Rövidke kötet, de annál súlyosabb. Farkas Péter az öregkorról mesél nekünk. Egy idős pár napjait mutatja be, a test és az elme megöregedését. Furcsa volt olvasni több oldalon keresztül, az ürítésről, a nyálcseppekről, a bepisilésről, arról, hogy egy zokni felvétel is bizony komoly logisztikát igényel, ha már nem úgy mozog a test. Viszont arról is olvastam, hogy két ember bizony együtt öregedett meg. Együtt érték el ezt a kort, ahol beszéd nélkül telnek el a szinte ugyanolyan napok, mégis, ez a két ember a mindene egymásnak, és boldogok, sőt, így teljesek együtt.