Varjú-nemzetség

by Károly Kós

Amikor hosszú évek után újra közreadjuk Kós Károly egyik legszebb történelmi regényét, nem csupán az író előtt tisztelgünk. A Varjú nemzetség gyönyörű magyar nyelve, szereplőinek igazságai, az általuk megélt érzelmek mélysége mind-mind méltóak arra, hogy a legfiatalabb olvasó, de az érettebb "újraolvasó" is felfedezhesse ismét a magyar irodalom egyik kincsét. Született ez az írás akkor, amikor körülöttünk furcsán-hirtelen megfordult a világ, és mi - alul maradtunk. Amikor az élő magyar hang erősen meghalkult, és sokan és sokat jártuk a temetőket,... Akkor született ez az írás. Nem regény, nem is történelem. Nem kitalálás, de nem is a valóság..."

Genres: School, Read For School

304 pages, Hardcover

First published January 1, 2001

Reviews

[Timár_Krisztina · Rating 4 out of 5]

Ilyen szép könyvet ennyire unni…
Bocsánat… :(

A mondat mindkét fele komolyan veendő. Valami gyönyörűség ennek a szövegnek minden egyes mondata. Mindegyikbe külön-külön bele lehet veszni, olyanok, mintha csupa verssorok volnának székely népballadákból. Akárhol nyitja ki az ember, kincset talál, ami nincs elrejtve, sőt két marékkal szórják.

Na de maga a történet…

Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/202...

[gofri · Rating 3 out of 5]

Nos, én valószínűleg soha nem hallok erről a könyvről (nem szabadkozás!), ha nem tették volna be az emelt irodalom tételsorba tavaly.
A becsületes végigkövetése után azt kell mondjam, hogy egyrészt könnyen elveszthető az a bizonyos fonál, másrészt az erőszakos kanonizálásnak soha nincs jó vége.
Elhiszem, hogy ezt a könyvet örömmel és gyönyörrel olvassák a korszak kutatói, az ínyenc ízlésűek, a nemzetiségi-erdélyi kultúra iránt érdeklődők, stb. De mire véljük azt az elképzelést vajon, hogy a fiatal (anyaországi?) olvasókkal pont ez a regény fogja megszerettetni és megértetni a hovatartozás, hűség, stb. érzését. (Annyi jó kortárs erdélyi szerző van, de komolyan…)
Amikor egy regényben a fiatal lány (akivel amúgy a fiatal olvasó azonosulhat) olyanokat mond, hogy bárcsak az anyja megverte volna, mert akkor érezné, hogy szereti; vagy amikor egy fiú férfivá válását az definiálja, hogy jól berúg, és összever másokat a kocsmában, nos, ez nem segíti elő az új (irodalmi) nemzeti alaptanterv ujjongva ünneplését. Vagy amikor egy csatajelenet azzal téteik érdekessé, hogy a szereplők monoton azt ismétlik: „üsd, vágd; üsd, vágd; üsd vágd”, az nem valószínű, hogy harcias hazafiasságot vált ki a katonaérett korosztályból.
Bocsánat, hogy az értékelésem ennyire a kánon mentén haladt (ld. első mondatom), ez nyilván (ebben az esetben) leszűkített értelmezési kerethez vezet. Ezt vállalom.

[Sári · Rating 2 out of 5]

why would you write a book where the events constantly come back to this treasure and then in the end... just never reveal if it exists or if it does, where it is. Also this was just wuthering heights+ Egri csillagok set in Erdély with a lot of old székely slang (which i obviously didn't get). I somewhat enjoyed the Varjú family story line but the historical elements were so BORING

[Eszti · Rating 3 out of 5]

hu, hát amit én megszenvedtem ezzel a könyvvel, illetve amennyi szidást kapott olvasásom alatt szegény Kós Károly, na az kriminális. így, hogy a végére értem, szeretnék elnézést kérni a sok szitokszóért.
egy biztos, ha ez a könyv nem lett volna szóbeli tétel, a Jóisten sem vitt volna rá, hogy elolvassam. de az volt, így hát valahogy muszáj volt befejeznem.
a történet a 17. századi Erdélyben játszódik, s a Varju család három generációjának történetét követi nyomon. a mű fő kérdésköre a haza, a megmaradás és a hűség. ez nagyon fontos volt a könyv keletkezésekor, hisz öt évvel a trianoni békediktátum után íródott, így az erdélyi magyarságnak próbált utat mutatni vele Kós.
a történet elég döcögősen indul be, és mindig mikor már azt hinnénk olvasóként, hogy végre valami izgalmas fog történni, az egész újból lelassul. valaki azt írta itt értékeléseknél, hogy ilyen szép könyvet szomorú, hogy ennyire lehet unni, és sajnos annyira egyet tudok érteni! gyönyörűen jelenik meg az olvasók előtt az erdélyi táj egyedisége és csodája, mely mindig harmóniában van a szereplők érzéseivel vagy a történések milyenségével. az időjárás vagy éppen évszak egyszer jó előjel, máskor rossz ómenként szolgál.
a szereplők is alapjáraton kedvelhetőek, szimpatikusak, a szerelmi szálak alakulása volt az a része a történetnek, ami végig lekötött.
azonban az archaikusnak ható nyelv, a Rákóczival vagy politikával kapcsolatos részletek annyira kiölték belőlem az előzőekben megteremtett érdeklődést, hogy tényleg azt éreztem, alig bírok a végére jutni a könyvnek.
valahogy úgy éreztem, hogy egy Jókai Mór által írt Üvöltő szeleket olvasok, ami Erdélyben játszódik.