A kötet Borgos Anna pszichológus, nőtörténész elmúlt 8-10 évben született nőirodalmi, nőtörténeti és szexuális kisebbségekkel kapcsolatos tanulmányaiból közöl válogatást. Az eddig csak folyóiratban vagy különálló tanulmánykötetekben olvasható szövegek egy kötetbe gyűjtve egymással is párbeszédbe lépő, összefüggő képpé állnak össze, kirajzolva a huszadik századelő irodalom- és társadalomtörténetének egy jellegzetes szeletét.
A könyv első fejezete egyrészt irodalmi elemzéseket tartalmaz a huszadik század elején alkotó nőírók, Török Sophie, Erdős Renée, Bródy Lili vagy Gertrude Stein munkáiról (többek között a pszichoanalízist beépítő női regényekről), másrészt életrajzi, nőtörténeti portrékat a századelős irodalom körül, az újságírás vagy a mozdulatművészet területén működő nőkről, Madzsarné Jászi Alice-ról, Csáthné Jónás Olgáról, valamint hisztériás nőbetegek kórrajzairól.
A kötet második fejezete a különféle szexuális identitások „recepciójával” kapcsolatos tanulmányokat közöl: Vay Sándor/Sarolta, a századforduló női testbe született férfiszerzőjének életművéről és (irodalmi, pszichiátriai) fogadtatásáról, a háború előtti orvosi irodalom leszbikusság-képéről, a jelenkori témák közül pedig a biszexualitás és a bifóbia jelenségéről, valamint a kétanyás családokkal kapcsolatos újabb kutatásokról.
A harmadik fejezet recenziókat gyűjt egybe nőirodalmi, nőtörténeti és/vagy pszichológiai témájú könyvekről: többek között Lesznai Anna naplójáról, Bródy Sándorné Fehér Judit novelláskötetéről, Séllei Nóra 19. századi angol nőírókat tárgyaló könyvéről, Elisabeth Badinter anyaságtörténeti munkájáról és egy pszichológia és feminizmus kapcsolatát körüljáró tanulmánykötetről.
Borgos Anna pszichológus, irodalmár, genderkutató, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa. Kutatási területe a huszadik század eleji értelmiségi nők pszichobiográfiája, a testtel és a pszichoszomatikus betegségekkel kapcsolatos reprezentációk vizsgálata. A Labrisz Leszbikus Egyesület alapító tagja.