Ábel dans la forêt profonde

Ábel #1

by Áron Tamási

"Après quoi je me dis : quelle créature mystérieuse que l'homme ! Le jour, il lutte contre ce qui est, et la nuit il lutte contre ce qui n'est pas. Et lorsque le jour et la nuit passent, ce qui avait existé devient parfaitement identique à ce qui n'avait pas existé. Quelle curieuse créature ! Il a tant d'intelligence, qu'il est capable de fabriquer une arme en acier, comme il est capable d'inventer le diable du néant, mais il ne pourra jamais deviner ce qui arrivera demain, pourtant, il aurait été facile de deviner avant-hier ce qui aller arriver hier."

Traduction d'Agnès Járfás.

Genres: Hungarian Literature, Classics, Audiobook, Literature, Fiction, Hungary, Read For School

300 pages, Paperback

First published January 1, 1932

Reviews

[Lily S. · Rating 3 out of 5]

I read this for the second time. It used to be mandatory reading in elementary school but I don't think we were ready for it then.

I liked and understood it more thought I still see this as a very simple coming of age story with no very deep meaning whatsoever.

I liked the Hungarian dialect in it, I think as I'm getting older I learn to appreciate things like this more. The fact that Christianity was mentioned every two page or so annoyed me. I don't think young people should be influenced by that when they cannot decide what to believe on their own.

[Kánási Réka · Rating 4 out of 5]

az elejen kis cosy termeszet vibeok utana meg valamiert borzaszto szomorunak es kegyetlennek kellett lennie🙄

[Sári · Rating 5 out of 5]

Huh. Tizenkét évesen már olvastam, de semmire nem emlékeztem belőle. Harminc év elteltével sokat nevettem és még többet sírtam. Úgy tűnik, ahogy öregszem, egyre kiszolgáltatottabban állok a szörnyűségek előtt. Sírtam metrón, pultban, és talán csak Ábel jelleme, szüleivel való kapcsolata, a mindenhol valamilyen szinten jelen lévő derű és a könyv világnézete (ha egyáltalán van olyan) mentett meg a szakadékba eséstől.
S nem lepne meg, ha éppenséggel pont ezért is íródott volna ez a könyv, hogy megtartson minket az élet számára... De ezt csak úgy gondolom.

Nagyon boldoggá tenne, ha találnék egy olyan könyvet, ami a mai világba adaptálja, menti át mindazt, ami szép és jó ebben a regényben. Ami mai környezetben és nyelvezettel, de hasonló karakterekkel, értékrenddel, egyszerűséggel és világlátással operál. És működik. És megtart.

[Olga · Rating 5 out of 5]

Tamasi Aron's parents apparently decided to educate him, because he shot off his left thumb at the age of 9, so he was unsuitable for the agricultural work that supported his family in the small Transylvanian village where he was born. His misfortune is our huge gain.

This book (actually, I'm talking about the Abel trilogy which were first published in a newspaper in over 200 issues) makes the Hungarian language seem like a rare delicacy. There are so many different favors to enjoy, the words, the grammar are so percectly chosen, even if it had been about nothing, I would have enjoyed it.

Abel is a poor Transylvanian boy, who becomes a forest guard in the Hargita at an early age, and has to contend with the weather, loneliness, thieves, corrupt Romanian cops, and losing his mother to an illness in his absence. It is realistic and sad and absurd and funny. It reminded me of Rideg Sandor's "Indul a bakterhaz" in the latter aspect. In "Abel in the country," he travels to Kolozsvar and hooks up with a dentist who pulls teeth on a train for money, and Abel becomes his demo subject (using an old tooth from another happy customer). At some point, Abel receives a letter that his father has "left us" and he returns home bereft, only to run into his singing and dancing father at the front of a procession at the edge of his village. It turns out he's getting married (the wording of the letter was just unfortunate), and Abel is standing there, happy and relieved but he can't believe what kind of idiot sent him the message that caused so much grief. All this followed by the episode with the new wife, which is the perhaps the most hilarious part of this second of the trilogy. The last book is Abel's adventures in America after he inherits the return boat ticket of a drunk ex-pat who fools around with a married woman at a village party and then meets his demise in the form of the aggrieved husband. Although the premise is completely different, the flavor is the same deliciousness.

I think these should be required reading in Hungarian lit classes in high school.

[Dunai Fanni · Rating 5 out of 5]

100 legjobb könyv - 13.

Szintén egy nagyon kedves magyar-erdélyi történet egy kis fiúcskának, Ábelnek a kalandjairól, az Ábel trilógia első része.

Ábel a hargitai hegyekben kezdi el munkásságát, mint fa eladó/vigyázó. Egy kis fa kalibában élve tengeti mindennapjait csupán 16 éves fejjel, otthon hagyva édesanyját. Az ő viszont tagságait és boldog napjait követhetjük végig. Szinte egyből, ahogy apukájával megérkeznek a faházikóhoz, ott találnak benne egy éhező kutyust, akit természetesen megmentenek, és örök társává lesz Ábelnek. Az első napokban Ábel felfedezi a környéket, talál bombákat, puskát, hiszen a háború idejét írjuk. Útját keresztezik szerzetesek, csalók, tolvajok, gonosz emberek, főképpen egy igazán gonosz csendőr, aki rengeteg gonoszságot hoz magával Ábel életébe. Általa odaveszik Ábel macskája, Bolha egyik szeme, és Ábel kecskéje is. Mindezek ellenére is Ábel tisztességes ember marad a végéig, és számomra hihetetlen erősséggel és pozitivitással éli meg az életében a csapásokat. Végig azt éreztem a könyv során, hogy bárcsak tanulhatnék tőle, bárcsak átvehetném az életfelfogását, és világnézetét. Eredetileg nem szerettem volna elolvasni az egész trilógiát, viszont annyira megtetszett ez a könyv, hogy azonnal folytattam Ábel az országban című második részét.

[Havasi Richárd · Rating 5 out of 5]

Gógyi. Az a bizonyos józan paraszti. Ez jut eszembe először.

[nóri · Rating 2 out of 5]

the book had its better moments, but was really boring for the most part. i dont think this story is for middle school kids tbh.

[Roberto · Rating 5 out of 5]

Nehéz valami jót írni erről a könyvről. Annál is inkább, mert nem tudom elválasztani tőle a másik két részt, nálam egyben van az egész, hiába trilógia a történet.
Nehéz valami jót írni, róla/róluk, és nem azért, mert nem lehet jót írni, sokkal inkább azért, mert csak azt tudnék írni, szuperlatívuszokban.
Szívemet melengette az a mód, ahogy Tamási Áron a magyar nyelvet használja. Annyira gyönyörű, gördülékeny! Olyan költői képekkel dolgozik a regényben, amiken elámul az olvasó, ráadásul ezek nem erőltetett képek, hanem minden a helyén van, minden a megfelelő időben van. Manapság ez nem nagyon megy a szerzőknek és a fordítóknak.
Aztán a székely furfang. Jókat mosolyogtam magamban, és sokszor hangosan felkacagtam olvasás közben, sőt, volt egynéhány rész, amikor a körülöttem lévőket is boldogítottam hangos felolvasással egy-egy részlettel.
És hát persze ott a tömény mondanivaló, ami miatt az egészet végigolvassa az ember (van, aki nem ismeri a kérdést és a rá kapott feleletet?): {{hogy miért is vagyunk a világban: hogy valahol otthon legyünk benne}}, hogy értse, megértse, mi miért történik, van, alakul.
Ha még nem olvastad Ábel töténetét, ne hagyd ki!

[Viktória · Rating 5 out of 5]

Sokáig halogattam, tartottam attól, hogy ez még egy Légy jó mindhalálig lesz. Pozitívabban nem is csalódhattam volna! Ábel meglepően humoros, igazán frappáns válaszai vannak. Gyakran Regős Bendegúz jutott eszembe róla, idősebb kiadásban.
Ábel az erdő közepére kerül erdőpásztornak. Járja az erdőt, elmerül a gondolataiban, olvasgat. Társasága néhány állat, és időnként a favásárlók. Összebarátkozik a közeli papokkal, valamint tolvajokkal is összetűzésbe kerül. Mindig igyekszik jókedvű maradni, és a dolgok jó oldalát nézni. A kamasz fiúk komolytalansága jellemzi, és talán pont emiatt találtam olyan szórakoztatónak.
Azért a könnyű olvasmányaim közé nem sorolnám, mert lehet érezni rajta a XX. század elejét, de élveztem Ábel kalandjait.

[Gabriel Demono · Rating 3 out of 5]

Reread this after 30 years because I remembered I liked it in school. Not so much this time. Ábel's witticisms grew tiresome by the end of the book and there's not much else to enjoy in it. The story is simple and only mildly interesting (but at least it's not overly didactic) and the characters are a little crude. It's still interesting as a vivid glimpse to a bygone era.

[Tami Szabo · Rating 3 out of 5]

kötelező olvasmányunk volt. biztos vagyok benne, hogy ha nem így lett volna, akkor nem vettem volna a kezembe ezt a könyvet, utólag viszont úgy gondolom, hogy a lassú lefolyása ellenére, azért voltak olyan részei, melyek felkeltették az érdeklődésem.

[Enikő · Rating 3 out of 5]

Jò volt, különösen az elsô két fejezet. Ahogy elkezdtem olvasni, egybôl mosolyogtam, mert annyira szépen van megìrva a történet, és azért is, mert Àbel tényleg nagyon okos legény.

A harmadik fejezet is szépen volt megìrva, csak nagyon sajnàltam Àbelt, hogy mennyi nehézségen kellett àtmennie. Szinte mindent elvesztett!

A negyedik, (és utolsò) fejezet elôször elégtelennek tünt nekem, mert folyton vàrtam, mikor fogjàk végre elkapni a két gazembert, és hogy hogyan lesz Àbelbôl a hôs. Hàt, nem ùgy folyt le az egész, mint ahogy én gondoltam, de ìgy is nagyon tettszett. Ìgy reàlis, ami történt.

[Ingrid · Rating 3 out of 5]

Probably one of the only school books I've read but ts was for sure a banger