„Vámpírok, pedig nincsenek.. Kivéve, ha tévedek." óvatos vélemény a XX. század második, feléből
„Másodszor is lelőttem. Erre már megkérdezte, hogy talán van vele valami bajom? Akkor lelőttem harmadszor is." egy önjelölt vámpírvadász emlékirataiból
„Bejött az ablakon, udvariasan bocsánatot kért, majd kiment az ajtón a szuterén felé. Akkor még nem is csodálkoztam, hát nyilván volt valami dolga arrafelé, ugye, csak később esett ám le, hogy nem látszott a képe a tükörben. Na, ez már rögtön gyanússá tette!" Frici néni a harmadikról
„Menének, menének, míg nem az félelem erősen rájuk nem szálla. Akkor visszafordulának." „Az Fenevadat elpusztító dicső lovagok krónikája". töredék., Bizánc(?)
„A vámpírtörténetek ideje lejárt." anonim megjegyzés a 124-es éjszakai járaton
Imádom! Az egészet, úgy ahogy van! Elvarázsolt a hangulata, a sötét éjszakák, a kripták hidegét árasztó vámpírok, amit tovább fokoz a londoni nyirkos időjárás, a folyton szemerkélő eső és fújó szél... Olykor mélabús, alapvetően mégsem borongós vagy komor; az írónő szellemes humora, az érzéssel adagolt gúny és szarkazmus a maga sajátos módján teszi szórakoztatóvá a komoly témákat is. Mert ezeket a vámpírokat komolyan kell venni, szemükben a halál látszik, erejük elől a halandók kénytelenek kitérni. Kivéve, ha valakiben olyan mértékben lobog az élet lángja, hogy a halál hideg közelségét szinte fel sem veszi... És hirtelen számítani kezd az idő Alexandernek is, ennek a közel kétszáz éves, életunt vámpírnak, mert ha rég nem is él már, néhány pillanatnyi örömöt még lelhet a létezésben. Gyönyörű a nyelvezet is, élveztem Alex régies beszédmódját, vele kontrasztban Richie modern lazaságát, és en bloc a leírásokat; a vámpírok életének és szokásainak bemutatását, ahogy felkelt és lenyugodott nap, a vér, a vér, a vér, a lüktető élet utáni vágyat, és hogy az évek monoton múlását megtörje még egy arra érdemes pillanat... Mondtam már, hogy imádom?
Nemcsak az eddig olvasott vámpírtörténetekhez, hanem az eddig elolvasott többi Goldenlane könyvhöz képest is kissé lassú és vontatott volt. Van egy kb 200 éves orosz vámpírunk, aki már mindent halálosan un. Vendéglátója megbízásából Londonba utazik és itt egy nagyon fura játékba kezd néhány halandóval. Némi fanyar humor, egy-két vicces jelenet (főleg Richie, az ifjú vámpír közreműködésével) és egy kis akció (autósüldözéses, robbantgatásos fajta) jellemzik a művet. Kicsit fura volt - SPOILER - hogy vámpíréknak igazából nincs szükségük vérre, viszont közösülni sem tudnak.