What do you think?
Rate this book
Gunnar Emmanuel: en tidlös berättelse
Swedish
223 pages, Hardcover
First published January 1, 1978
7 people want to read
About the author
Sven Delblanc
76 books5 followersSwedish author and professor of literature, buried in Hammarby kyrkogård in Uppsala, Sweden.
'In Sweden Delblanc is considered one of the foremost Swedish authors of the later half of the twentieth century, yet in English-speaking countries he is almost unknown.' (from: Wikipedia)
'In Sweden Delblanc is considered one of the foremost Swedish authors of the later half of the twentieth century, yet in English-speaking countries he is almost unknown.' (from: Wikipedia)
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 2 of 2 reviews
June 20, 2022
Is it possible to walk out of your timeline? In this book, some people can do it. Not that it helps to find someone who walked out of their life.
The story we read is a clash of styles between straight-forward Gunnar Emmanuel - much too intelligent for his rural upbringing, but with the mountain village he came from still present in him and feeling much closer to him than Uppsala he moved into, and the lecturer leading the Creative Writing course Gunnar Emmanuel attends, who is supposed to help him turn his experiences into a story, very often falling into certain pretentiousness of a man educated in literature and current politics. With the unreliable narrator effect accentuated this way, it only adds to the mystery of what had actually happened and how was it possible. The tidbits of the past were often just as confusing, but fascinating to read nonetheless.
The book made me want to go hiking in Scandinavian mountains. And walk out of time - that even more so.
The story we read is a clash of styles between straight-forward Gunnar Emmanuel - much too intelligent for his rural upbringing, but with the mountain village he came from still present in him and feeling much closer to him than Uppsala he moved into, and the lecturer leading the Creative Writing course Gunnar Emmanuel attends, who is supposed to help him turn his experiences into a story, very often falling into certain pretentiousness of a man educated in literature and current politics. With the unreliable narrator effect accentuated this way, it only adds to the mystery of what had actually happened and how was it possible. The tidbits of the past were often just as confusing, but fascinating to read nonetheless.
The book made me want to go hiking in Scandinavian mountains. And walk out of time - that even more so.
January 8, 2020
Sven Delblanc az egyik legkedvesebb kiskedvenc* szerzőm, ezúton ajánlom mindenkinek. Azon írók közé tartozik, akik a lélektelen tintapacákból, amiket betűknek nevezünk, képesek élő, lélegző valamiket (többnyire könyveket) szőni. Igazi műfaja a rövid történelmi opusz, amiben imponáló tárgyismerete, érzéssel használt naturalizmusa, filozófiai jártassága és miszticizmus iránti vonzalma is kidomborodik.
A Kirándulások kifejezetten csavaros mű. Van itt egy író (maga Delblanc), aki az uppsalai egyetemen kreatív írás tanfolyamot vezet, és összeakad ott egy észak-svéd parasztgyerekkel, Gunnarral, aki meglehetősen érdekes, de csiszolatlan szövegekkel kezdi el bombázni. Ezekben az elbeszélésekben szerepel egy Vera nevű rejtélyes lány (eltűnt), illetve egy még rejtélyesebb orosz úr (feltűnt), aki egyrészt igencsak emlékeztet engem a legendás Saint-Germain grófra, másrészt mindenféle tapéta- és szekrényajtókon küldi át Gunnart, aki ezek után a különböző történelmi korokban találja magát. Az elbeszélő megkettőzésével Delblanc elképesztően kitágítja a saját lehetőségeit: a könyv a könyvben trükknek köszönhetően eltérő irodalmi formák közt lavírozhat, ráadásul amíg Gunnar saját élményeit valóságként éli meg, addig a regénybeli író számára ezek pusztán a képzelet termékei, és feldolgozandó alapanyagok – az ebből (és persze a generációs különbségekből) fakadó nézetkülönbségek metafizikus mélységet adnak a történetnek. Ráadásul rendkívül szórakoztató az az önirónia, ahogy Delblanc saját alakmását kezeli. És mi több, még mondanivaló is van: aki a történelem kerekének küllői közé botot próbál dugni, az megszívja.
Igazi csemege.
* Ami azt jelenti, hogy igyekszem tőle mindent olvasni, ami magyarul megjelent, de az igen kevés.
A Kirándulások kifejezetten csavaros mű. Van itt egy író (maga Delblanc), aki az uppsalai egyetemen kreatív írás tanfolyamot vezet, és összeakad ott egy észak-svéd parasztgyerekkel, Gunnarral, aki meglehetősen érdekes, de csiszolatlan szövegekkel kezdi el bombázni. Ezekben az elbeszélésekben szerepel egy Vera nevű rejtélyes lány (eltűnt), illetve egy még rejtélyesebb orosz úr (feltűnt), aki egyrészt igencsak emlékeztet engem a legendás Saint-Germain grófra, másrészt mindenféle tapéta- és szekrényajtókon küldi át Gunnart, aki ezek után a különböző történelmi korokban találja magát. Az elbeszélő megkettőzésével Delblanc elképesztően kitágítja a saját lehetőségeit: a könyv a könyvben trükknek köszönhetően eltérő irodalmi formák közt lavírozhat, ráadásul amíg Gunnar saját élményeit valóságként éli meg, addig a regénybeli író számára ezek pusztán a képzelet termékei, és feldolgozandó alapanyagok – az ebből (és persze a generációs különbségekből) fakadó nézetkülönbségek metafizikus mélységet adnak a történetnek. Ráadásul rendkívül szórakoztató az az önirónia, ahogy Delblanc saját alakmását kezeli. És mi több, még mondanivaló is van: aki a történelem kerekének küllői közé botot próbál dugni, az megszívja.
Igazi csemege.
* Ami azt jelenti, hogy igyekszem tőle mindent olvasni, ami magyarul megjelent, de az igen kevés.
Displaying 1 - 2 of 2 reviews