promising by being hilarious and setting a good murder mystery. Unfortunately, things took a turn for the worse very fast when a dozen auxiliary characters got introduced in a couple of pages and then disappeared, until they gradually became part of the story again a few chapters later. It was at that very moment that I started to lose track of the very many sub-plots and red herrings spread across this book; not to mention the various petty thieves, conmen, one gun dealer, a jewel thief, at least three blackmailers and other ruscals who all happened to be in the same hotel at the same time. If this was meant as a joke, it stopped being funny very soon.
The main character whom I had taken to be the accidental detective turned out to be just a guy who happened to overhear other people talking, thus solving many of the aforementioned sub-plots, while the real genius detective was but a secondary character given a limited amount of time in this book. When the entire mystery was explained at the end, it was based on a highly elaborate and unlikely background story that took all the fun out of searching for clues thus far.
Given the high score this book has gotten from other reviewers, I can only guess that Jeno Rejto is simply not my kind of author. Sorry, but I'll pass.
November 26, 2020
I learned a new word: vesztegzár is Hungarian for quarantine. How fitting in 2020.
Originally, the book is from 1940. The author was a Hungarian Jew who died only 3 years later, a forced labourer in German-occupied Russia. That fact was always on my mind.
The story was rather fun in an OTT way. Everybody is a suspect in a murder that's taken place in a hotel somewhere in Southeast Asia.
I read this with many interruptions so I probably coudn't appreciate the grand dénouement, having a hard time remembering who-was-who.
I might try again sometime.
Originally, the book is from 1940. The author was a Hungarian Jew who died only 3 years later, a forced labourer in German-occupied Russia. That fact was always on my mind.
The story was rather fun in an OTT way. Everybody is a suspect in a murder that's taken place in a hotel somewhere in Southeast Asia.
I read this with many interruptions so I probably coudn't appreciate the grand dénouement, having a hard time remembering who-was-who.
I might try again sometime.
April 21, 2023
Nagyon izgalmasan indult, az ötödik mondatnál beszippantott a történet. Aztán a közepénél elkezdett laposodni és a végére teljes katyvasz lett belőle. Nem azzal volt a gond, hogy elvesztettem volna a fonalat, nem értettem volna valamit… követtem és értettem én mindent, csak az volt az érzésem, hogy teljesen feleslegesen van túl bonyolítva a sztori. Aztán maga a végkifejlet se hozott szinte semmilyen katarzist, kipukkadt a semmibe. Sajnálom.
August 4, 2022
A Grand Hotelben mindenkinek van valami sötét titka, és főhősünk, Félix, saját hibáján kívül mindegyiknek fültanúja lesz, és ezt többnyire igen kevés ruházatban, vagy teljesen meztelenül és félig szőrösen teszi. Amíg ruha után keresgél, a hotelt bubópestis miatt vesztegzár alá teszik, és a bűnözőknek, zsarolóknak, gyilkosoknak, tolvajoknak, gigolóknak, csalóknak, házasság elől menekülő rokonszenves ifjaknak és apjáról aggódó talpraesett lányoknak három hetük van a helyzet teljesen kibogozhatatlan összezavarására.
A Vesztegzárat nem találtam annyira nevettetőnek, mint A tizennégy karátos autót, de a cselekmény sokkal bravúrosabb volt, és a bűncselekmény megoldása nagyon szellemes volt. A helyleírás kissé depresszióssá tett - sok volt a nedvesség, penész, fejfájás, reuma. De ezzel még nem lett volna túl nagy baj. Hanem sajnos a “bennszülöttek”-ről való nézetek nagyon idejét múltak és nagyon nem bírtam azt a lekezelő és megalázó módot, ahogy a felügyelő beszélt a helybeliekkel. Fenyegetés, verés, szóbeli lealacsonyítás teljesen normális; a helybeli szolgákat tegezi, a fehéreket magázza. Rejtő ebben saját korának a szellemét követi, de a jelenlegi olvasó nem hagyhatja megjegyzés nélkül, hogy ez nem oké.
Persze ettől még ez mindig egy zseniális regény.
Felfedeztem, hogy Audible árulja a hangoskönyvet Kern András előadásában. Ez volt az első magyar nyelvű audióm, de nem lesz az utolsó :)
A Vesztegzárat nem találtam annyira nevettetőnek, mint A tizennégy karátos autót, de a cselekmény sokkal bravúrosabb volt, és a bűncselekmény megoldása nagyon szellemes volt. A helyleírás kissé depresszióssá tett - sok volt a nedvesség, penész, fejfájás, reuma. De ezzel még nem lett volna túl nagy baj. Hanem sajnos a “bennszülöttek”-ről való nézetek nagyon idejét múltak és nagyon nem bírtam azt a lekezelő és megalázó módot, ahogy a felügyelő beszélt a helybeliekkel. Fenyegetés, verés, szóbeli lealacsonyítás teljesen normális; a helybeli szolgákat tegezi, a fehéreket magázza. Rejtő ebben saját korának a szellemét követi, de a jelenlegi olvasó nem hagyhatja megjegyzés nélkül, hogy ez nem oké.
Persze ettől még ez mindig egy zseniális regény.
Felfedeztem, hogy Audible árulja a hangoskönyvet Kern András előadásában. Ez volt az első magyar nyelvű audióm, de nem lesz az utolsó :)
January 3, 2021
Krimiromaanid pole reeglina mu esmane valik, sest väga palju läheb rõhku ja aega kogu õhustiku kirjeldamiseks ning korraga tuuakse palju tegelasi sisse. Need ka veel erikummaliste nimedega, et selline tunne on nagu "Troonide mängu" loeks. Kuna ma aga soovisin väljakutsest osa võtta ning alustada kergemalt, siis võtsingi riiulist "Karantiin Grand Hotelis", mida isa soovitas. Kui esimene lehekülg hakkab stiilis, et naise kapist tuleb välja pidžaamas mees, lambivari peas... No koheselt on teada, et asi on jaburamast jaburam 😃 Mulle meeldis, et antud teoses ei tegelenud autor väga palju ümbruskonna kirjeldusega - ta jätab suuremas osas lugejale fantaseerimiseks kõik. Põhimõtteliselt läks kohe kiireteks tegevusteks, sest hotell panti karantiini, aga koheselt hakkas levima ka jutud, et keegi on tapetud. Kuni viimaste lehekülgedeni ei teadnud ma, kes on mõrtsukas ja lugu, mida 120lk üles krutiti, harunes lahti nii vau-efektiga, et ma pidin detektiivi selgitust uuesti lugema, et täiesti 100% aru saada loogikakäikudest.
Tegelased olid ka parajalt jaburad: küll üks armastas endast 20a nooremat inimest, teisel oli selline metsa läinud Mehhiko kärgpere situatsioon, kolmas tahtis lihtsalt mehele saada ning lõpuks lihtsalt rahaahned inimesed. See kõik kokku moodustas efekti, et pidin endalt päris mitu korda küsima: "Mis siin toimub? Kas nad mängivad lolli või on tegelikult ka nii idiootsed?", aga samal ajal muiates. Kõige "õnnetum" oli muidugi see lambivarjuga härrasmees ja tema situatsioonid: küll ta rüvetas daami au (sest oli ta toas), küll nimetati teda mõrtsukaks, küll jooksis ta mööda hoteli katust palja porgandina, küll peitis end kappi või voodi all (ükskord ka laiba alla), küll pani pimedas selga riided, aga avastas valguses (peale tangotamist ja joomist), et tal püha isa riietus seljas 😃 Sel vaesel mehel juhtus kõike, mida võimalik oli.
Tegelased olid ka parajalt jaburad: küll üks armastas endast 20a nooremat inimest, teisel oli selline metsa läinud Mehhiko kärgpere situatsioon, kolmas tahtis lihtsalt mehele saada ning lõpuks lihtsalt rahaahned inimesed. See kõik kokku moodustas efekti, et pidin endalt päris mitu korda küsima: "Mis siin toimub? Kas nad mängivad lolli või on tegelikult ka nii idiootsed?", aga samal ajal muiates. Kõige "õnnetum" oli muidugi see lambivarjuga härrasmees ja tema situatsioonid: küll ta rüvetas daami au (sest oli ta toas), küll nimetati teda mõrtsukaks, küll jooksis ta mööda hoteli katust palja porgandina, küll peitis end kappi või voodi all (ükskord ka laiba alla), küll pani pimedas selga riided, aga avastas valguses (peale tangotamist ja joomist), et tal püha isa riietus seljas 😃 Sel vaesel mehel juhtus kõike, mida võimalik oli.
December 17, 2020
Rengeteg szereplős és sok apró mellékszálon futó történet, aminek a középpontjában a banánoxid képletének rejtélyes eltűnése és egy-két gyilkosság áll. Nem volt titok számomra, hogy miről szól a történet vagy kik a csirkefogók, hiszen már láttam a sztori színházi feldolgozását a József Attila Színházban, mégis alig bírtam letenni a könyvet. Odáig voltam a Grand Hotel létrejöttének röpke történetét, szerettem Elder felügyelőt és a kissé drasztikusnak tűnő kihallgatási módszereit, ahogy azt is kedveltem, amikor a rendőrkapitány lukra fut egy-egy kihallgatás során...
{{Van a regényben egy Vangold nevű gazdag férfi, aki szeret szép hölgyekkel szóba elegyedni, és a felesége épp a vesztegzár napján hagyja őt egyedül a hotelben (majd kívül is ragad a barikádokon), aminek eleinte örül, majd a kihallgatás idején könyörög, hogy hívják a nejét, mert ő tudja, hogy csomagolt-e alibit nekik…}} Abszolút sírva röhögős a könyv néha, szerintem aki fogékonyabb az ilyen bolondságokra, imádni fogja Rejtő Jenő egyik legismertebb ponyváját!
Ajánló a blogon...
https://hagyjatokolvasok.blogspot.com...
(De a Szente Vajk-féle színházi előadást is nagyon ajánlom!)
{{Van a regényben egy Vangold nevű gazdag férfi, aki szeret szép hölgyekkel szóba elegyedni, és a felesége épp a vesztegzár napján hagyja őt egyedül a hotelben (majd kívül is ragad a barikádokon), aminek eleinte örül, majd a kihallgatás idején könyörög, hogy hívják a nejét, mert ő tudja, hogy csomagolt-e alibit nekik…}} Abszolút sírva röhögős a könyv néha, szerintem aki fogékonyabb az ilyen bolondságokra, imádni fogja Rejtő Jenő egyik legismertebb ponyváját!
Ajánló a blogon...
https://hagyjatokolvasok.blogspot.com...
(De a Szente Vajk-féle színházi előadást is nagyon ajánlom!)
April 6, 2020
Az első olvasás valamikor évtizedekkel ezelőtt lehetett, és valamikor az ősidőkben láttam a könyv alapján készült "Meztelen diplomata" című filmet is. Úgy emlékszem, mindkettőn kiválóan szórakoztam. Akkorra már sikerült megkedvelnem Rejtőt, bár kamasz koromban hiába próbálkoztam vele: halálra idegesített, és nem értettem, hogy alapvetően komoly gyerek bátyám miért fogja századszorra is a hasát a röhögéstől azon, ha egy inast leütnek, és betolják a zongora alá…
Most a Moly felhívására olvastam újra, végül is, mi illik ennél jobban a mostani vesztegzár, akarom mondani, karantén helyzetben?
Talán most kicsit halványabbnak éreztem, mint régen. Sok volt a szereplő, túl sok volt a csavar, és mikor már mindenkinek vaj van a fején, akkor összekuszálódnak a szálak, nehéz kibogozni, ki melyik vonalhoz tartozik. De azért követhető persze, végül is nem egy akadémiai értekezés. :)
A poénokon viszont sokadszorra is lehet röhögni, igazi rejtős hangulata van.
Jó ötlet volt, igazán érdemes volt félretenni minden mást, és jókat nevetni.
Most a Moly felhívására olvastam újra, végül is, mi illik ennél jobban a mostani vesztegzár, akarom mondani, karantén helyzetben?
Talán most kicsit halványabbnak éreztem, mint régen. Sok volt a szereplő, túl sok volt a csavar, és mikor már mindenkinek vaj van a fején, akkor összekuszálódnak a szálak, nehéz kibogozni, ki melyik vonalhoz tartozik. De azért követhető persze, végül is nem egy akadémiai értekezés. :)
A poénokon viszont sokadszorra is lehet röhögni, igazi rejtős hangulata van.
Jó ötlet volt, igazán érdemes volt félretenni minden mást, és jókat nevetni.
January 19, 2018
Una scoperta questo romanzo! Non immaginavo potesse essere così divertente un giallo, anche se qui il giallo è solo un pretesto per far divertire e muovere critiche sociali.
Il mio personaggio preferito? Indubbiamente Felix, quello che di fatto porta avanti tutta la storia con la sua goffaggine e la sua faccia di folla con mezza barba.
I fatti sono molto ingarbugliati e non sarà facile trovare l'assassino in questo hotel messo in quarantena per un caso di peste bubbonica.
Il testo, così come è scritto, si presterebbe benissimo a una trasposizione teatrale perché i dialoghi sono serrati, la situazioni cambiano rapidamente e le descrizioni sono ridotte al minimo. Mi piacerebbe tanto se fosse messo in scena...
Il mio personaggio preferito? Indubbiamente Felix, quello che di fatto porta avanti tutta la storia con la sua goffaggine e la sua faccia di folla con mezza barba.
I fatti sono molto ingarbugliati e non sarà facile trovare l'assassino in questo hotel messo in quarantena per un caso di peste bubbonica.
Il testo, così come è scritto, si presterebbe benissimo a una trasposizione teatrale perché i dialoghi sono serrati, la situazioni cambiano rapidamente e le descrizioni sono ridotte al minimo. Mi piacerebbe tanto se fosse messo in scena...
March 21, 2020
Rejtő írásai igazi békebeli ponyvák, méghozzá a szórakoztató fajtából. A karakterek nem túl mélyek vagy összetetettek, talán kicsit sablonosak is, de sokfélék, ami miatt eleve garantált a szórakozás, és Rudolf Péter előadásában egészen új szintre emelkedett az amúgy sem gyenge élmény.
https://napifalat.blogspot.com/2020/0...
https://napifalat.blogspot.com/2020/0...
November 29, 2020
ISBN: 9789634794943
My review in Hungarian.
My review in Hungarian.
January 11, 2025
Könnyed, szórakoztató történet, ki tud kapcsolni.
May 26, 2025
Started this book 1.5 years ago, finally finished. I don't think it was a bad book by any means, it just didn't really grip me.
The book offers a satirical take on the early 20th century detective novel, spoofing e.g. the brilliant detective who doesn't explain anything, the 'every guest has a shady, suspect past' trope, and the many false confessions rive in the genre. While I think it does this well, I don't think the translation does great justice to -what I suspect was very humorous- author's style; however, it could also be the 'datedness' of the novel or my relative lack of interest in detective fiction. One thing I did find quite interesting was the setting, which was set in a fictitious island in colonial Dutch Indonesia -- added some interesting facts for sure, even if the author used German words and pretended they were Dutch??
The book offers a satirical take on the early 20th century detective novel, spoofing e.g. the brilliant detective who doesn't explain anything, the 'every guest has a shady, suspect past' trope, and the many false confessions rive in the genre. While I think it does this well, I don't think the translation does great justice to -what I suspect was very humorous- author's style; however, it could also be the 'datedness' of the novel or my relative lack of interest in detective fiction. One thing I did find quite interesting was the setting, which was set in a fictitious island in colonial Dutch Indonesia -- added some interesting facts for sure, even if the author used German words and pretended they were Dutch??
December 3, 2017
Jenö Reitö, ungherese di origine ebraica, è stato uno scrittore indubbiamente prolifico, in particolare negli anni '30, tra operette, cabaret, cinema e romanzi d'avventura.
La deportazione e la morte in un campo di concentramento hanno stroncato precocemente la sua carriera, in parte minata da problemi di salute, che non gli hanno però impedito di scrivere tantissimo, offrendo al pubblico quella letteratura d'evasione di cui aveva bisogno.
Spesso ha attinto alla sua esperienza personale di squattrinato in giro per l'Europa e per il mondo che ha fatto qualsiasi mestiere, arrivando persino ad arruolarsi nella Legione Straniera.
Un po' di tutto ciò c'è anche in Quarantena al Grand Hotel.
Questo "giallo" atipico, infatti, condivide con suoi romanzi d'avventura l'ambientazione esotica: siamo nella fittizia isola di Piccola-Lagonda nell'arcipelago di Bali, dove due furbastri hanno messo su un Grand Hotel dal nulla, sfruttando la recente popolarità raggiunta da quei luoghi fra i ceti benestanti.
L'idea poi di un luogo isolato (l'albergo in quarantena) ricorda gli espedienti usati spesso in teatro, e la vicenda stessa si dipana attraverso quelli che sembrano dei cambi di scena e di costume.
Le battute sono spesso stringate e fulminanti, come si addice al varietà, e non ci si perde troppo nelle descrizioni, a meno che non siano funzionali alla trama (il senso di claustrofobia per l'imposta reclusione nell'hotel è accentuato dal clima tropicale - siamo all'inizio della stagione dei monsoni -particolarmente insalubre per l'uomo bianco).
Al Grand Hotel, è il lusso a dominare, ed estremamente variegata è la fauna che lo abita: ex cantanti, nobili, imprenditori, mercanti d'anni, ricattatori e assassini.
Felix, un giovanotto dalla risposta pronta e pieno di risorse, si è nascosto nell'hotel per sfuggire a suo padre e a un matrimonio combinato: non immaginava certo che si sarebbe trovato invischiato in macchinosi raggiri criminali, false identità, avvelenamenti, ricatti e omicidi. Tutto quello che vorrebbe è mettere qualcosa sotto i denti e farsi finalmente la barba!
Le rocambolesche avventure di Felix (sempre alla ricerca di un nascondiglio nel presidiato hotel in quarantena) danno vita spesso e volentieri a gag esilaranti, accentuate dalla stile ironicamente distaccato di Reitö: con i suoi cambi d'abito, presi in "prestito" dagli ospiti dell'albergo (insieme a qualche altro oggetto di prima necessità), oltre che ritrovarsi al centro di situazioni imbarazzanti, finisce per inquinare le prove e creare ancor più confusione di quella già presente, dato che molti dei clienti (e non solo) hanno dei segreti da nascondere. Non va meglio neanche a chi ha la coscienza pulita, dato che puntualmente si ritrova con prove schiaccianti (trascinate qua e là da Felix) ad incastrarlo...
Ovviamente, non mancano i risvolti romantici...
I colpi di scena si susseguono senza sosta (sono fin troppi gli ospiti che per qualche motivo confessano l'omicidio) e c'è anche una buona dose d'azione: all'inaspettato finale si arriva di volata, e finalmente tutti i nodi giungono al pettine.
Divertente, brillante, ma anche sagace nel delineare i tanti vizi e le poche virtù (se davvero ce ne sono) degli Occidentali e delle classi benestanti.
L'elemento "giallo" è poco più che un espediente, ma poco importa: lo spettacolo offerto da Felix & co. vale da solo il biglietto.
Il volume si conclude l'ottima analisi di Bruno Ventavoli, un doveroso approfondimento per un autore ingiustamente misconosciuto.
La deportazione e la morte in un campo di concentramento hanno stroncato precocemente la sua carriera, in parte minata da problemi di salute, che non gli hanno però impedito di scrivere tantissimo, offrendo al pubblico quella letteratura d'evasione di cui aveva bisogno.
Spesso ha attinto alla sua esperienza personale di squattrinato in giro per l'Europa e per il mondo che ha fatto qualsiasi mestiere, arrivando persino ad arruolarsi nella Legione Straniera.
Un po' di tutto ciò c'è anche in Quarantena al Grand Hotel.
Questo "giallo" atipico, infatti, condivide con suoi romanzi d'avventura l'ambientazione esotica: siamo nella fittizia isola di Piccola-Lagonda nell'arcipelago di Bali, dove due furbastri hanno messo su un Grand Hotel dal nulla, sfruttando la recente popolarità raggiunta da quei luoghi fra i ceti benestanti.
L'idea poi di un luogo isolato (l'albergo in quarantena) ricorda gli espedienti usati spesso in teatro, e la vicenda stessa si dipana attraverso quelli che sembrano dei cambi di scena e di costume.
Le battute sono spesso stringate e fulminanti, come si addice al varietà, e non ci si perde troppo nelle descrizioni, a meno che non siano funzionali alla trama (il senso di claustrofobia per l'imposta reclusione nell'hotel è accentuato dal clima tropicale - siamo all'inizio della stagione dei monsoni -particolarmente insalubre per l'uomo bianco).
Al Grand Hotel, è il lusso a dominare, ed estremamente variegata è la fauna che lo abita: ex cantanti, nobili, imprenditori, mercanti d'anni, ricattatori e assassini.
Felix, un giovanotto dalla risposta pronta e pieno di risorse, si è nascosto nell'hotel per sfuggire a suo padre e a un matrimonio combinato: non immaginava certo che si sarebbe trovato invischiato in macchinosi raggiri criminali, false identità, avvelenamenti, ricatti e omicidi. Tutto quello che vorrebbe è mettere qualcosa sotto i denti e farsi finalmente la barba!
Le rocambolesche avventure di Felix (sempre alla ricerca di un nascondiglio nel presidiato hotel in quarantena) danno vita spesso e volentieri a gag esilaranti, accentuate dalla stile ironicamente distaccato di Reitö: con i suoi cambi d'abito, presi in "prestito" dagli ospiti dell'albergo (insieme a qualche altro oggetto di prima necessità), oltre che ritrovarsi al centro di situazioni imbarazzanti, finisce per inquinare le prove e creare ancor più confusione di quella già presente, dato che molti dei clienti (e non solo) hanno dei segreti da nascondere. Non va meglio neanche a chi ha la coscienza pulita, dato che puntualmente si ritrova con prove schiaccianti (trascinate qua e là da Felix) ad incastrarlo...
Ovviamente, non mancano i risvolti romantici...
I colpi di scena si susseguono senza sosta (sono fin troppi gli ospiti che per qualche motivo confessano l'omicidio) e c'è anche una buona dose d'azione: all'inaspettato finale si arriva di volata, e finalmente tutti i nodi giungono al pettine.
Divertente, brillante, ma anche sagace nel delineare i tanti vizi e le poche virtù (se davvero ce ne sono) degli Occidentali e delle classi benestanti.
L'elemento "giallo" è poco più che un espediente, ma poco importa: lo spettacolo offerto da Felix & co. vale da solo il biglietto.
Il volume si conclude l'ottima analisi di Bruno Ventavoli, un doveroso approfondimento per un autore ingiustamente misconosciuto.
July 24, 2011
I really like this guy – he has a Wodehouse-like style about him, with his '30s comic absurdities, superb pen sketches of bit-part characters, and story-lines that I could see the makers of an Ealing comedy picking up on. In this case we get the classic crime story of enclosed environment (the quaratine), corpses, missing people, shady characters all over, enigmatic investigators and bumbling police, a dashing accidental hero, morally questionable characters, and a top notch femme non-fatale. Light, engaging, witty with a sharp eye for class awareness and alas one of only two available in English (it seems) – Rejtö was a noted 1930s Hungarian writer – now both read. Come one Corvina: publish more!
April 2, 2020
Milline tohuvabohu see oli,mis ma just lugesin! Aga põnev. Ja kohati ka lõbus, kohe isegi nii naljakas,
et vähemalt ühe korra naersin kohe päris kõva häälega.
Kujutlege, et jääte hotelli kolmeks nädalaks karantiini, sest ühel külalisel avastatakse muhkkatk. Arst, kes katku diagnoosis, leitakse peagi surnuna ja mõrva tunnistab üles vähemalt neli inimest. Kusjuures igaüks neist neljast tappis arsti üksi, mitte koos teistega.
Politsei on parajas segaduses ja kaasa ei aita ka see, et lisaks mõrvajuurdlusele on hotellis käimas hulganisti salasepitsusi ja mahhinatsioone.
Ahah, ja siis see (pool)paljas mees, kes muudkui püüab endale riideid hankida, aga mingite imelike kokkulangemiste tõttu riietest pidevalt ilma jääb.
Einoh, miks siis sellist raamatut ei soovita! Ikka soovitan!
et vähemalt ühe korra naersin kohe päris kõva häälega.
Kujutlege, et jääte hotelli kolmeks nädalaks karantiini, sest ühel külalisel avastatakse muhkkatk. Arst, kes katku diagnoosis, leitakse peagi surnuna ja mõrva tunnistab üles vähemalt neli inimest. Kusjuures igaüks neist neljast tappis arsti üksi, mitte koos teistega.
Politsei on parajas segaduses ja kaasa ei aita ka see, et lisaks mõrvajuurdlusele on hotellis käimas hulganisti salasepitsusi ja mahhinatsioone.
Ahah, ja siis see (pool)paljas mees, kes muudkui püüab endale riideid hankida, aga mingite imelike kokkulangemiste tõttu riietest pidevalt ilma jääb.
Einoh, miks siis sellist raamatut ei soovita! Ikka soovitan!
June 1, 2022
A book that is very much a typical murder mystery where all the suspects are trapped in the hotel due a state imposed quarantine.
What makes this book difference is the cheeky humour added to the narrative. The author gives a wink at the reader at the known tropes that are part of the genre.
It’s a short book, clocking it at 158 pages. It’s a book that should be consumed in one sitting as there are MANY characters and it was hard to remember who everyone is when you’ve taken a break.
Not as perfect as I had anticipated it to be, but I still think it’s a fun addition to the murder mystery genre.
What makes this book difference is the cheeky humour added to the narrative. The author gives a wink at the reader at the known tropes that are part of the genre.
It’s a short book, clocking it at 158 pages. It’s a book that should be consumed in one sitting as there are MANY characters and it was hard to remember who everyone is when you’ve taken a break.
Not as perfect as I had anticipated it to be, but I still think it’s a fun addition to the murder mystery genre.
April 27, 2023
"Amikor Maud visszatért a szobába, egy úr lépett ki a szekrényből, pizsamában, fején egy ízléses zöld selyem lámpaernyővel, és barátságosan mosolygott."
Mielőtt a könyvről bármit is írnék, egy személyes gondolat: igazán meghatott, hogy éppen áprilisban lett ez a közös könyv, mert ebben a hónapban van 15 éve, hogy a keresztapukám, aki először adott többek között Rejtőt is a kezembe, elhunyt. Számomra ez a könyv elsősorban az ő emlékéről, az ő emlékének szólt.
Ismertem Rejtő stílusát, a humorát, de mivel ezt nem olvastam korábban, nem tudtam mire számíthatok, mert elég vegyes véleményekkel találkoztam. De nem is véletlenül idéztem éppen az első mondatot:már ezzel megvett magának.
Egy gyönyörű szigeten a Grand Hotelben felüti a fejét egy randa kórság, így az összes bentlakó, a személyzet karanténba kerül. Csakhogy hamar kiderül, hogy nem egészen ez a legnagyobb probléma..megjelenik a számomra abszolút Columbot idéző főfelügyelő - tudjátok:"csak még egy kérdés" -, az események pedig egy abszurd tragikomédiába csapnak át. Az egyik lakó furcsább mint a másik, mindenki gyanús, mindenki titkol valamit, de az ügyet meg kell oldani.
Nem állítom, hogy mondjuk egy iskolai olvasónaplót meg tudnék írni a történetből, mert annyi a szereplő, meg az ő kacifántos dolgaik, hogy néha elvesztettem olvasás közben a fonalat, hogy merre hány méter, de ennek ellenére imádtam. Hozzá tartozik a dologhoz, hogy én egyébként is szeretem a béna humort - nem az ilyen Benny Hill-féle közönséges fajtát -, merthogy ebben a többi Rejtőhöz képest, amit eddig olvastam, azt kell írjam, hogy béna a humor. De valahogy ehhez a történethez nekem ez abszolút telitalálat volt. Végig olyan volt olvasni, mintha az ember tényleg egy agyonjátszott Columbo-epizódot nézne egy kémfilm paródiájával párosítva.
Negatívumként tényleg csak azt tudom felhozni, hogy el lehet veszni a sok karakterben, kicsit a történetben is,a csattanó sem szól azért akkorát, de aki elkapja az "ízét", nagyon jól szórakozhat rajta. Aki úgy érzi, hogy a könyvet nem tudja annyira élvezni, annak ajánlom a hangoskönyvet. Nekem volt szerencsém azután beleakadni a Kern András-változatba, mikor már elolvastam a könyvet, de nem bántam egy percig sem a duplázást, élmény volt. Aztán utánaolvastam, hogy Rudolf Péterrel is készült egy, valamikor annak is nekifutok.
Mielőtt a könyvről bármit is írnék, egy személyes gondolat: igazán meghatott, hogy éppen áprilisban lett ez a közös könyv, mert ebben a hónapban van 15 éve, hogy a keresztapukám, aki először adott többek között Rejtőt is a kezembe, elhunyt. Számomra ez a könyv elsősorban az ő emlékéről, az ő emlékének szólt.
Ismertem Rejtő stílusát, a humorát, de mivel ezt nem olvastam korábban, nem tudtam mire számíthatok, mert elég vegyes véleményekkel találkoztam. De nem is véletlenül idéztem éppen az első mondatot:már ezzel megvett magának.
Egy gyönyörű szigeten a Grand Hotelben felüti a fejét egy randa kórság, így az összes bentlakó, a személyzet karanténba kerül. Csakhogy hamar kiderül, hogy nem egészen ez a legnagyobb probléma..megjelenik a számomra abszolút Columbot idéző főfelügyelő - tudjátok:"csak még egy kérdés" -, az események pedig egy abszurd tragikomédiába csapnak át. Az egyik lakó furcsább mint a másik, mindenki gyanús, mindenki titkol valamit, de az ügyet meg kell oldani.
Nem állítom, hogy mondjuk egy iskolai olvasónaplót meg tudnék írni a történetből, mert annyi a szereplő, meg az ő kacifántos dolgaik, hogy néha elvesztettem olvasás közben a fonalat, hogy merre hány méter, de ennek ellenére imádtam. Hozzá tartozik a dologhoz, hogy én egyébként is szeretem a béna humort - nem az ilyen Benny Hill-féle közönséges fajtát -, merthogy ebben a többi Rejtőhöz képest, amit eddig olvastam, azt kell írjam, hogy béna a humor. De valahogy ehhez a történethez nekem ez abszolút telitalálat volt. Végig olyan volt olvasni, mintha az ember tényleg egy agyonjátszott Columbo-epizódot nézne egy kémfilm paródiájával párosítva.
Negatívumként tényleg csak azt tudom felhozni, hogy el lehet veszni a sok karakterben, kicsit a történetben is,a csattanó sem szól azért akkorát, de aki elkapja az "ízét", nagyon jól szórakozhat rajta. Aki úgy érzi, hogy a könyvet nem tudja annyira élvezni, annak ajánlom a hangoskönyvet. Nekem volt szerencsém azután beleakadni a Kern András-változatba, mikor már elolvastam a könyvet, de nem bántam egy percig sem a duplázást, élmény volt. Aztán utánaolvastam, hogy Rudolf Péterrel is készült egy, valamikor annak is nekifutok.
January 9, 2019
This was better than the other Rejtő I read from his earlier period (The Blonde Hurricane) in terms of story, but boy did Corvina rush this into production of something? I have never seen so many obvious typos ("teh" appeared more than once, along with many others), and moments where it seemed clear there was a mistranslation. Almost as if it was dictated to someone who knew English didn't know how to spell many commonly confused words, because sometimes the mistranslations were into homonyms, so I could figure out what they meant. It was really distracting from the story. Which, it was a bit more interesting than The Blonde Hurricane, but it felt bogged down by soooo many characters, it was hard to keep track of who was who and how they all fit together.
I'm glad I read this because I enjoy Rejtő in general, but still nothing surpasses the 14-karat auto. If you're only going to read one of his works, do that one. This might be a good second novel to try, but not my favorite.
I'm glad I read this because I enjoy Rejtő in general, but still nothing surpasses the 14-karat auto. If you're only going to read one of his works, do that one. This might be a good second novel to try, but not my favorite.
March 1, 2021
Paras Barcelona tsirkus on see 1939. aastal avaldatud romaan. Oma eesmärgi ta aga täitis, sest tegelikult oli päris naljakas ja ka põnev, nii et veidi üle 100 lehekülje möödus lennates. Tegevuspaik on troopikasaarel asuv lukshotell, mis katkujuhtumi tõttu koos külalistega kolmeks nädalaks karantiini pannakse. Kui hotellis toimub mõrv ja selgub, et seal on isikuid, kes kohe üldse ei peaks seal olema, läheb muidugi lahti jantlik lugu. Kriminaalromaani paroodiale kohaselt tunnistavad mõrva üles mitu isikut. Keerutatakse mis keerutatakse, aga lõpptulemus on ikka üllatav. Mõnus ühe õhtu meelelahutus.
September 30, 2025
Lihtne, humoorikas, mõnusalt palju irooniat. Iga lehekülje peal uus plot twist. Ja oi kui palju saladusi pealtnäha üheplaanilistel tegelastel. Sellised peakski krimkad oma olemuselt olema!
Jubedalt oleks tahtnud hindeks 4/5 panna, aga käsi nagu ei tõuse. Tegelasi oli lühikese teose kohta üsna palju, enamus polnud eriti meeldejäävad ja vahepeal läksid kõik omavahel sassi. Ma ei tea, oletan, et asi oli ehk osaliselt ka tõlkes, aga lehtede edasi-tagasi lappamist oli liialt.
Siiski lõppkokkuvõttes vahva lugemine. Peaks kunagi uuesti ette võtma ja eos tegelaste nimekirja koostama :)
Jubedalt oleks tahtnud hindeks 4/5 panna, aga käsi nagu ei tõuse. Tegelasi oli lühikese teose kohta üsna palju, enamus polnud eriti meeldejäävad ja vahepeal läksid kõik omavahel sassi. Ma ei tea, oletan, et asi oli ehk osaliselt ka tõlkes, aga lehtede edasi-tagasi lappamist oli liialt.
Siiski lõppkokkuvõttes vahva lugemine. Peaks kunagi uuesti ette võtma ja eos tegelaste nimekirja koostama :)
June 6, 2024
A regény olvasásakor gyakorlatilag semmit sem értettem a kusza szálakból, valószínűleg jobban élveztem volna ha kevesebb dologra kell odafigyelni, viszont ez abszolút az én türelmetlen olvasási stílusomnak köszönhető.
Rejtő azonban hozta a formáját, a humor felbecsülhetetlen volt, nehéz volt nem hangosan nevetni a történet abszurditásán. A Szőke Ciklon vetélytársát még mindig keresem, ami a Rejtő regényeket illeti, de kétségtelen, hogy ezt iszonyúan élveztem.
Rejtő azonban hozta a formáját, a humor felbecsülhetetlen volt, nehéz volt nem hangosan nevetni a történet abszurditásán. A Szőke Ciklon vetélytársát még mindig keresem, ami a Rejtő regényeket illeti, de kétségtelen, hogy ezt iszonyúan élveztem.
Displaying 1 - 30 of 85 reviews