What do you think?
Rate this book
A Szent Johanna Gimi #8
Örökké
„Okos kis könyv ez, elindult a saját útjára. Én pedig most magára hagyom, elengedem, hiszen én azt hiszem, mindent megtettem, amit lehetett, mindent úgy írtam, ahogy szerettem volna, most pedig elégedett vagyok az eredménnyel, mert tudom, én a kezdetek kezdetén valami ilyesmit akartam a végére. Nem egy finálét, elcsépelt ömlengést vagy túlcsavart szálakat. Úgy érzem, ez a sorozat az egyszerűségével nyerte el mindazt, amit elnyert, én pedig végig tartottam magam ahhoz az elvemhez, miszerint ez csak egy sztori egy hétköznapi lányról, A FIÚRÓL (csupa nagybetűvel), a tanulásról, a barátairól, a családjáról, az életéről, meg úgy általában, a Szent Johanna gimiről.” Leiner Laura
„Long live Laura Leiner and St. Johanna’s High School!” Meg Cabot A neveletlen hercegnő naplója és sok más bestseller szerzője
„Long live Laura Leiner and St. Johanna’s High School!” Meg Cabot A neveletlen hercegnő naplója és sok más bestseller szerzője
744 pages, Paperback
First published March 11, 2013
81 people are currently reading
1159 people want to read
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 30 of 68 reviews
March 11, 2013
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
„Okos kis könyv ez,elindult a saját útjára. Én pedig most magára hagyom,elengedem. Ez csak egy sztory egy hétköznapi lányról,A FIÚRÓL, a barátairól,családjáról,az életről.”
Nagyon nagyon nehéz lesz elengedni a Szent Johanna Gimit. Mert 8 köteten keresztül,négy év történései nem csak egy egyszeri könnyed ki olvasmányt jelentettek. Minden szülőnek ajánlanám figyelembe,és minden tininek. Olvassátok el,és talán példát is lehetne róluk venni.Úgy a szülőkről mint a könyvben szereplő tinikről.
A Kezdet ,fura volt.Megismertük Renit,akinek a szemszögéből és a naplója segítségével végig kísérjük a gimis év minden történetét. Ha elkezded,nem tudod majd abbahagyni. És igen,tényleg így van.
2 Együtt megéljük a Valentin-hetet, a bált,osztálykirándulást.Közben egyre jobban megszeretjük a 9/b osztályt. Reni megpillantja Cortezt,és megtörténik az amiről csak filmekben olvasott korábban.Gyomrában felreppenek az első pillangók,és SZERELMES lesz.
3 Egyedül nehéz megbirkózni a legjobb barátnő elvesztésével,és megélni,hogy szerelmed mással jár. Jönnek a könnyek,az átsírt éjszakák,és persze Kinga terrorja. Sok szereplőt szerettem,igazából mindenkit,de Kinga az egyik kedvencem.Okos ,céltudatos,bátor és akarata ellenére,de nagyon jó barátnő.
A tizedik második felét már 4 Barátokkal kezdi Reni.Virággal kibékülnek,Virág elhagyja Emo stilusát és igazi álmodozó, művészlélek hippi lesz. Összejön Ricsivel,aki mellesleg a másik kedvencem. LUV Ricsi <3 . Sokm inden történik a 4, Arnold az év végén elmegy a suliból és így végre Reninek is lesz alkalma kibontakozni,rendesen megismerni osztálytársait. És kicsit talán közelebb kerülni Cortezhez.
5 Remény. Reni és Cortez egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Sok beszélgetés,éjjel MSN és rengeteg SMS. Persze,Reni boldogságát kicsit beárnyékolja,hogy Cortez úgy hiszi Párizsban megtalálta a l"amourt, Jerome oldalán,akivel,Kinga szerint mociztak és Eifel torony alatt sétáltak.
Mikor robban a bomba,amit Zsoltinak köszönhetnek,minden reménye veszni látszik. Cortez elküldi a francba,2 hónapig szóba sem állnak egymással ,és akkor jön Dec.20. Minden SzJG rajongó tudja,miért fontos ez a dátum. Ez Reni életének legfontosabb napja,és ekkor minden megváltozik.
6 Ketten kezdik a 11 második fél évét. Reni persze rengeteget bénázik,és sokszor Kingának kell helyre raknia mert világfájdalmas képpel mászkálna ha nem,de szerencse Kinga mindig ott van ha kell. És jön Január 26 :) Sztem ezt a dátumot is ismeri mindenki :) Igen az ablakos jelenet.
Szerencsére Cortez sosem volt szokásos tini.Mindig is komolyabb és felnőttesebb volt a többinél,és Reni mellé ilyen kellet.
7 Útvesztő. Reniék immár végzősként kezdik az évet,és ez szinte mindnyájukat letaglózza néha néha. Cortez és Reni együtt vannak,Kinga szerint „gusztustalanul szerelmesek "egymásba. Minden szép és jó csak épp Renire tör rá megint a frász,mert nem tudja mit kezdjen magával.És a segítség onnan érkezik ahonnan a legkevésbé várja. Rettegett tanárától,Vladártól,és "őrző angyalától” Mikor ez a gondja megoldódik,jön a baj Cortezzel.
8 Örökké.
És megkezdődik az utolsó félév. Azt mondta Laura,hogy rengeteget fogunk nevetni,és sírni is benne. Hát igen. Mindkettőből rendesen kijutott.
Kiderülnek a titkok, főleg Ricsié. Eldől mindenki sorsa.
A búcsú mindig fájdalmas,és búcsút venni a 12/b kimondottan az. Ezért csak annyit
CSOKI,ÉS 12/b EGY ÉLMÉNY VOLT
Új hozzászólás
„Okos kis könyv ez,elindult a saját útjára. Én pedig most magára hagyom,elengedem. Ez csak egy sztory egy hétköznapi lányról,A FIÚRÓL, a barátairól,családjáról,az életről.”
Nagyon nagyon nehéz lesz elengedni a Szent Johanna Gimit. Mert 8 köteten keresztül,négy év történései nem csak egy egyszeri könnyed ki olvasmányt jelentettek. Minden szülőnek ajánlanám figyelembe,és minden tininek. Olvassátok el,és talán példát is lehetne róluk venni.Úgy a szülőkről mint a könyvben szereplő tinikről.
A Kezdet ,fura volt.Megismertük Renit,akinek a szemszögéből és a naplója segítségével végig kísérjük a gimis év minden történetét. Ha elkezded,nem tudod majd abbahagyni. És igen,tényleg így van.
2 Együtt megéljük a Valentin-hetet, a bált,osztálykirándulást.Közben egyre jobban megszeretjük a 9/b osztályt. Reni megpillantja Cortezt,és megtörténik az amiről csak filmekben olvasott korábban.Gyomrában felreppenek az első pillangók,és SZERELMES lesz.
3 Egyedül nehéz megbirkózni a legjobb barátnő elvesztésével,és megélni,hogy szerelmed mással jár. Jönnek a könnyek,az átsírt éjszakák,és persze Kinga terrorja. Sok szereplőt szerettem,igazából mindenkit,de Kinga az egyik kedvencem.Okos ,céltudatos,bátor és akarata ellenére,de nagyon jó barátnő.
A tizedik második felét már 4 Barátokkal kezdi Reni.Virággal kibékülnek,Virág elhagyja Emo stilusát és igazi álmodozó, művészlélek hippi lesz. Összejön Ricsivel,aki mellesleg a másik kedvencem. LUV Ricsi <3 . Sokm inden történik a 4, Arnold az év végén elmegy a suliból és így végre Reninek is lesz alkalma kibontakozni,rendesen megismerni osztálytársait. És kicsit talán közelebb kerülni Cortezhez.
5 Remény. Reni és Cortez egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Sok beszélgetés,éjjel MSN és rengeteg SMS. Persze,Reni boldogságát kicsit beárnyékolja,hogy Cortez úgy hiszi Párizsban megtalálta a l"amourt, Jerome oldalán,akivel,Kinga szerint mociztak és Eifel torony alatt sétáltak.
Mikor robban a bomba,amit Zsoltinak köszönhetnek,minden reménye veszni látszik. Cortez elküldi a francba,2 hónapig szóba sem állnak egymással ,és akkor jön Dec.20. Minden SzJG rajongó tudja,miért fontos ez a dátum. Ez Reni életének legfontosabb napja,és ekkor minden megváltozik.
6 Ketten kezdik a 11 második fél évét. Reni persze rengeteget bénázik,és sokszor Kingának kell helyre raknia mert világfájdalmas képpel mászkálna ha nem,de szerencse Kinga mindig ott van ha kell. És jön Január 26 :) Sztem ezt a dátumot is ismeri mindenki :) Igen az ablakos jelenet.
Szerencsére Cortez sosem volt szokásos tini.Mindig is komolyabb és felnőttesebb volt a többinél,és Reni mellé ilyen kellet.
7 Útvesztő. Reniék immár végzősként kezdik az évet,és ez szinte mindnyájukat letaglózza néha néha. Cortez és Reni együtt vannak,Kinga szerint „gusztustalanul szerelmesek "egymásba. Minden szép és jó csak épp Renire tör rá megint a frász,mert nem tudja mit kezdjen magával.És a segítség onnan érkezik ahonnan a legkevésbé várja. Rettegett tanárától,Vladártól,és "őrző angyalától” Mikor ez a gondja megoldódik,jön a baj Cortezzel.
8 Örökké.
És megkezdődik az utolsó félév. Azt mondta Laura,hogy rengeteget fogunk nevetni,és sírni is benne. Hát igen. Mindkettőből rendesen kijutott.
Kiderülnek a titkok, főleg Ricsié. Eldől mindenki sorsa.
A búcsú mindig fájdalmas,és búcsút venni a 12/b kimondottan az. Ezért csak annyit
CSOKI,ÉS 12/b EGY ÉLMÉNY VOLT
Új hozzászólás
March 14, 2013
It's over... I loved this series and I already miss it. :(
October 21, 2019
Anno gimiben mindig az volt a legnagyobb bajunk a barátnőmmel, hogy elképzeltünk egy romantikus történetet az éppen aktuális fiúcskával aki majd átölel és megcsókol és…és sosem jutottunk ennél tovább. Hogy mi van az és után?
Az és után már nem olyan izgalmas nem olyan érdekfeszítő, hát kezdtünk inkább egy újat.
A Szent Johanna ugyanígy nem tudta eltalálni mi van az és után. A hatos részig imádtam, mániákusan, már inkább be sem jelölöm ha újra olvasom, a hetediknél már húztam a szám és a nyolcasra nem tudok nem keserűen gondolni. Minden elveszett amit a Johannában szerettem, a karakterek, a valóság (már amennyire) a bénázások, a beleélés. Helyette kaptunk egy über menő társaságot aki mindenki über jófej, de azért bárki nem állhat közéjük, mert ők über jófejek. Világmegváltó 18 éveseket akik semmit nem változtak szellemileg 14 éves koruk óta hiába mondogatják.
Le a kalappal Laura előtt, hogy ekkora lázat tudott kiváltani, és teszem hozzá jogosan. A Johanna olyan, amit jó, hogy megírt.
Én meg majd mindig csak a hatodik részig olvasom.
Az és után már nem olyan izgalmas nem olyan érdekfeszítő, hát kezdtünk inkább egy újat.
A Szent Johanna ugyanígy nem tudta eltalálni mi van az és után. A hatos részig imádtam, mániákusan, már inkább be sem jelölöm ha újra olvasom, a hetediknél már húztam a szám és a nyolcasra nem tudok nem keserűen gondolni. Minden elveszett amit a Johannában szerettem, a karakterek, a valóság (már amennyire) a bénázások, a beleélés. Helyette kaptunk egy über menő társaságot aki mindenki über jófej, de azért bárki nem állhat közéjük, mert ők über jófejek. Világmegváltó 18 éveseket akik semmit nem változtak szellemileg 14 éves koruk óta hiába mondogatják.
Le a kalappal Laura előtt, hogy ekkora lázat tudott kiváltani, és teszem hozzá jogosan. A Johanna olyan, amit jó, hogy megírt.
Én meg majd mindig csak a hatodik részig olvasom.
October 25, 2025
több mint 700 oldal szenvedés ~ amolyan “reni egy istentelen balfasz még mindig” stílusban.
kár hogy nincs egyetem spinoff, elolvastam volna ahogy reni három napot agonizál mert egy francia néni csúnyán szól hozzá a pékségben.
kár hogy nincs egyetem spinoff, elolvastam volna ahogy reni három napot agonizál mert egy francia néni csúnyán szól hozzá a pékségben.
December 31, 2020
Szeretem.
September 23, 2014
A sorozat legnagyobb hibája, hogy 8 könyvön keresztül gyakorlatilag nincs jelentős jellemfejlődés. Pedig szerintem mindenki jól tudja, hogy a középiskolai évek alatt változunk talán a legtöbbet életünkben, gyerekből fiatal felnőtté válunk. A Szent Johanna sorozat szereplői az érettségi környékén is ugyanolyan gyerekesen viselkednek mint az első osztályban, amikor az még teljesen rendjén volt, abszolút párhuzamot lehetett vonni a valósággal.
Bőven 20 felett olvastam a könyveket, és az első 4, fél szememet lehunyva az első 6, valóban zseniális. Sikerült nagyon jól megragadni azokat a pillanatokat amelyektől ez a korszak annyira egyedi és varázslatos, és egy valóban szórakoztató, humoros, emlékezetes regényekké formálni azokat. Olyan könyvekké, amit az ember bátran ajánl könnyed nyári olvasmánynak egy kamaszlánynak meg akár az édesanyjának is.
Sajnálatos, hogy a végére nem maradt szufla, esetleg az írónő kamaszkora volt ennyire más (gyanítom rengeteg saját tapasztalatot dolgoz fel a könyvekben), de így a befejezés és ezáltal a sorozat is értékelhetetlen számomra. Ott álltam, kezemben a könyvvel nyitva az utolsó oldalon, és csak pislogtam mint Rozi a moziban, hogy ezek hogy nem nőttek fel? Ez biztos az utolsó évükről szólt? Mert hát kb. egy zsák viháncoló cerkófmajom érettebben, hihetőbben, valósághűbben viselkedik. Reni, a főhősnő mindvégig ugyanaz a bizonytalan, teszetosza gyerek maradt aki az első napján volt. Hangsúly a gyereken. A nagymenő srác is csak nagymenő srác maradt a végére, ő meg már az elején is úgy viselkedett mint más 20-25 évesen. Zéró változás, fejlődés. Az egész sztori hitelességét vesztette a sok sablonos, hűdejófej, űberjóbarát karakterrel (a cigiző rockerekről ne is beszéljünk inkább) akik négy éven keresztül egy garázsban lazultak minden hétvégén. Pedig milyen hihetetlenül ígéretesen indult...
Bőven 20 felett olvastam a könyveket, és az első 4, fél szememet lehunyva az első 6, valóban zseniális. Sikerült nagyon jól megragadni azokat a pillanatokat amelyektől ez a korszak annyira egyedi és varázslatos, és egy valóban szórakoztató, humoros, emlékezetes regényekké formálni azokat. Olyan könyvekké, amit az ember bátran ajánl könnyed nyári olvasmánynak egy kamaszlánynak meg akár az édesanyjának is.
Sajnálatos, hogy a végére nem maradt szufla, esetleg az írónő kamaszkora volt ennyire más (gyanítom rengeteg saját tapasztalatot dolgoz fel a könyvekben), de így a befejezés és ezáltal a sorozat is értékelhetetlen számomra. Ott álltam, kezemben a könyvvel nyitva az utolsó oldalon, és csak pislogtam mint Rozi a moziban, hogy ezek hogy nem nőttek fel? Ez biztos az utolsó évükről szólt? Mert hát kb. egy zsák viháncoló cerkófmajom érettebben, hihetőbben, valósághűbben viselkedik. Reni, a főhősnő mindvégig ugyanaz a bizonytalan, teszetosza gyerek maradt aki az első napján volt. Hangsúly a gyereken. A nagymenő srác is csak nagymenő srác maradt a végére, ő meg már az elején is úgy viselkedett mint más 20-25 évesen. Zéró változás, fejlődés. Az egész sztori hitelességét vesztette a sok sablonos, hűdejófej, űberjóbarát karakterrel (a cigiző rockerekről ne is beszéljünk inkább) akik négy éven keresztül egy garázsban lazultak minden hétvégén. Pedig milyen hihetetlenül ígéretesen indult...
November 8, 2021
Imádtam. Egyetlen rossz volt benne hogy vége volt a sorozatnak.
August 15, 2024
Amikor boldog voltam SzJG olvastam. Amikor szomorú voltam SzJG olvastam. Amikor dühös vagy csalódott voltam SzJG olvastam. Most szomorú vagyok mert befejeztem ezt a csodás sorozatot,de nem tudok SzJG olvasni.
Egyébként röviden a könyvről:
1. Most sok szerepe volt Kingának!
2.Akarok még 9.,10.,11. részt!
3. Sok volt benne a humor!
4. Hogy Zsoltis legyek: Muhaha
Egyébként röviden a könyvről:
1. Most sok szerepe volt Kingának!
2.Akarok még 9.,10.,11. részt!
3. Sok volt benne a humor!
4. Hogy Zsoltis legyek: Muhaha
April 26, 2025
I cried, de miert volt ilyen indokolatlanul hosszu ez a konyv?
Read
March 20, 2013Először és utoljára,de erre a részre öt csillagot kell adnom. Mert annyira visszavitt a múltba…mert annyi a nevetéstől könnyes percet okozott – még a körülmények ellenére is, ahogy olvastam –, mint talán még egyik könyvem sem eddig. És nem csak nekem…köszönöm ennek a könyvnek, hogy életemben nem hallottam a férjemet ennyit és ilyen szívből nevetni,mint miközben felolvastam neki attól tartva, hogy kiutasítanak minket a kórházból.:)
Tudom, értékelést a könyvről szokás írni,de nekem ettől marad ez emlékezetes.. örökké.
Tudom, értékelést a könyvről szokás írni,de nekem ettől marad ez emlékezetes.. örökké.
June 14, 2013
Ez annyira... Gyönyörű volt, vicces, szép, még többet akarok. :'(
August 14, 2024
The last parts of the "epic" love story of a high school girl's life. An easy-to-read book for the summer about love, friendhips and saying goodbye to your teenage years.
May 21, 2014
A 4 év - 5/5**** :)
Imádom ♥
Imádom ♥
August 16, 2016
Szereteeeeeeem
April 21, 2024
És ezennel véget ért a kéthetes kiruccanásom az SzJG világába. Még ennyi idősen is nagyon élveztem, Nagy Zsoltot pedig nem csak Máday bírja 🫶🏻
November 3, 2016
Hát vége van. Elérkezett a búcsú pillanata,és az az érzésem,hogy mindegy hogy egy embertől,egy helytől vagy egy könyvtől búcsúzunk,ha az sokat jelent nekünk.
Nem is tudom, hol kezdjek bele…..amikor pár éve minden kislánynál ezt a sorozatot láttam csak forgattam a szemem,és nem értettem, mi ez a nagy láz….De megvettem,és azt hiszem túl minden részen már teljesen értem. Leiner Laura egy olyan sorozatot írt,amit mindenki szeretni tud valamiért, és még akkor is annyira azért nem reális,mindenki magára ismerhet a szereplőkben. Örülök,hogy kiderült pár dolog,amit már tökre tudni akartam :D
Hazudnék ha azt mondanám,hogy nem zavar egy-két dolog,ezeket majd ki is fejtem.
Végig megyek a szereplőkön, és hogy kiből mi maradt meg nekem a legjobban :)
Itt van nekünk Reni ,akit én ugyan kedveltem az elejétől fogva,de sajnos tényleg nagyon sötét tudott lenni néha,bár ezért meg is kapta,amit érdemelt. Nem is tudom mi maradt meg tőle nekem a legjobban…tőle úgy minden,amit négy éven keresztül összeszenvedett és szerencsétlenkedett.
Virág, én megmondom őszintén érte annyira nem voltam oda és most sem vagyok,DE tagadhatatlan hogy okozott nekem kellemes perceket a hülyeségeivel. Tőle talán a prosztatagyulladás dolog maradt meg egy előző részből :D
Ricsiiii örök,őt nagyon szerettem végig a sok hülyeségével a szabályszegéseivel, a raszta hajával a pircingjével és a vadonatúj tetkójával együtt :D Igazi barát,mindig kiállt Cortez és Reni mellett is. LEFEJELLEK! :D
Zsolti róla nemtudok mit mondani, végigröhögtem szinte minden egyes jelenetét mind a 8 részen keresztül :D És kiderült,hogy ha egy kicsit is,de van érzelmes oldala. Hatalmas respect neki,hogy Karcsit vitte a végzős bálra :D MUHAHAHA :D Meg a „repült felém anyám…kinyitom az ablakot,hadd repüljön tovább.”
Dave, az iMAN, vagy a Macboy vagy nem is tudom. Az elejétől fogva imádtam őt is, mindig sokat nevettem rajta is, bár néha sok volt,hogy mindent dokumentált :D Belőle ezek maradnak meg nekem, a kütyüi imádata, és a Felmayer,ez egy iskola és te nem vagy James Bond :D
Gábor,már az elején ki voltam akadva,hogy milyen kevés szerepe van,aztán fokozatosan nőtt hálaistennek. Tőle is maradtak meg részek,de legjobban,akkor is a ballagási beszéde maradt meg :D
Jacques vagy Zsákakinek,ahogy tetszik,de én őt is nagyon imádtam,mint az osztályban mindenkit. Róla leginkább a balhéja fog eszembe jutni, amikor strandcuccban ment suliba :D Meg,amikor Kinga képébe nyomta a tortát :D
Andris és Robi, őket nem tudom szétszedni,és nem is akarnám,hiszen tudjuk milyen régóta egy egészet alkotnak. Mind a kettő egy őrült egy állat, egy rocker egy kocka egy idióta, de imádtam őket is. Talán rajtuk és Zsoltin röhögtem a legtöbbet. Kettejükről sokminden megmaradt,de legjobban talán a hetedik részben a táncpróbák,mikor fel akarták rugni a partnereiket,meg hogy minden tortába belefejeltek,amit Jacques csinált :D
Kinga, az őrült, a pszichopata, a munkamániás, a stréber…sorolhatnám még,de talán a legjobban még is,az igazi barát illene rá. Kezdetektől fogva érdekes volt, néha még én is féltem tőle,de fokozatosan vált kedvenc szereplővé az ordításával és a mániáival. Kinga for president!!!! Sok minden van,amire emlékszem vele kapcsolatban,de amikor megjelent símaszkban talpig feketében Reninél,hogy derítsék ki,hogy ki Virág új barátja,na az hatalmas volt:D
Macu, az új fiú,aki talán már nem is annyira új. Neki köszönhetően is volt min nevetni, külön köszi,hogy már azt is tudjuk.mi a neve a nagymellű tizedikes lánynak :D Tőle örök kedvenc rész marad,amikor palackokat gyűjtöttek és azt hitték rá,hogy kaja futár :D @mirez nem érti miért,de akkor is ez a kedvenc részeim egyike.
Arnold, vagyis a szociopata Neményi, akit én az elején nem szerettem,aztán fokozatosan kedveltette meg magát velem,erre elment…..és minden további részben csak azt vártam, hogy bukkanjon már fel….és fel is bukkant, ha nem is úgy,ahogyan szerettem volna. Főleg ebben a részben nem,mert nem hiszem el,hogy Arnold ilyen lett volna,amit Cortez állított róla, bár így tűnik sajnos :( Tőle kedvenc részek természetesen a könyvtár a 4.rész végén,meg amikor beront a terembe 9.ben és kiabál Reninek, hogy: Ne mondj semmit,mert felhasználhatják ellened. Mondjon mindenki amit akar,én szeretem Arnoldot,és nagyon sajnálom,hogy így lett elintézve.
És akkor Cortez, vagy ahogyan a nagypi mondja Carlitó :D Róla könyveket lehetne megtölteni gondolatokkal,de Reni ezt már megtette,ezért rövid leszek. Cortez annyira tökéletes fiú,hogy ilyen nem létezik sehol…még a mesékben sem. Az utolsó osztálykiránduláson egyszerűen imádtam,amit mondott ittam a szavait, hogy milyen régóta idegesítette/érdekelte őt Reni, mióta szerette stb, de akkor is kicsit túl sok,hogy először ő dehogy megy külföldre,ha Reni is pesten marad, utána meg ha Reni Párizsba megy ő is megy vele…..OKÉ. Szereti,nagyon szereti, de akkor is. Nagyon szerettem azt a részt amikor Vladár lebuktatta Reit,mert így Cortez szembesült egy-két dologgal. Tőle kedvenc részt,vagy mi maradt meg a legjobban? Ennél egyszerűbb nem is lehetne:
"Because maybe, you're gonna be the one that saves me
And after all, you're my wonderwall."
A végére hagytam még valakit,akinek köszönhetően néha fetrengtem a nevetéstől,aki nem más,mint Máday :D Komolyan ő annyira nagy arc,hogy talán a legnagyobb a könyvben :D Imádtam,amikor ordított,amikor fegyelmezett,amikor már majdnem diliházba került szegény,és amikor megmutatta, hogy milyen is ő igazából,és védte!!!!!!!! a kiránduláson a 12.b-t. És a banketten is nagyon bírtam.
A többieket nem szedném külön, pedig tudnék még írni,akár Katáról,Karcsiról,Flóráról,Kittiről, vagy éppen Edináról….de már így is túl sokat mondtam.
Kedvenc részek akadtak persze a befejezésben is, mondjuk például az osztálykirándulásos szembesítős rész talán a legkedvesebb,és Csontváz Carlost is visszakaptuuuk *-* Ballagáson Gábor beszéde, a balhék. Itt halkan jegyzem meg,hogy hatalmas fekete pont Laurának,amiért pont Reni balhéja maradt el….azt úgy vártam :(
Najó elég,mert már így is tök össze-visszaság az egész. A lényeg,hogy nagyon örülök, hogy elolvastam ezt a sorozatot és,hogy rengeteg kellemes perceket okozott nekem,és persze szomorú könnyeket is,de ilyen az élet. Néhol sírtam, néha sírva nevettem, de mindig örömmel vettem kézbe a sorozatot,és fogom ezek után is. :)
Végezetül pár zene,amikről mindig eszembe fog jutni az SZJG, és ez csak pár a sokból :)
http://www.youtube.com/watch?v=3i47K6...
http://www.youtube.com/watch?v=oH58Nv...
http://www.youtube.com/watch?v=3KHJKj...
http://www.youtube.com/watch?v=efmJO9...
http://www.youtube.com/watch?v=G0hlV6...
Nem is tudom, hol kezdjek bele…..amikor pár éve minden kislánynál ezt a sorozatot láttam csak forgattam a szemem,és nem értettem, mi ez a nagy láz….De megvettem,és azt hiszem túl minden részen már teljesen értem. Leiner Laura egy olyan sorozatot írt,amit mindenki szeretni tud valamiért, és még akkor is annyira azért nem reális,mindenki magára ismerhet a szereplőkben. Örülök,hogy kiderült pár dolog,amit már tökre tudni akartam :D
Hazudnék ha azt mondanám,hogy nem zavar egy-két dolog,ezeket majd ki is fejtem.
Végig megyek a szereplőkön, és hogy kiből mi maradt meg nekem a legjobban :)
Itt van nekünk Reni ,akit én ugyan kedveltem az elejétől fogva,de sajnos tényleg nagyon sötét tudott lenni néha,bár ezért meg is kapta,amit érdemelt. Nem is tudom mi maradt meg tőle nekem a legjobban…tőle úgy minden,amit négy éven keresztül összeszenvedett és szerencsétlenkedett.
Virág, én megmondom őszintén érte annyira nem voltam oda és most sem vagyok,DE tagadhatatlan hogy okozott nekem kellemes perceket a hülyeségeivel. Tőle talán a prosztatagyulladás dolog maradt meg egy előző részből :D
Ricsiiii örök,őt nagyon szerettem végig a sok hülyeségével a szabályszegéseivel, a raszta hajával a pircingjével és a vadonatúj tetkójával együtt :D Igazi barát,mindig kiállt Cortez és Reni mellett is. LEFEJELLEK! :D
Zsolti róla nemtudok mit mondani, végigröhögtem szinte minden egyes jelenetét mind a 8 részen keresztül :D És kiderült,hogy ha egy kicsit is,de van érzelmes oldala. Hatalmas respect neki,hogy Karcsit vitte a végzős bálra :D MUHAHAHA :D Meg a „repült felém anyám…kinyitom az ablakot,hadd repüljön tovább.”
Dave, az iMAN, vagy a Macboy vagy nem is tudom. Az elejétől fogva imádtam őt is, mindig sokat nevettem rajta is, bár néha sok volt,hogy mindent dokumentált :D Belőle ezek maradnak meg nekem, a kütyüi imádata, és a Felmayer,ez egy iskola és te nem vagy James Bond :D
Gábor,már az elején ki voltam akadva,hogy milyen kevés szerepe van,aztán fokozatosan nőtt hálaistennek. Tőle is maradtak meg részek,de legjobban,akkor is a ballagási beszéde maradt meg :D
Jacques vagy Zsákakinek,ahogy tetszik,de én őt is nagyon imádtam,mint az osztályban mindenkit. Róla leginkább a balhéja fog eszembe jutni, amikor strandcuccban ment suliba :D Meg,amikor Kinga képébe nyomta a tortát :D
Andris és Robi, őket nem tudom szétszedni,és nem is akarnám,hiszen tudjuk milyen régóta egy egészet alkotnak. Mind a kettő egy őrült egy állat, egy rocker egy kocka egy idióta, de imádtam őket is. Talán rajtuk és Zsoltin röhögtem a legtöbbet. Kettejükről sokminden megmaradt,de legjobban talán a hetedik részben a táncpróbák,mikor fel akarták rugni a partnereiket,meg hogy minden tortába belefejeltek,amit Jacques csinált :D
Kinga, az őrült, a pszichopata, a munkamániás, a stréber…sorolhatnám még,de talán a legjobban még is,az igazi barát illene rá. Kezdetektől fogva érdekes volt, néha még én is féltem tőle,de fokozatosan vált kedvenc szereplővé az ordításával és a mániáival. Kinga for president!!!! Sok minden van,amire emlékszem vele kapcsolatban,de amikor megjelent símaszkban talpig feketében Reninél,hogy derítsék ki,hogy ki Virág új barátja,na az hatalmas volt:D
Macu, az új fiú,aki talán már nem is annyira új. Neki köszönhetően is volt min nevetni, külön köszi,hogy már azt is tudjuk.mi a neve a nagymellű tizedikes lánynak :D Tőle örök kedvenc rész marad,amikor palackokat gyűjtöttek és azt hitték rá,hogy kaja futár :D @mirez nem érti miért,de akkor is ez a kedvenc részeim egyike.
Arnold, vagyis a szociopata Neményi, akit én az elején nem szerettem,aztán fokozatosan kedveltette meg magát velem,erre elment…..és minden további részben csak azt vártam, hogy bukkanjon már fel….és fel is bukkant, ha nem is úgy,ahogyan szerettem volna. Főleg ebben a részben nem,mert nem hiszem el,hogy Arnold ilyen lett volna,amit Cortez állított róla, bár így tűnik sajnos :( Tőle kedvenc részek természetesen a könyvtár a 4.rész végén,meg amikor beront a terembe 9.ben és kiabál Reninek, hogy: Ne mondj semmit,mert felhasználhatják ellened. Mondjon mindenki amit akar,én szeretem Arnoldot,és nagyon sajnálom,hogy így lett elintézve.
És akkor Cortez, vagy ahogyan a nagypi mondja Carlitó :D Róla könyveket lehetne megtölteni gondolatokkal,de Reni ezt már megtette,ezért rövid leszek. Cortez annyira tökéletes fiú,hogy ilyen nem létezik sehol…még a mesékben sem. Az utolsó osztálykiránduláson egyszerűen imádtam,amit mondott ittam a szavait, hogy milyen régóta idegesítette/érdekelte őt Reni, mióta szerette stb, de akkor is kicsit túl sok,hogy először ő dehogy megy külföldre,ha Reni is pesten marad, utána meg ha Reni Párizsba megy ő is megy vele…..OKÉ. Szereti,nagyon szereti, de akkor is. Nagyon szerettem azt a részt amikor Vladár lebuktatta Reit,mert így Cortez szembesült egy-két dologgal. Tőle kedvenc részt,vagy mi maradt meg a legjobban? Ennél egyszerűbb nem is lehetne:
"Because maybe, you're gonna be the one that saves me
And after all, you're my wonderwall."
A végére hagytam még valakit,akinek köszönhetően néha fetrengtem a nevetéstől,aki nem más,mint Máday :D Komolyan ő annyira nagy arc,hogy talán a legnagyobb a könyvben :D Imádtam,amikor ordított,amikor fegyelmezett,amikor már majdnem diliházba került szegény,és amikor megmutatta, hogy milyen is ő igazából,és védte!!!!!!!! a kiránduláson a 12.b-t. És a banketten is nagyon bírtam.
A többieket nem szedném külön, pedig tudnék még írni,akár Katáról,Karcsiról,Flóráról,Kittiről, vagy éppen Edináról….de már így is túl sokat mondtam.
Kedvenc részek akadtak persze a befejezésben is, mondjuk például az osztálykirándulásos szembesítős rész talán a legkedvesebb,és Csontváz Carlost is visszakaptuuuk *-* Ballagáson Gábor beszéde, a balhék. Itt halkan jegyzem meg,hogy hatalmas fekete pont Laurának,amiért pont Reni balhéja maradt el….azt úgy vártam :(
Najó elég,mert már így is tök össze-visszaság az egész. A lényeg,hogy nagyon örülök, hogy elolvastam ezt a sorozatot és,hogy rengeteg kellemes perceket okozott nekem,és persze szomorú könnyeket is,de ilyen az élet. Néhol sírtam, néha sírva nevettem, de mindig örömmel vettem kézbe a sorozatot,és fogom ezek után is. :)
Végezetül pár zene,amikről mindig eszembe fog jutni az SZJG, és ez csak pár a sokból :)
http://www.youtube.com/watch?v=3i47K6...
http://www.youtube.com/watch?v=oH58Nv...
http://www.youtube.com/watch?v=3KHJKj...
http://www.youtube.com/watch?v=efmJO9...
http://www.youtube.com/watch?v=G0hlV6...
This entire review has been hidden because of spoilers.
April 24, 2025
Húztam, halasztottam ameddig csak lehetett, de csak a végére értem. Őszintén: annyira nem fogott meg, mint egyik-másik SZJG kötet, kicsit túlhúzta a végére és a semmiről olvastunk 20-30 oldalon keresztül egy-egy fejezetet, de túlságosan megszerettem ezeket a karaktereket és a szívemhez nőttek, így nem tudtam volna kevesebb csillagot adni rá.
Imádtam újraélni a gimis éveket, sírtam, nevettem, úgyhogy most kicsit gyászolom még őket..
Imádtam újraélni a gimis éveket, sírtam, nevettem, úgyhogy most kicsit gyászolom még őket..
June 8, 2025
Utolsó oldal: 5/5* - és betelt. :(
October 19, 2025
ééés újra elolvastam az egészet...
Sosem gondoltam volna, hogy kb 7-8 évvel az első olvasásom után, másodéves egyetemistaként újra a kezeimbe fog kerülni ez a könyv és a LEGESLEGELEJÉTŐL újra fogom olvasni..de egy TikTok-os lánynak (@nettiorosz) köszönhetően, most 20 évesen megjött hozzá a kedvem, erőt vettem magamon és sikerült. Próbálkoztam én ezzel hamarabb is de akkor valamilyen okból kifolyólag nem kötött le, én pedig nem erőltettem és elkönyveltem, hogy "már túl idős vagyok hozzá és amúgy sincs kedvem 4.5 könyvön át olvasni Reni és Cortez szenvedését, mire végre valahára összejönnek". Valószínű, hogy jót tett nekem a környzetváltozás és @nettiorosz kedvcsinálói, így most kb szenvedés nélkül haladtam végig a sorozaton és cseppet sem éreztem azt a "kínt" amit a pár évvel korábbi próbálkozásomnál. És hát mit is mondhatnék? Ez az az ifjúsági sorozat, amit szerintem mindenki (de legalábbis az idősebb Z és a fiatalabb "millenial" generációk biztosan) ismer, így szerintem sok újat nem tudok mondani.
A könyveket számomra átjárja a nosztalgia, hiszen talán 10-12 éves lehettem mikor először elolvastam. Többek között ezek a kötetek szerettették meg velem az olvasást, ezért mindig is különleges helye a lesz a szívemben, így komoly kritikát sem tudok róla elfogadni. Ez egy klasszikus remekmű, amit mindenkinek el kell olvasnia? Nem. Hibátlan a sorozat? Dehogy. Viszont nagyon-nagyon szerethető és mivel ifjúsági (tehát marhára nem felnőtteknek íródott) könnyen olvasható és humoros. A szereplők is nagyon kedvesek a szívemnek, mindegyiküknek van egy sajátos bája, ami fontossá és pótolhatatlanná teszi őket a sorozatban. Így tiszta lelkiismerettel tudom azt mondani, hogy szerintem minden tini/kiskamasz lánynak azt ajánlanám, hogy olvassa el, hiszen találhat benne olyan történéseket, amelyek átsegíthetik bizonyos élethelyzeteken. Persze azt is látni kell, hogy a cselekmény nem reális, de pont azért jó a könyv mert a valószerűtlen elemek tökéletesen ki vannak egyensúlyozva a teljesen hétköznapi mozzanatokkal. És igen, a főszereplő és egyben narrátor, Reni is a hétköznapi elemek közé tartozik, ráadásul olyannyira, hogy ez nekem csak most 20 éves fejjel tűnt fel igazán. Előtte ki nem állhattam Renit, mondván, hogy "túl sokat hisztizik", "miért ilyen szerencsétlen" stb. Aztán felnőttem, voltam én is kamasz és rájöttem, hogy sok szituációban én is pont úgy reagáltam/reagálnék, mint ahogy azt ő is tette. És ugyebár ott van a mi drága Cortezünk, aki a 12 éves énemnek volt az álompasija és azt hittem, hogy amiket megtesz Reniért az már túl szép, hogy igaz legyen. Na mármost, Cortez ugyanúgy nagy kedvencem maradt, viszont rá kellett jönnöm, hogy ő pont annyira volt hibás abban, hogy nem jöttek össze hamarabb, mint Reni. Mert lehet, hogy C teljesen lenyugodott és megtanult kommunikálni, miután összejöttek, de előtte pont annyira volt viselkedett félreérthetően és volt szerencsétlen mint a kedves Rentai Renink. Valamint tényleg jó barát volt, de azért (a Párizsba költözésen kívül) nem kell őt teljesen piedesztára emelni, szimplán benőtt a feje lágya és sok esetben a "bare minimumot" tette meg (ami Reninek szintén annyira imponált, mintha a csillagokat hozta volna le az égről, de ezt el kell néznünk a fiatal, első kapcsolatban lévő föszereplőnknek😉).
Összességében nagyon örülök, hogy újraolvastam, így felnőtt fejjel több jelenet van, amit igazán most értettem meg (zene-film-sorozat-köny ajánlások/utalások) vagy amit teljesen átértékeltem magamban. A szereplők még mindig az egyik kedvenceim, a poénokat (akkor is ha tudom őket kívülről) még mindig imádom és maga a sorozat örökké az egyik legkedvesebb lesz számomra.
SZJG: 5/5 ‹3
Sosem gondoltam volna, hogy kb 7-8 évvel az első olvasásom után, másodéves egyetemistaként újra a kezeimbe fog kerülni ez a könyv és a LEGESLEGELEJÉTŐL újra fogom olvasni..de egy TikTok-os lánynak (@nettiorosz) köszönhetően, most 20 évesen megjött hozzá a kedvem, erőt vettem magamon és sikerült. Próbálkoztam én ezzel hamarabb is de akkor valamilyen okból kifolyólag nem kötött le, én pedig nem erőltettem és elkönyveltem, hogy "már túl idős vagyok hozzá és amúgy sincs kedvem 4.5 könyvön át olvasni Reni és Cortez szenvedését, mire végre valahára összejönnek". Valószínű, hogy jót tett nekem a környzetváltozás és @nettiorosz kedvcsinálói, így most kb szenvedés nélkül haladtam végig a sorozaton és cseppet sem éreztem azt a "kínt" amit a pár évvel korábbi próbálkozásomnál. És hát mit is mondhatnék? Ez az az ifjúsági sorozat, amit szerintem mindenki (de legalábbis az idősebb Z és a fiatalabb "millenial" generációk biztosan) ismer, így szerintem sok újat nem tudok mondani.
A könyveket számomra átjárja a nosztalgia, hiszen talán 10-12 éves lehettem mikor először elolvastam. Többek között ezek a kötetek szerettették meg velem az olvasást, ezért mindig is különleges helye a lesz a szívemben, így komoly kritikát sem tudok róla elfogadni. Ez egy klasszikus remekmű, amit mindenkinek el kell olvasnia? Nem. Hibátlan a sorozat? Dehogy. Viszont nagyon-nagyon szerethető és mivel ifjúsági (tehát marhára nem felnőtteknek íródott) könnyen olvasható és humoros. A szereplők is nagyon kedvesek a szívemnek, mindegyiküknek van egy sajátos bája, ami fontossá és pótolhatatlanná teszi őket a sorozatban. Így tiszta lelkiismerettel tudom azt mondani, hogy szerintem minden tini/kiskamasz lánynak azt ajánlanám, hogy olvassa el, hiszen találhat benne olyan történéseket, amelyek átsegíthetik bizonyos élethelyzeteken. Persze azt is látni kell, hogy a cselekmény nem reális, de pont azért jó a könyv mert a valószerűtlen elemek tökéletesen ki vannak egyensúlyozva a teljesen hétköznapi mozzanatokkal. És igen, a főszereplő és egyben narrátor, Reni is a hétköznapi elemek közé tartozik, ráadásul olyannyira, hogy ez nekem csak most 20 éves fejjel tűnt fel igazán. Előtte ki nem állhattam Renit, mondván, hogy "túl sokat hisztizik", "miért ilyen szerencsétlen" stb. Aztán felnőttem, voltam én is kamasz és rájöttem, hogy sok szituációban én is pont úgy reagáltam/reagálnék, mint ahogy azt ő is tette. És ugyebár ott van a mi drága Cortezünk, aki a 12 éves énemnek volt az álompasija és azt hittem, hogy amiket megtesz Reniért az már túl szép, hogy igaz legyen. Na mármost, Cortez ugyanúgy nagy kedvencem maradt, viszont rá kellett jönnöm, hogy ő pont annyira volt hibás abban, hogy nem jöttek össze hamarabb, mint Reni. Mert lehet, hogy C teljesen lenyugodott és megtanult kommunikálni, miután összejöttek, de előtte pont annyira volt viselkedett félreérthetően és volt szerencsétlen mint a kedves Rentai Renink. Valamint tényleg jó barát volt, de azért (a Párizsba költözésen kívül) nem kell őt teljesen piedesztára emelni, szimplán benőtt a feje lágya és sok esetben a "bare minimumot" tette meg (ami Reninek szintén annyira imponált, mintha a csillagokat hozta volna le az égről, de ezt el kell néznünk a fiatal, első kapcsolatban lévő föszereplőnknek😉).
Összességében nagyon örülök, hogy újraolvastam, így felnőtt fejjel több jelenet van, amit igazán most értettem meg (zene-film-sorozat-köny ajánlások/utalások) vagy amit teljesen átértékeltem magamban. A szereplők még mindig az egyik kedvenceim, a poénokat (akkor is ha tudom őket kívülről) még mindig imádom és maga a sorozat örökké az egyik legkedvesebb lesz számomra.
SZJG: 5/5 ‹3
May 21, 2025
nem is tudom hanyadjara olvastam ujra a sorozatot, orok kedvenc❤
June 30, 2024
Ezt a sorozatot eddig még semmilyen könyvnek nem sikerült felülmúlnia és kétlem, hogy ez valaha is bekövetkezne. (Persze soha ne mondd, hogy soha!)
Ezekben a könyvekben mindig megtalálom majd a kislány énemet, aki anno elképzelhetetlennek találta, hogy valaha is szembe kell majd néznie az élet olyasféle kihívásaival, mint szerelmi bánat, baráti konfliktusok vagy érettségi. Így, hogy mindezt már magam mögött tudhatom, elképesztő boldogsággal tölt el, hogy van egy hely, ahol ismét átélhetem mindezt a naív gondtalanságot. Ez a hely pedig nem más, mint a Szent Johanna Gimi❤️
(Igen, egy Reni inspirálta csöpögős vallomás volt ez most…)
Ezekben a könyvekben mindig megtalálom majd a kislány énemet, aki anno elképzelhetetlennek találta, hogy valaha is szembe kell majd néznie az élet olyasféle kihívásaival, mint szerelmi bánat, baráti konfliktusok vagy érettségi. Így, hogy mindezt már magam mögött tudhatom, elképesztő boldogsággal tölt el, hogy van egy hely, ahol ismét átélhetem mindezt a naív gondtalanságot. Ez a hely pedig nem más, mint a Szent Johanna Gimi❤️
(Igen, egy Reni inspirálta csöpögős vallomás volt ez most…)
October 19, 2021
A Szent Johanna gimi sorozat mindig egy különleges helyet töltött be a szívemben és az életemben. Körülbelül 10 évvel ezelőtt olvastam először és most újraolvasva rájöttem, hogy ezekben az években amióta ismerem a sorozatot, én is felnőttem. És annyira örülök, hogy a Szent Johannát ismerve nőhettem fel. Persze, most már felnőtt fejjel olvasva a sorozatot, egyes véleményeim karakterekkel és szituációkkal megváltozott, viszont összességében ugyanannyira szeretem a sorozatot, mint először (ha nem jobban), tehát továbbra is 5 csillagos marad nálam. Szjger forever!
December 30, 2023
Kedves Laura ! A szent Johanna gimi a kedvenc könyvem öntől. Én karácsonyra azt kívántam, hogy hátha ír még két kötetet, mert az biztos, hogy nem csak én voltam szomorú, amikor kiolvastam és véget ért ez a történet. Szóval mindenkinek boldog karácsonyt és csak remélem, hogy ír még egy kötetet. Egy igazi karácsonyi csoda lenne.
Ui.: Boldog karácsonyt !
Ui.: Boldog karácsonyt !
September 6, 2013
Kár, hogy vége. :-( Pedig az első két-három könyv után még nem hittem, hogy egyszer ezt fogom mondani/írni. ;-)
May 15, 2015
örökké.
September 24, 2025
Nem csak renatanak vannak paranoid almai az erettsegirol!
October 13, 2019
5/3,5
Huh. Hát hol is kezdjem? Kezdem ott, hogy szerintem ennek a könyvnek nem kellett volna két kötetesnek és közel 750 oldalasnak lennie. Tudom, ha az ember nagyon belelendül az írásba, nehéz leállni, de tényleg, nem értem, miért kellett szinte az összes napnak kb. 10 oldalasnak lennie.
Ahogy sejteni lehetett, Reni inkább drámázik egy sort, ahelyett, hogy gondolkozna egy kicsit vagy utánajárna, milyen lehetőségek vannak. Szerintem mindenki számára egyértelmű volt, hogy mi a megoldás, csak hát, Reniről beszélünk, aki úgy tűnik, néha alig várja, hogy a bolhából elefántot csinálhasson. Eddig türelmes voltam, és elviseltem minden drámát tőle, de a sorozat végére egyszerűen besokalltam.
Hogy őszinte legyek, talán ez is közre játszhatott abban, hogy az első kötetet olvasván kezdtem kiábrándulni a sorozatból. Egyszerűen untam a könyvet, és olyan érzésem volt, mintha Laura fogott volna egy kötetnyi humort, és két kötet között próbálta volna szétszórni a poénokat. Sokkal kevesebbszer nevettem fel és mosolyodtam el a sorok olvasása közben, mint eddig bármikor, és komolyan elgondolkodtam rajta, hogy félbehagyom és inkább olvasok valami mást. Egyszer sem volt olyan, hogy nem tudtam letenni a könyvet. A második kötettel is hasonló volt a helyzet kezdetben, aztán úgy a kötet negyedétől már emlékeztem arra, miért is szerettem meg ezt a sorozatot. Addig valahogy, hogy is mondjam, nem volt olyan szjg-s.
Egyszerűen fájdalmas, hogy Virág mennyire buta (ahogy eddig is az volt, de egyre inkább az), és igazából csak egyetlenegy értelmes megnyilvánulása volt a könyvben. Ez a bolhapiacon volt, és nem is a tett lepett meg, hanem a szavak, amelyek kísérték. Semmi „íjj” meg „ajj”, és teljesen olyan volt, mintha nem is ő lenne az (8./2., 78-79. oldal, ha valakit érdekelne).
Renit ismét elő kell vennem, mert néha elképesztő dolgai vannak (khm, például, hogy miket művelt rajzból…). Volt egy olyan eszmefuttatása, miszerint Zsoltihoz egy olyan lány illik, mint Dina, mert „…sok mindent lehet rá mondani, csak azt nem, hogy ne lenne dekoratív. Ő az a lány, aki mindig divatos, olyan fura kéztartással hordja a kistáskáját, tipeg a magassarkújában, rémes DJ-k zenéiért van oda, és kifejezetten jól mutat Zsolti mellett.” Én meg csak lestem, hogy MI VAN?! Mi ez a felszínesség? Mert ilyen alapon akkor neki sincs semmi keresnivalója Cortez mellett. Lehet, hogy nem ezt akarta kihozni belőle Laura, de attól még ez jön le.
Az sem tetszett, hogy ki kellett nyírni Gábor nagyapját ahhoz, hogy végre észrevegyék a többiek, hogy ő is az osztály része. Ahogy azt sem értem, minek kellett Arnoldot megint előrángatni. Szerintem jól le volt zárva ez a szál az előző kötetben, bár már akkor sem kellett volna megint elővenni őt. Egyébként, bár Corteznek drukkoltam, és Arnoldot szimpatikusnak találtam az elején, igazából egyikükért sem voltam oda különösebben. Arnold számomra kissé ijesztő a stílusával és úgy általában azzal, hogy olyan, mintha mindenkit lenézne, Cortez meg tényleg a tökéletes barát, de talán már túl tökéletes, és nagyon utáltam, hogy minden kis hülyeségen megsértődött, sokszor egyáltalán nem jogosan.
A második kötetnek az a fele, ami már megint szjg-s volt, és tetszett, sokszor megnevettetett, a végén pedig megríkatott. Megkönnyeztem néhány jelenetet, de hé, ha már Kingánál is eltörött a mécses, akkor érthető :) Tetszett a lezárása a sorozatnak, nem volt bajom azzal, hogy a párizsi életből is kaptunk némi ízelítőt (és, öhm, ha Reni anyukája elolvassa a lánya naplóit, azt hiszem, nem lesz több pótvacsora :D). Laura utószava is tetszettés, khm, megríkatott.
A csillagozást illetően pedig: eredetileg 3 csillagot akartam adni onnantól kezdve, hogy a második kötetet ismét szjg-snek találtam (igen, előtte kevesebbet adtam volna), ám a vége miatt kapott még egy fél csillagot.
Huh. Hát hol is kezdjem? Kezdem ott, hogy szerintem ennek a könyvnek nem kellett volna két kötetesnek és közel 750 oldalasnak lennie. Tudom, ha az ember nagyon belelendül az írásba, nehéz leállni, de tényleg, nem értem, miért kellett szinte az összes napnak kb. 10 oldalasnak lennie.
Ahogy sejteni lehetett, Reni inkább drámázik egy sort, ahelyett, hogy gondolkozna egy kicsit vagy utánajárna, milyen lehetőségek vannak. Szerintem mindenki számára egyértelmű volt, hogy mi a megoldás, csak hát, Reniről beszélünk, aki úgy tűnik, néha alig várja, hogy a bolhából elefántot csinálhasson. Eddig türelmes voltam, és elviseltem minden drámát tőle, de a sorozat végére egyszerűen besokalltam.
Hogy őszinte legyek, talán ez is közre játszhatott abban, hogy az első kötetet olvasván kezdtem kiábrándulni a sorozatból. Egyszerűen untam a könyvet, és olyan érzésem volt, mintha Laura fogott volna egy kötetnyi humort, és két kötet között próbálta volna szétszórni a poénokat. Sokkal kevesebbszer nevettem fel és mosolyodtam el a sorok olvasása közben, mint eddig bármikor, és komolyan elgondolkodtam rajta, hogy félbehagyom és inkább olvasok valami mást. Egyszer sem volt olyan, hogy nem tudtam letenni a könyvet. A második kötettel is hasonló volt a helyzet kezdetben, aztán úgy a kötet negyedétől már emlékeztem arra, miért is szerettem meg ezt a sorozatot. Addig valahogy, hogy is mondjam, nem volt olyan szjg-s.
Egyszerűen fájdalmas, hogy Virág mennyire buta (ahogy eddig is az volt, de egyre inkább az), és igazából csak egyetlenegy értelmes megnyilvánulása volt a könyvben. Ez a bolhapiacon volt, és nem is a tett lepett meg, hanem a szavak, amelyek kísérték. Semmi „íjj” meg „ajj”, és teljesen olyan volt, mintha nem is ő lenne az (8./2., 78-79. oldal, ha valakit érdekelne).
Renit ismét elő kell vennem, mert néha elképesztő dolgai vannak (khm, például, hogy miket művelt rajzból…). Volt egy olyan eszmefuttatása, miszerint Zsoltihoz egy olyan lány illik, mint Dina, mert „…sok mindent lehet rá mondani, csak azt nem, hogy ne lenne dekoratív. Ő az a lány, aki mindig divatos, olyan fura kéztartással hordja a kistáskáját, tipeg a magassarkújában, rémes DJ-k zenéiért van oda, és kifejezetten jól mutat Zsolti mellett.” Én meg csak lestem, hogy MI VAN?! Mi ez a felszínesség? Mert ilyen alapon akkor neki sincs semmi keresnivalója Cortez mellett. Lehet, hogy nem ezt akarta kihozni belőle Laura, de attól még ez jön le.
Az sem tetszett, hogy ki kellett nyírni Gábor nagyapját ahhoz, hogy végre észrevegyék a többiek, hogy ő is az osztály része. Ahogy azt sem értem, minek kellett Arnoldot megint előrángatni. Szerintem jól le volt zárva ez a szál az előző kötetben, bár már akkor sem kellett volna megint elővenni őt. Egyébként, bár Corteznek drukkoltam, és Arnoldot szimpatikusnak találtam az elején, igazából egyikükért sem voltam oda különösebben. Arnold számomra kissé ijesztő a stílusával és úgy általában azzal, hogy olyan, mintha mindenkit lenézne, Cortez meg tényleg a tökéletes barát, de talán már túl tökéletes, és nagyon utáltam, hogy minden kis hülyeségen megsértődött, sokszor egyáltalán nem jogosan.
A második kötetnek az a fele, ami már megint szjg-s volt, és tetszett, sokszor megnevettetett, a végén pedig megríkatott. Megkönnyeztem néhány jelenetet, de hé, ha már Kingánál is eltörött a mécses, akkor érthető :) Tetszett a lezárása a sorozatnak, nem volt bajom azzal, hogy a párizsi életből is kaptunk némi ízelítőt (és, öhm, ha Reni anyukája elolvassa a lánya naplóit, azt hiszem, nem lesz több pótvacsora :D). Laura utószava is tetszett
A csillagozást illetően pedig: eredetileg 3 csillagot akartam adni onnantól kezdve, hogy a második kötetet ismét szjg-snek találtam (igen, előtte kevesebbet adtam volna), ám a vége miatt kapott még egy fél csillagot.
This entire review has been hidden because of spoilers.
July 25, 2024
A kezdetnél megismerkedhettünk Renivel, az örök vesztes, könyvmoly lánnyal, aki rettegett az új gimnáziumtól. Aztán együtt ismertük meg vele a Szent Johanna gimit, a helyet, ahova sokan szívesen járnának.
A második évet bár egyedül kezdte meg Reni, végül mégis eljöttek számára a barátok , akik miatt annyira jó volt számára az SZJG-be járni. Cortezről már nem is beszélve, akivel 2 évig kerülgették egymást, óriási félreértések és rengeteg sírás közepette. Aztán harmadévben feltámadt a remény , hogy aztán végül mégis csak ketten legyenek. Mindeközben a b osztály hozta a formáját, ahogy Reni fogalmazni szokott, történtek a balhék, mindenki szakadt a röhögéstől, bulik és csínyek követték egymást.
A negyedik év az egész osztály számára útvesztő volt, mindenki kereste a helyét, a jövőjét, hogy hova tovább, ha végül minden véget ér.
„Most múlik pontosan/Engedem, hadd menjen” . Mert a búcsú ideje mindig elérkezik. Tudom, hogy nem volt tökéletes ez a sorozat. Megvoltak a maga hibái, és megértem azt is, hogy a körülötte kialakult rajongás már volt, akinek sok volt. És ezek ellenére én mégis megszerettem. A Szent Johanna gimit és a szereplőket. Mert ez volt az a sorozat, aminek a részeiért minden mást képes voltam félredobni. Ami teljesen ki tudott szakítani a saját valóságomból, és rávett arra, hogy egy rakás gimnazistáért izguljak. Kicsit olyan volt, mintha én is SZJG-s lehettem volna.
És hogy meddig fog állni a Szent Johanna gimi? Ameddig olvassák és szeretik, addig mindenképp. Akár örökké.
A második évet bár egyedül kezdte meg Reni, végül mégis eljöttek számára a barátok , akik miatt annyira jó volt számára az SZJG-be járni. Cortezről már nem is beszélve, akivel 2 évig kerülgették egymást, óriási félreértések és rengeteg sírás közepette. Aztán harmadévben feltámadt a remény , hogy aztán végül mégis csak ketten legyenek. Mindeközben a b osztály hozta a formáját, ahogy Reni fogalmazni szokott, történtek a balhék, mindenki szakadt a röhögéstől, bulik és csínyek követték egymást.
A negyedik év az egész osztály számára útvesztő volt, mindenki kereste a helyét, a jövőjét, hogy hova tovább, ha végül minden véget ér.
„Most múlik pontosan/Engedem, hadd menjen” . Mert a búcsú ideje mindig elérkezik. Tudom, hogy nem volt tökéletes ez a sorozat. Megvoltak a maga hibái, és megértem azt is, hogy a körülötte kialakult rajongás már volt, akinek sok volt. És ezek ellenére én mégis megszerettem. A Szent Johanna gimit és a szereplőket. Mert ez volt az a sorozat, aminek a részeiért minden mást képes voltam félredobni. Ami teljesen ki tudott szakítani a saját valóságomból, és rávett arra, hogy egy rakás gimnazistáért izguljak. Kicsit olyan volt, mintha én is SZJG-s lehettem volna.
És hogy meddig fog állni a Szent Johanna gimi? Ameddig olvassák és szeretik, addig mindenképp. Akár örökké.
March 21, 2021
Amikor belekezdtem az újraolvasásba nem gondoltam volna, hogy az utolsó két rész ennyire meg fog majd viselni. A 8/1 számomra könnyedebb volt mint a 7. vagy a 8/2. Ezen a két köteten rengeteget mosolyogtam. A második kötet felétől, már zsibbadt a kezem, viszont úgy voltam vele, hogy egy nap lerendezem a két kötetet, mert ha nem még jobban fog fájni. Gábor beszédén rengeteget nevettem és sírtam. Cortez vallomása is meg volt, amit végig vigyorogtam. Máday überjófej lett a végére, bár be kell valljam, szerintem valahol mindenki nagyon kedvelte a szigórú igh.-t. A végére mindenki megtalálta a helyét az SzJG-n kívül, amit szívbe markoló volt olvasni. Az a tény viszont vigasztal, hogy bármikor levehetem a polcról és újra részese lehetek ennek a sorozatnak a varázsának. Szóval most egy időre elbúcsúzom a szereplőktől és a világtól, de biztos hogy még a kezembe fogom venni. <3
This entire review has been hidden because of spoilers.
October 1, 2014
-- van pár kisebb spoiler --
Miért is volt csalódás a Szent Johanna Gimi utolsó két része?
(Az írónőtől, akinek 8 kötet alatt nem mondta meg a szerkesztő, hogy egy könyvet ELolvasunk, nem KIolvasunk, ha nyomtatott szövegről beszélünk)
Hatalmas lelkesedéssel vetettem bele magam a sorozat olvasásába, úgy általában a kellemes nosztalgia érzésével pedig 3 éve érettségiztem. Úgy nagyjából a 6. kötetig tartott a boldogság. Már addig is voltak vele kisebb-nagyobb gondjaim, de a hetedik rész végigolvasása már gyakorlatilag küzdelem volt, nem beszélve az indokolatlanul két kötetes 8. részről, ahol már csak a dafke hajtott.
De mi is volt a gond?
A probléma, ami az érettségi évére akkorára nőtte ki magát, hogy ellehetetlenítette az egész történetet az, hogy egyetlen karakter, amamely már a sorozat elején sem volt túl kidolgozott, sem változott semmit a négy gimis éve alatt.
Lehet az azért, mert az írónő sem változott, fejlődött a kötetek írása alatt, vagy egyszerűen nem figyelt rá hogy felnőjenek a kiskamaszok, mert elvileg így szerettük meg őket.
Ezek a borzalmas gyerekségek azonban olyan bődületes hülyeségeket szültek, aminek elkövetésével nemcsak az csoda hogy ez a csapat ember leérettségizett, hanem az is, hogy nem vitték őket zárt osztályra.
Azok a hibák vagy cikisebb személyiségjegyek, amelyeket az első pár részben még enyhe mosollyal elengedtem, mondván, úgyis kinövik majd, megmaradtak, és egyre csak idegesítőbbek lettek. Olyannyira, hogy a vége felé már szívem szerint két nagy tasli és egy nagy üvöltözés segítségével tettem volna rendbe mindenkit...
Hogy mi volt a gondom a szereplőkkel (csak néhányat sorolok)?
Reni azon kívül hogy bizony nagyon okos, és mindent remekül meg tud tanulni, iszonyatosan bosszantó hogy az elvileg hatalmas műveltségével még csak minimális kritikai érzék sem társul. Mindent elolvas és minden tetszik neki, semmit nem kérdőjelez meg amit lát. Elhiszem, hogy pedagógiai céllal ilyen lelkes olvasó, egy tiniregényben nem írhatja le a főszereplő, hogy egy könyv nem tetszik neki. Mégis, egyszerűen nem tartom azt elfogadhatónak, hogy valaki ilyen módon csak tapasztaljon és semmi következtetést ne vonjon le belőle.
Ugyanebből fakad, hogy semmiről nincs határozott vélemény, nem csoda hogy Kinga mindig üvölt vele, én is ezt tenném. SEMMI önálló döntést nem hoz a könyv alatt. Egyetemet a feje felett választ neki az iskola, a Cortezzel való Párizsba költözést anélkül döntik el a szülei és C., hogy megkérdeznék vagy bevonnák. Még csak érettségi tárgyat se saját érdeklődés alapján választ, hanem a fejére esik egy földgömb...
Cortez az az idegesítő szépfiú, akinek a kisujját sem kell megmozdítania semmiért, mindenből szuper, anélkül hogy bármit is dolgozna érte. Természetesen mindent tökéletesen csinál, rajzol, zenél, deszkázik, vezet, utazik, nyelveket beszél (kérdés minek beszél valaki ennyi nyelven, mikor nincs mit mondania. 8 rész alatt nem hallottam tőle valami érdekesebb megnyilvánulást) Kicsit olyan, mint Edward Cullen, csak a csili-vili bőr hiányzik. Az pedig, hogy az iskolától gyalog nagyon maximum 10 percre lakó társaságot minden reggel fuvarozza, egyszerűen felháborító. Még ha egyikük mozgássérült lenne, megérteném, de nem azok.
Kingáról pedig annyit, hogy nemhogy így kell szeretni ahogy van, de meggyőződésem hogy gyógyszeres kezelésre szorulna, mert pszichiátriai eset.
Csak egy példának (nem akadémiai forrás), a webbeteg.hu oldalról, íme a pszichopata rövid leírása:
Végül pedig, bármennyire is szomorú kimondani, a Szent Johanna egy borzalmas iskola.
A tanárok egytől-egyig tökéletesen inkompetensek, az egyik csak diktál, a másik bolond, a harmadik üvöltözésen kívül sehogy nem tud fegyelmezni, és még sorolhatnám. Az olyan angolórának a hatékonyságának pedig, ahol egész éveken keresztül csak fülhallgatón át hallgatnak szövegeket, majd lefordítják (amúgy hogy ellenőrzi a magyar fordítást egy olyan tanár, aki elvileg nem beszéli a nyelvet?), nem tudok hitelt adni.
Az pedig részletkérdés, hogy az egész tanári gárdából senki nem veszi észre, hogy a színötös mintatanuló mindenhol 100%-on teljesít, ám RAJZBÓL bukásra áll, a rajztanár pedig pofátlannak tartja. (A szülők is megérnek egy misét, hogy ahelyett, hogy furcsállnák a rajz bukás, még korrepetálást is szerveznek belőle...)
Az érettségi ügyintézésről pedig pláne egy szót sem, akinek valaha volt köze érettségizéshez, tudja, hogy nem az érettségi tárgyat választjuk ki, hanem a szakot ahova menni akarunk esetleg, mert oda vannak követelmények.
Ettől függetlenül nem tudok igazán haragudni a könyvre. Nagyon élveztem hogy kicsit visszamentem gimibe, újra átéltem a szalagavatót, a ballagást, összességében élveztem az olvasást, a kisebb-nagyobb hibák ellenére is.
Miért is volt csalódás a Szent Johanna Gimi utolsó két része?
(Az írónőtől, akinek 8 kötet alatt nem mondta meg a szerkesztő, hogy egy könyvet ELolvasunk, nem KIolvasunk, ha nyomtatott szövegről beszélünk)
Hatalmas lelkesedéssel vetettem bele magam a sorozat olvasásába, úgy általában a kellemes nosztalgia érzésével pedig 3 éve érettségiztem. Úgy nagyjából a 6. kötetig tartott a boldogság. Már addig is voltak vele kisebb-nagyobb gondjaim, de a hetedik rész végigolvasása már gyakorlatilag küzdelem volt, nem beszélve az indokolatlanul két kötetes 8. részről, ahol már csak a dafke hajtott.
De mi is volt a gond?
A probléma, ami az érettségi évére akkorára nőtte ki magát, hogy ellehetetlenítette az egész történetet az, hogy egyetlen karakter, amamely már a sorozat elején sem volt túl kidolgozott, sem változott semmit a négy gimis éve alatt.
Lehet az azért, mert az írónő sem változott, fejlődött a kötetek írása alatt, vagy egyszerűen nem figyelt rá hogy felnőjenek a kiskamaszok, mert elvileg így szerettük meg őket.
Ezek a borzalmas gyerekségek azonban olyan bődületes hülyeségeket szültek, aminek elkövetésével nemcsak az csoda hogy ez a csapat ember leérettségizett, hanem az is, hogy nem vitték őket zárt osztályra.
Azok a hibák vagy cikisebb személyiségjegyek, amelyeket az első pár részben még enyhe mosollyal elengedtem, mondván, úgyis kinövik majd, megmaradtak, és egyre csak idegesítőbbek lettek. Olyannyira, hogy a vége felé már szívem szerint két nagy tasli és egy nagy üvöltözés segítségével tettem volna rendbe mindenkit...
Hogy mi volt a gondom a szereplőkkel (csak néhányat sorolok)?
Reni azon kívül hogy bizony nagyon okos, és mindent remekül meg tud tanulni, iszonyatosan bosszantó hogy az elvileg hatalmas műveltségével még csak minimális kritikai érzék sem társul. Mindent elolvas és minden tetszik neki, semmit nem kérdőjelez meg amit lát. Elhiszem, hogy pedagógiai céllal ilyen lelkes olvasó, egy tiniregényben nem írhatja le a főszereplő, hogy egy könyv nem tetszik neki. Mégis, egyszerűen nem tartom azt elfogadhatónak, hogy valaki ilyen módon csak tapasztaljon és semmi következtetést ne vonjon le belőle.
Ugyanebből fakad, hogy semmiről nincs határozott vélemény, nem csoda hogy Kinga mindig üvölt vele, én is ezt tenném. SEMMI önálló döntést nem hoz a könyv alatt. Egyetemet a feje felett választ neki az iskola, a Cortezzel való Párizsba költözést anélkül döntik el a szülei és C., hogy megkérdeznék vagy bevonnák. Még csak érettségi tárgyat se saját érdeklődés alapján választ, hanem a fejére esik egy földgömb...
Cortez az az idegesítő szépfiú, akinek a kisujját sem kell megmozdítania semmiért, mindenből szuper, anélkül hogy bármit is dolgozna érte. Természetesen mindent tökéletesen csinál, rajzol, zenél, deszkázik, vezet, utazik, nyelveket beszél (kérdés minek beszél valaki ennyi nyelven, mikor nincs mit mondania. 8 rész alatt nem hallottam tőle valami érdekesebb megnyilvánulást) Kicsit olyan, mint Edward Cullen, csak a csili-vili bőr hiányzik. Az pedig, hogy az iskolától gyalog nagyon maximum 10 percre lakó társaságot minden reggel fuvarozza, egyszerűen felháborító. Még ha egyikük mozgássérült lenne, megérteném, de nem azok.
Kingáról pedig annyit, hogy nemhogy így kell szeretni ahogy van, de meggyőződésem hogy gyógyszeres kezelésre szorulna, mert pszichiátriai eset.
Csak egy példának (nem akadémiai forrás), a webbeteg.hu oldalról, íme a pszichopata rövid leírása:
Első megközelítésre az antiszociális személyiségzavarban szenvedő ember ... intelligens, mindig azt mondja és csinálja, amit elvárnak tőle. Általában magas pozíciót tölt be, a céljait mindig eléri, sikeres embernek nevezhető. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy mindez csak a látszat, és a jólszituáltság maszkja mögött egy teljesen más ember lakozik. Az antiszociális ember végtelenül önző és egocentrikus, mindent azért tesz, hogy a saját céljait elérje ... Nem érez empátiát, nem tud együtt érezni másokkal, ezért gyakran tapintatlan, lenéző és érzéketlen más emberekkel szemben. A viselkedése sokszor távolságtartó, hideg. Noha mindig tudja, mit kell mondani, de a szavai mögött kevés a meggyőződés és a valós érzelem.
Végül pedig, bármennyire is szomorú kimondani, a Szent Johanna egy borzalmas iskola.
A tanárok egytől-egyig tökéletesen inkompetensek, az egyik csak diktál, a másik bolond, a harmadik üvöltözésen kívül sehogy nem tud fegyelmezni, és még sorolhatnám. Az olyan angolórának a hatékonyságának pedig, ahol egész éveken keresztül csak fülhallgatón át hallgatnak szövegeket, majd lefordítják (amúgy hogy ellenőrzi a magyar fordítást egy olyan tanár, aki elvileg nem beszéli a nyelvet?), nem tudok hitelt adni.
Az pedig részletkérdés, hogy az egész tanári gárdából senki nem veszi észre, hogy a színötös mintatanuló mindenhol 100%-on teljesít, ám RAJZBÓL bukásra áll, a rajztanár pedig pofátlannak tartja. (A szülők is megérnek egy misét, hogy ahelyett, hogy furcsállnák a rajz bukás, még korrepetálást is szerveznek belőle...)
Az érettségi ügyintézésről pedig pláne egy szót sem, akinek valaha volt köze érettségizéshez, tudja, hogy nem az érettségi tárgyat választjuk ki, hanem a szakot ahova menni akarunk esetleg, mert oda vannak követelmények.
Ettől függetlenül nem tudok igazán haragudni a könyvre. Nagyon élveztem hogy kicsit visszamentem gimibe, újra átéltem a szalagavatót, a ballagást, összességében élveztem az olvasást, a kisebb-nagyobb hibák ellenére is.
Displaying 1 - 30 of 68 reviews