Az élet kapuja

by Ferenc Herczeg

Herczeg Ferenc regénye a 16. század elején játszódik; egy olyan korban, amikor a történelem során először nyílt reális esély arra, hogy egy magyar főpap, Bakócz Tamás esztergomi érsek és konstantinápolyi pátriárka foglalhassa el a pápai széket, s így megvédje hazánkat a megállíthatatlannak tűnő török hódítókkal szemben.

A konklávé intrikái közt feltűnik egy magyar fiatalember, Bakócz érsek unokaöccse, a regény tulajdonképpeni főhőse, aki tiszta érzésekkel telve, romlatlan lélekkel szolgálja hazája ügyét. Ám a korabeli Róma álságos gondolkodásmódjával és erkölcstelenségével szemben reménytelen a küzdelme. Itália gazdagságot akar, pompát és monumentális építkezéseket az új pápától, míg „ha magyar főpap ül Szent Péter székébe – vallja a regény egyik szereplője –, akkor a török kérdés lesz a vatikáni politika tengelye… Azt lehetne mondani: a magyarok ma az Élet Kapujában ülnek. A kapun túl van az ő nemzeti jövendőjük, a kapun innen a pogány rabság, a nyomorúság, a pusztulás…”

Kaland, ármány, szerelem… Herczeg Ferenc felvillantja az olvasó előtt a jó regény teljes eszköztárát, s a cselekményen túl megeleveníti a kor nagy művészeit: Leonardo da Vincit és Michelangelót, színes tablóban festi elénk a Szent Péter-bazilika építését, a felállványozott Sixtus-kápolnát, Róma nyomorral elegyedett pompáját – s egy kis nép kétségbeesett küzdelmét, amelyik egymaga védi Európát a török áradattól.

128 pages, Hardcover

First published January 1, 1922

About the author

Ferenc Herczeg (born Franz Herzog, 22 September 1863, Versec, Hungarian Kingdom - 24 February 1954, Budapest, Hungary) was a Hungarian playwright and author who promoted conservative nationalist opinion in his country. He founded and edited the magazine Új Idők ("New Times") in 1895, which remained for half a century the literary magazine of the conservative upper and middle classes of Hungary. In 1896 he was elected to parliament and in 1901 became the president of the Petőfi Society. In the early '50-s he was deported from Budapest to the Hungarian GULAG and released in 1953 - after Stalin's death, when the labor camps were liquideted. He died soon, in the next year.

Reviews

[Kuszma · Rating 3 out of 5]

Tudom én, miért tetszett fiatal koromban. Mert pont azt mondta, amit hallani akartam: hogy nem a mi hibánk. És ez olyan a zsenge magyar léleknek, mintha selyemmézzel kenegetnék. Hiszen mi történik? Jön Bakócz, akit Isten is arra teremtett, hogy pápa legyen. És ha ő a pápa, akkor nincs se Dózsa-féle parasztfelkelés, se Mohács, se török hódoltság, és ha nincs török hódoltság, akkor nincs Habsburg uralom se, és ha nincs Habsburg uralom, akkor nyilván Trianon sincs, és ha nincs Trianon, akkor a regény üzenetét se a Trianon-trauma határozza meg*... szóval végeredményben lehet, akkor nincs ez a regény se. Mindegy, ennyi áldozatot elviselt volna Herczeg is a Szent Cél érdekében, gondolom.

Na szóval. Itt van Bakócz, ez a nagy karakter a magyarok törzséből, akik barbárok, de tisztalelkűek: például rabolnak ugyan embert, le is kardozzák őket, de nem mérgeznek, mert az mégiscsak sok. Vele szemben pedig kik állnak? A deviáns, elpuhult taljánok. Zabálják a pacsirtanyelvet ánizsmártásban, nézegetik az uncsi műalkotásaikat, elalélnak egy béna ógörög Herkules-torzótól... pedig meg tudja kapálni egy Herkules-torzó a krumplit? Nem tudja. Na. Nyert már kajak-kenu vébét egy ilyen torzó? Nem nyert. Hoppácska. Nem tudják ezek a csávók, mi a fontos, csak áskálódnak, hemperegnek egymással, kurtizánok fülébe sugdosnak, de egy kétkezes csatabárdot nem tudnának belehajítani húsz lépésről egy muzulmánba, az hétszentség! Bezzeg mi! Piha! Aztán mégis mi történik? Jól átvernek minket. Ravaszul. De nem ám úgy ravaszul, ahogy mi vertük át Szvatoplukot, hanem ocsmány, mélységesen elítélendő módon ravaszul. Egy prostituáltat használva eszköznek! Beférkőznek az ártatlan, naiv vitéz szívébe, és úgy! Skandalum! És mindezt miért? Hogy tovább építhessék a hülye kis katedrálisaikat Rómában, mi meg vérezzük össze magunkat egyedül a török ellen a csatamezőn! Csoda, ha ezt olvasván az igaz magyar kamasz berág az olaszokra, és ezentúl pizza helyett csak kenyérlángost eszik?

Szóval ez egy "mi lett volna, ha?"-regény. Hogy valakik, valahol nekünk keresztbe tettek, ezért drága most a kenyér, bezzeg ha valahol, valakik békét hagytak volna nekünk, akkor most márványból lenne minden budi Felcsúton (bár fene se tudja, lehet, most is abból van), és a kórházakban mozdulni se lehetne a felesleges lélegeztetőgépektől. Hát valahogy így. Ezt a tanulságot persze igazi profiként kiszínezi, hogy regénynek tűnjön: rak bele egy kis Leonardo da Vincit, Raffaellót, színes történelmi utcaképeket szerkeszt mögéjük, és máris finom, fogyasztható magyarságkapszulát kapunk. Emellett Herczegnek van egy nem annyira feltűnő üzenete is, ami azonban (szerintem) szintúgy igen fontos: hogy szép, szép a magyarság, erős, mint az Erős Pista, csak épp ennek az erőnek irányt kell szabni. És pont ezért van szükség egy józan, bölcs, határozott vezérre, aki megragadja a gyeplőt, és minket, a derék, bár rakoncátlan paripákat arra irányít, amerre irányulni jó. És ez a vezér ugye Bakócz. Vagy ha nem Bakócz, akkor (és itt Herczeg tiszteletteljesen a kormányzó úrra pillant) Horthy Miklós. Vagy ha nem Horthy Miklós, akkor (és itt Takaró Mihály úr szintén tiszteletteljesen oldalra pillant... de nem akarom tudni, kire gondol).

Nem hiszem amúgy, hogy ennek a műnek a maga pőreségében a középiskolai oktatásban van a helye. Nem azért, mert rossz, hisz elég olvasmányos kis cucc. (Már ha eltekintünk tőle, hogy a végén belefulladunk abba a selyemmézbe, magyarjaink ugyanis olyan túljátszott erkölcsi tisztaságban lubickolnak a végén - vereségük ellenére, vagy tán épp azért -, hogy attól én érzem magam piszkosnak.) Hanem mert:
1.) Herczeg szabadon kezeli a történelmi tényeket: Bakócznak nem volt olyan egyértelmű esélye a pápai tiarára, mint ahogy azt Herczeg előadja, és ha meg is szerezte volna, egyáltalán nem biztos, hogy a katonai erejük zenitjén lévő oszmánokkal meg tudott volna birkózni. Láttunk már pápa által összetrombitált keresztes hadat impotens módon felszívódni a semmiben. Sajna egy fogékony korban lévő kamaszt az efféle finomságok nem érdeklik, ezért könnyen téves képet alkothat magának az adott korszakról. (Ahogy, emlékeim szerint, velem is történt.)
2.) Azt gondolom, ez a kisregény alaposan megnehezíti egy lány számára, hogy találjon benne valakit, akivel azonosulni lehet. Tulajdonképpen egyetlen női szereplője van: egy kurva, akit a rosszak eszközül használnak a jó magyarok ellen. Ehhez képest még Jókai asszonyalakjai is diverzifikáltnak tűnnek.
3.) És ami a lényeg. Ez a regény alapvetően megy szembe a demokrácia értékeivel. Nem azért, mert agresszív vagy szélsőséges nézeteket terjeszt, hanem mert azt állítja, az autoriter vezetők döntései irányítják a történelmet, a parasztok erénye pedig abban rejlik, hogy ehhez tehetségükhöz mérten asszisztálnak**. Ki jól fizetett tanácsadóként, ki szimpla talpasként, de sosem feledve: a végső szó a vezéré, mert ő mindent jobban tud. Értem én, milyen megfontolásból lett ez a könyv berakva a NAT-ba - és éppen ezért nem tetszik.

* Kis egyszerűsítéssel éltem itt, mert a könyv 1919-ben, tehát a békeszerződés konkrét aláírása előtt jelent meg, de születése és utóélete elválaszthatatlan attól a történelmi traumakavalkádtól, ami a világháborús vereségből, a Tanácsköztársaság tetteiből, illetve a kedvező békefeltételekbe vetett hit összeomlásából áll össze.
** Jellemző, hogy a kötet Dózsa nevének említésével zárul, meglebegtetve a szöveg fölött a parasztlázadás árnyát. Mert ugye mi történik, ha nincs erős kontroll alatt a nép? Csupa baj. (Érdekes viszont, hogy Dózsa nevét épp Bakócz veti fel, meglehetősen kétségbevonható ítélőképességgel.)

[kata *ੈ✩‧₊˚ · Rating 2 out of 5]

még mindig nem hiszem el, hogy fanfictiont adtak fel az érettségire

[pqklau · Rating 2 out of 5]

„Magyar ember még nem halt bele a szerelembe” tell them, queen 🗣️🗣️

[krisz · Rating 2 out of 5]

No wonder why I've never heard of this dude before. Wishing it would have stayed like that forever🥰

[leo · Rating 2 out of 5]

dont let him cook

[Dorka · Rating 3 out of 5]

Csajost mégiscsak a kútba kellett volna hajítani, igazi patkány. Tamás a példaképem for life, „magyar ember még nem halt bele a szerelembe”, like teach me master. Második rész mikor?

[Borka · Rating 2 out of 5]

Értem, hogy mit akart az író, de jobban örültem volna, ha nem akarja.

[Flóra Haberdik · Rating 2 out of 5]

azt hittem h sosem lesz vege
másodjára már jobb volt

[Nyasara · Rating 1 out of 5]

Miért

[Ancsa · Rating 2 out of 5]

volt néhany vicces/érdekes történes vagy mondat benne ami tetszett de amúgy wtf

[Eszter Molnár · Rating 4 out of 5]

A könyv eleje rettentően unalmas, a hetedik fejezet körül kezd izgalmassá válni a sztori.
Fiametta annyira idegesítő volt😭
Tamás>>> annyira sajnáltam de aztán jött az iconic quote: “magyar ember még nem halt bele a szerelembe” annyira tetszett hogy nem adta fel az életet szerelmi bánata miatt és tovább küzdött.
Nem lett a kedvenc könyvem de annak ellenére hogy kötelező olvasmány nagyon jó volt! Most már biztos vagyok abban hogy be fogom fejezni a Bizánc-ot is!

[Hanna · Rating 3 out of 5]

3.5

[Engelwald · Rating 3 out of 5]

Csak Vértesi Tamás miatt volt érdemes ezen végig szenvedni.

[Stellike · Rating 2 out of 5]

Szemem kiszurom

[kim tran · Rating 1 out of 5]

Herczeg Ferencnek nem volt elég, hogy Horthy faszszopó volt, még szar regényeket is írt mellé

[Wenn Ich Tanzen Will · Rating 1 out of 5]

0☆

[D. Réka · Rating 1 out of 5]

1.5

[Dorka Gergye · Rating 2 out of 5]

Fiametta diva volt amugy csak ezert 2⭐️

[Maja Flora · Rating 2 out of 5]

osszessegeben unalmas konyvnek mondanam, de voltak olyan momentumok amikor izgalmas volt, meg nekem is. azok a reszek keltettek fel a figyelmemet amikor a “romanc” bontakozott ki Fiametta es Tamas kozott. lehet hogy csak en vagyok elborult es engem vonz ennyire a romantika minden konyvben amit olvasok, de ahhoz kepest hogy tortenelmi alapu konyv volt, amiket altalaban szeretek, csak azokat a reszeket talaltam elvezhetonek. ezert kap ket csillagot. kulonben nem tudtam koncentralni a konyv elejere es a vegere sem nagyon. monoton, rengeteg megjegyezhetetlen nev, viszont korhu, es szepen megirt mu

[Panna · Rating 3 out of 5]

Abszolút értem a politikai okát annak, hogy ez a mű miért kötelező érettségi tétel.

Azt is értem, hogy miért íródott, és miért olyan amilyen.

Élvezetre egynek elment, történelminek történelmi volt de nem érződött.

A stílusa tetszett, de nem kápráztatott el. A cselekménye unalmas volt és felejthető. Ha volt benne valami mélyebb gondolat, akkor az átsiklott a fejem felett.

Egy esetből elegáns általánosítani. Szóval kimondom, hogy Herczeg Ferenc művei, de legalábbis ez eléggé középszerű volt. De abból is a lefele kategória.

[bookwhre flora · Rating 2 out of 5]

the concept is good but waddup w u herczeg ferenc and ur writing style u so shit
i love that part of history but im so tired of the hungarians being whiny martyrs ALWAYS! We can only feel sorry for ourselves and cry about past incidents instead of moving on into the future.
Fuck us fr

[Borsányi · Rating 5 out of 5]

Már értem, hogy miért jelölték irodalmi Nobel-díjra. Nagyon tetszett.

[Ivett Bauer · Rating 3 out of 5]

Kötelező olvasmányhoz képest nem rossz, viszont az eleje iszonyúan lassan indul.

[brigi tirpák · Rating 4 out of 5]

for school

[Lilla]

school

[Ildi · Rating 3 out of 5]

bevallom, sokkal rosszabbra számítottam, de azért most nem olvasnám újra

[Dominika :P · Rating 3 out of 5]

mint minden kötelező olvasmánynál, itt is ugyanaz a véleményem: nem értem.

[Míraa♛ · Rating 4 out of 5]

Van arca ennek a Fiamettának...🙄

[Liza · Rating 4 out of 5]

Meglepett a könyv, sokkal rosszabbra számítottam, bár lassan indul be a cselekmény.

[Taczman Kinga]

„A művészet nem egyéb, mint egyik szomorú részlete a meddő küzdelemnek, melyet az ember a mulandóság gondolata ellen folytat.”