What do you think?
Rate this book
Tanár úr kérem
Some of Karinthy's notebooks were found after his death. In these he jotted down his first ideas, whenever he used one, he crossed it out at once. But even the ones which are left undeveloped are splendid as promises.
One such jotting reads: "Humour is the whole truth." This might have served as the motto for Please Sir!, one of the world's unforgettable, unfading books. Unfading, in spite of the fifty years which have elapsed, and in spite of a series of educational reforms. It reaches to the raw centre, the never-congealed experience, through which we have all passed at the time of our greatest sensitivity, in the state of highest tension, in our teens.
For is there anyone who has never crept along silent, deserted school corridors, when classes had already begun, who had never been struck by the dark terror of being fatally, irrevocably late? And is there anyone who does not recall the deadly, frozen silence before opening an exam paper, when the one subject not properly covered turned out to be the compulsory question? And who did not, especially in Hungarian schools where examination is carried out by oral tests, try to shrink behind his desk, become annihilated, step out from life just this once, while the teacher was rustling his notebook to call the next to be examined? And who has never tried to explain a school report at home, and who has never been tempted to sell a textbook second-hand, at a time when pocket-money seemed far more desirable than a grammar?
These were the great moments of life; and Karinthy, even in his early work, is a grand master of prose. He does not have to set the scene-there is never a superfluous word - we are in the thick of it at once, at explosion point. Every situation he creates chokes the reader in a suddenly tightened noose of memory.
One such jotting reads: "Humour is the whole truth." This might have served as the motto for Please Sir!, one of the world's unforgettable, unfading books. Unfading, in spite of the fifty years which have elapsed, and in spite of a series of educational reforms. It reaches to the raw centre, the never-congealed experience, through which we have all passed at the time of our greatest sensitivity, in the state of highest tension, in our teens.
For is there anyone who has never crept along silent, deserted school corridors, when classes had already begun, who had never been struck by the dark terror of being fatally, irrevocably late? And is there anyone who does not recall the deadly, frozen silence before opening an exam paper, when the one subject not properly covered turned out to be the compulsory question? And who did not, especially in Hungarian schools where examination is carried out by oral tests, try to shrink behind his desk, become annihilated, step out from life just this once, while the teacher was rustling his notebook to call the next to be examined? And who has never tried to explain a school report at home, and who has never been tempted to sell a textbook second-hand, at a time when pocket-money seemed far more desirable than a grammar?
These were the great moments of life; and Karinthy, even in his early work, is a grand master of prose. He does not have to set the scene-there is never a superfluous word - we are in the thick of it at once, at explosion point. Every situation he creates chokes the reader in a suddenly tightened noose of memory.
88 pages, Paperback
First published January 1, 1916
30 people are currently reading
347 people want to read
About the author
Frigyes Karinthy
130 books84 followersFrigyes Karinthy (25 June 1887 in Budapest – 29 August 1938 in Siófok) was a Hungarian author, playwright, poet, journalist, and translator. He was the first proponent of the six degrees of separation concept, in his 1929 short story, Chains (Láncszemek). Karinthy remains one of the most popular Hungarian writers. He was the father of poet Gábor Karinthy and writer Ferenc Karinthy.
Among the English translations of Karinthy's works are two novellas that continue the adventures of Swift's character Gulliver. Voyage to Faremido is an early examination of artificial intelligence, while Capillaria is a polished and darkly humorous satire on the 'battle of the sexes'.
Among the English translations of Karinthy's works are two novellas that continue the adventures of Swift's character Gulliver. Voyage to Faremido is an early examination of artificial intelligence, while Capillaria is a polished and darkly humorous satire on the 'battle of the sexes'.
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 30 of 32 reviews
August 29, 2025
Tanár úr kérem, én olvastam.
Becsületszavamra, olvastam. Csak hát olyan régen, hogy akkor még szerintem internet se volt. Sőt! Olyan régen, hogy akkor valószínűleg még Karinthy se élt, a csirkéket meg dinoszaurusznak hívták. Mi több, drága tanár úr, meg mernék rá esküdni, hogy én ezek közül minimum kettőt mindenféle szavalóversenyeken meg évnyitókon el is mondtam, a közönség épülésére. Ezt legyen szíves tekintetbe venni. Hogy miről szól? Hát miről szólna, tanár úr kérem. A tanár úrról. Meg hogy állok a tanár úr előtt, és csak hebegek-habogok. Arról szól, hogy ezt az értékelést nem is nekem kéne írnom, mélyen tisztelt tanerő, hanem a lányomnak, végtére is neki kötelező olvasmány. Én csak éppen megvettem neki, és ahogy álltam a villamoson, véletlen kinyílt a kezemben. Erre mi történik? Itt állok a tanár úr előtt, aki mindenféle provokatív kérdéseket szegez nekem. Hát honnan tudnám például, mi az a „gumigutti”? Vélhetően radír, de amúgy honnan tudnám? Meg hát egyáltalán! Szakállam lassan őszbe bodorul, tisztes munkásember volnék a kereskedelmi szférában, mi több, a kereskedelmi szféra elitjében, ha szabad így körülírnom a könyvesboltoskodást, erre a tanár úr elkezd feleltetni? Ezt mégis hogy? Álmodom talán? Vagy nem is könyv ez, hanem térkapu, ami kiutat kínál a felnőttkori frusztrációkból azzal, hogy visszavisz gyermekkori frusztrációink világába? De tudja mit, tanár úr? Ebből nem eszik, én nem hagyom magam terrorizálni! Most figyeljen: becsukom ezt a kötetet. Úgyis vége már, nyolcvan oldal az egész. Alászolgálja, tisztelettel. Biztos összefutunk még.
Becsületszavamra, olvastam. Csak hát olyan régen, hogy akkor még szerintem internet se volt. Sőt! Olyan régen, hogy akkor valószínűleg még Karinthy se élt, a csirkéket meg dinoszaurusznak hívták. Mi több, drága tanár úr, meg mernék rá esküdni, hogy én ezek közül minimum kettőt mindenféle szavalóversenyeken meg évnyitókon el is mondtam, a közönség épülésére. Ezt legyen szíves tekintetbe venni. Hogy miről szól? Hát miről szólna, tanár úr kérem. A tanár úrról. Meg hogy állok a tanár úr előtt, és csak hebegek-habogok. Arról szól, hogy ezt az értékelést nem is nekem kéne írnom, mélyen tisztelt tanerő, hanem a lányomnak, végtére is neki kötelező olvasmány. Én csak éppen megvettem neki, és ahogy álltam a villamoson, véletlen kinyílt a kezemben. Erre mi történik? Itt állok a tanár úr előtt, aki mindenféle provokatív kérdéseket szegez nekem. Hát honnan tudnám például, mi az a „gumigutti”? Vélhetően radír, de amúgy honnan tudnám? Meg hát egyáltalán! Szakállam lassan őszbe bodorul, tisztes munkásember volnék a kereskedelmi szférában, mi több, a kereskedelmi szféra elitjében, ha szabad így körülírnom a könyvesboltoskodást, erre a tanár úr elkezd feleltetni? Ezt mégis hogy? Álmodom talán? Vagy nem is könyv ez, hanem térkapu, ami kiutat kínál a felnőttkori frusztrációkból azzal, hogy visszavisz gyermekkori frusztrációink világába? De tudja mit, tanár úr? Ebből nem eszik, én nem hagyom magam terrorizálni! Most figyeljen: becsukom ezt a kötetet. Úgyis vége már, nyolcvan oldal az egész. Alászolgálja, tisztelettel. Biztos összefutunk még.
December 17, 2019
Published in English as Please Sir!.
This short little novel provides excellent entertainment for the literate middle-school nerd, particularly of the male variety. Let's face it, wouldn't you also be rather running around outside, having the time of your life, instead of dutifully cramming for school? This is your chance to smirk at your less diligent classmates, while they babble their way through the (often incorrect) answer in class.
Should the above become eventually tedious to follow, a likely occurrence if your grasp on classical Hungarian literature is mostly non-existent, you can choose from other philosophical musings.
Take your pick from:
- an attempt at picturing the dire consequences of ignoring one's alarm clock in the morning,
- the logistics of sneaking into class undetected after the bell rang
- there is even a bit about financial activities, should you find yourself in dire need of candy money
The book was written in the 1930s, so you must forgive some of its dated references.
All in all, a hilarious collection of stories for a middle grader, albeit a particularly literate one. And this fact is also its main downfall, when read by an adult. Let's face it, unprepared students aren't very likely to compare themselves to classical literary heroes. Their thought process is probably more along the lines of a litany of curse words. Then again, that might not be a particularly bright idea for a school book.
And there was that chapter about girls, which I found just plain cringe-worthy. Maybe there is something inherently wrong with me, for not seeing things from the point of view of a 10-year-old boy... from the 1900s...
Score 3/5 stars
In an alternate reality, I may have been force-fed this book, written lengthy expositions on one or more of the situations, found the fine line between hilarity and terror as I follow a mediocre student's recital in front of the class... all culminating with an explanation for whatever the heck a wigwam is.
As it is, I can just read the book 15 years too late, and lament that I'm unable to appreciate it properly.
This is a wigwam. Have fun fitting two bathtubs inside it.
This short little novel provides excellent entertainment for the literate middle-school nerd, particularly of the male variety. Let's face it, wouldn't you also be rather running around outside, having the time of your life, instead of dutifully cramming for school? This is your chance to smirk at your less diligent classmates, while they babble their way through the (often incorrect) answer in class.
b-squared-minus-plus-minus-squared-square-root-b-minus-4-times-ac-times-2-times-a.
And the unprepared student starts writing obediently, and then reads the numbers out loud. He keeps writing and writing, just like [literary character], he knows what it's all about, sees the thesis, “just like that night”, when he fell asleep next to it and had no idea what it was about, what it all meant. Surely this must be it, he suspects vaguely, some sort of second degree equation – but what will it become?
Should the above become eventually tedious to follow, a likely occurrence if your grasp on classical Hungarian literature is mostly non-existent, you can choose from other philosophical musings.
Take your pick from:
- an attempt at picturing the dire consequences of ignoring one's alarm clock in the morning,
- the logistics of sneaking into class undetected after the bell rang
- there is even a bit about financial activities, should you find yourself in dire need of candy money
The book was written in the 1930s, so you must forgive some of its dated references.
All in all, a hilarious collection of stories for a middle grader, albeit a particularly literate one. And this fact is also its main downfall, when read by an adult. Let's face it, unprepared students aren't very likely to compare themselves to classical literary heroes. Their thought process is probably more along the lines of a litany of curse words. Then again, that might not be a particularly bright idea for a school book.
And there was that chapter about girls, which I found just plain cringe-worthy. Maybe there is something inherently wrong with me, for not seeing things from the point of view of a 10-year-old boy... from the 1900s...
I was still a child, when my relatives would ask me things like, “you're going to let the little miss stand while you're sitting down? Aren't you ashamed of yourself? What kind of gentleman will you become?”.
I then had to get up from the comfortable chair, so that the lace-covered little monkey could sit down. My face was burning from embarrassment and anger.
"Why?" I would ask myself, "Why? What kind of stupid, unlawful and unfair privilege was this?"
If I slapped her, she'd fall off the chair. But she is allowed to slap and humiliate me, just because she's weaker, and I can't retaliate out of chivalry? Can't they see, that she knows all this and is laughing at us, while she sprawls comfortably on the chair?
Score 3/5 stars
In an alternate reality, I may have been force-fed this book, written lengthy expositions on one or more of the situations, found the fine line between hilarity and terror as I follow a mediocre student's recital in front of the class... all culminating with an explanation for whatever the heck a wigwam is.
As it is, I can just read the book 15 years too late, and lament that I'm unable to appreciate it properly.
I simply nodded and mentioned, that my family was already in possession of FOUR bathtubs: one in the dining room, one in the office and two in the wigwam. However as far as I knew, my folks were about to purchase an additional five, out of which two had magic lanterns screwed on, along with a small device that made the tub move on its own: walk, turn, and even levitate a bit.
This is a wigwam. Have fun fitting two bathtubs inside it.
March 8, 2022
This simple book took me back to my school days and reminded me of all the mischief that goes around while we are growing up, innocence at the core but slightly influenced by the world yet inside our special world, the made up stories, the forgetfulness, the trading of old books to candies and telling lies, weren't we all a great storyteller?😅
October 29, 2019
Vidám és tanulságos iskolai történetekért, illetve egy kis bűnös nosztalgiáért jöttem, ám egy komoly (néhol komor), lélekelemzést és politikai utalásokat egyaránt tartalmazó karcolatfűzért kaptam.
Karinthy képes természettudományos kísérletekkel bajlódó fiatalokról írva a forradalmi gondolkodásról, a földrajzfeleleten keresztül korának magyar nagyhatalmi törekvéseiről, vagy épp az iskolai “bandaháborúk” kapcsán az első világháborút megelőző diplomáciai szövetségekről beszélni, mindezt roppant élvezetes stílusban.
A könyvhöz később hozzátett és az apa szemszögéből írt történetek nagyon tetszettek: azok a személyek, akiknek a feltétlen tiszteletére nevel a társadalom és akiket gyerekként mindentudó tekintélyeknek tartottunk, valójában épp olyan csetlő-botló emberek, mint bárki más. Karinthy erről az igazságról szívmelengetően és nagy részvéttel ír.
(Kezdem azt érezni, hogy előbb-utóbb Helikonos zsebkönyvek-függő leszek; tömegközlekedés közben való olvasáshoz a sorozat darabjai iszonyat praktikusak.)
Karinthy képes természettudományos kísérletekkel bajlódó fiatalokról írva a forradalmi gondolkodásról, a földrajzfeleleten keresztül korának magyar nagyhatalmi törekvéseiről, vagy épp az iskolai “bandaháborúk” kapcsán az első világháborút megelőző diplomáciai szövetségekről beszélni, mindezt roppant élvezetes stílusban.
A könyvhöz később hozzátett és az apa szemszögéből írt történetek nagyon tetszettek: azok a személyek, akiknek a feltétlen tiszteletére nevel a társadalom és akiket gyerekként mindentudó tekintélyeknek tartottunk, valójában épp olyan csetlő-botló emberek, mint bárki más. Karinthy erről az igazságról szívmelengetően és nagy részvéttel ír.
(Kezdem azt érezni, hogy előbb-utóbb Helikonos zsebkönyvek-függő leszek; tömegközlekedés közben való olvasáshoz a sorozat darabjai iszonyat praktikusak.)
November 19, 2024
A Nagy kötelezője nyolcadikban, azért kezdtem nekik hangosan olvasni, mert másnapra kellett, és stílszerűen még el se kezdte. Az elején még röhögtünk, később egyre fanyarabb lett az a humor, váltottam is magamban olvasásra, közben a Nagy is befejezte, mert csak így kaphatta meg a vágyott Rick Riordant. (win-win)
A rossz tanuló felel egészen szívszorító volt. Hogy soha senki nem segített neki megérteni az anyagot... biztos lenne ma betűkódja, és talán lenne, aki tudná őt érteni. Bár sokan most is inkább halálra stresszelik az összes gyereket. Nagyon pontos képek mind, felhőtlen szórakozásra azért ne számítson senki.
A rossz tanuló felel egészen szívszorító volt. Hogy soha senki nem segített neki megérteni az anyagot... biztos lenne ma betűkódja, és talán lenne, aki tudná őt érteni. Bár sokan most is inkább halálra stresszelik az összes gyereket. Nagyon pontos képek mind, felhőtlen szórakozásra azért ne számítson senki.
April 28, 2021
csupaszív ❤️
April 24, 2024
Háziolvasmánynak kaptam a könyvet. Nagyon régies nem érthető könyvnek gondolom, ezért nem ajánlom
July 19, 2024
"Tanár úr, kérem! / Please Sir!" isn't your typical childhood memoir. Sure, it touches on student years and youthful memories, but with a healthy dose of comedic chaos. This collection of interconnected short stories throws you right back into the high school fishbowl: the hushed panic of sneaking through empty hallways past the start bell, the paralyzing dread facing an exam on a completely unprepared topic, the desperate urge to shrink into the woodwork as your name gets called for oral questioning.
From the desperate scramble to explain a bad report card to the questionable temptation of ditching a textbook for instant cash, these stories resonate with anyone who's ever navigated the minefield of exams, grades, and tight budgets. He masterfully portrays the nervous anticipation before tests, the relief of a finished exam, and the array of tactics employed - excuses, notes scrawled on the board - to survive the academic gauntlet.
Published in 1916, "Tanár úr, kérem!" captured a unique social moment. It was a time when students from diverse backgrounds were just beginning to share the classroom experience. This witty collection transcended borders and languages, finding humor in the universalities of teenage life. Karinthy's sharp writing didn't rely on lengthy descriptions; his economy of words paints vivid pictures with a single, well-chosen detail.
Though best known for his humor, Karinthy's life wasn't all laughter. A proud man of Jewish heritage, he held strong political convictions, particularly against war. Sadly, he passed away in 1938 from a brain tumor, never facing the horrors of World War II that awaited his people. His second wife, the physician Aranka Böhm, wasn't as fortunate and she was murdered in Auschwitz. Her story became a tragic footnote to a life tragically cut short.
From the desperate scramble to explain a bad report card to the questionable temptation of ditching a textbook for instant cash, these stories resonate with anyone who's ever navigated the minefield of exams, grades, and tight budgets. He masterfully portrays the nervous anticipation before tests, the relief of a finished exam, and the array of tactics employed - excuses, notes scrawled on the board - to survive the academic gauntlet.
Published in 1916, "Tanár úr, kérem!" captured a unique social moment. It was a time when students from diverse backgrounds were just beginning to share the classroom experience. This witty collection transcended borders and languages, finding humor in the universalities of teenage life. Karinthy's sharp writing didn't rely on lengthy descriptions; his economy of words paints vivid pictures with a single, well-chosen detail.
Though best known for his humor, Karinthy's life wasn't all laughter. A proud man of Jewish heritage, he held strong political convictions, particularly against war. Sadly, he passed away in 1938 from a brain tumor, never facing the horrors of World War II that awaited his people. His second wife, the physician Aranka Böhm, wasn't as fortunate and she was murdered in Auschwitz. Her story became a tragic footnote to a life tragically cut short.
December 18, 2014
2,5*
Gyermekkoromban rengetegszer láttam a könyvet, ami egy régi kiadásban van meg, még apukámé lehetett ifjú korában! Egy kihívás teljesítéséhez kerestem még egy könyvet, hogy be tudjam fejezni, míg le nem jár az év, így választottam a Tanár úr kérem című könyvet.
Mindenki annyira szereti, úgy látszik én vagyok az egyetlen, aki nem tartozik a mindenkihez. Nem mondanám, hogy szörnyű volt, csak sajnálom, hogy nekem nem azt nyújtotta, mint a többieknek; gondolok itt, hogy mindenki nevetgélt rajta, meg, hogy milyen jó nyelvezete van. Én sajnos csak mosolyogni tudtam rajta, holott régi emlékek is eszembe jutottak az iskolás éveimből. Érdekes, hogy általánosságban minden iskolás gyerek ugyanazokat a dolgokat éli meg, ugyanazokat a kifogásokat mondják a tanároknak ha nem tanultak.
Az eleje különösen tetszett, viszont a kedvencem a Naplóm rész volt!
Mivel se nem tetszett, se nem utáltam, az értékelésem egy erős közepes lesz. (Esetleg majd máskor még megpróbálkozom vele...esetleg)
Gyermekkoromban rengetegszer láttam a könyvet, ami egy régi kiadásban van meg, még apukámé lehetett ifjú korában! Egy kihívás teljesítéséhez kerestem még egy könyvet, hogy be tudjam fejezni, míg le nem jár az év, így választottam a Tanár úr kérem című könyvet.
Mindenki annyira szereti, úgy látszik én vagyok az egyetlen, aki nem tartozik a mindenkihez. Nem mondanám, hogy szörnyű volt, csak sajnálom, hogy nekem nem azt nyújtotta, mint a többieknek; gondolok itt, hogy mindenki nevetgélt rajta, meg, hogy milyen jó nyelvezete van. Én sajnos csak mosolyogni tudtam rajta, holott régi emlékek is eszembe jutottak az iskolás éveimből. Érdekes, hogy általánosságban minden iskolás gyerek ugyanazokat a dolgokat éli meg, ugyanazokat a kifogásokat mondják a tanároknak ha nem tanultak.
Az eleje különösen tetszett, viszont a kedvencem a Naplóm rész volt!
Mivel se nem tetszett, se nem utáltam, az értékelésem egy erős közepes lesz. (Esetleg majd máskor még megpróbálkozom vele...esetleg)
July 18, 2024
Eskü meg az első fele egész jó volt a gyermeki csínyek miatt, de a második fele???!!! Azt se tudtam mivan. Miért kell ilyen könyvet fel adni 2024-ben kötelező olvasmánynak? És a "Lányok" című fejezet....kifejezetten anti feminista, és voltak benne eléggé beteg és èrthetetlen részek. "Fejlődik az oktatás", akkor miért olvasom azokat kötelezően mint amiket a nagypapám annó?
June 2, 2017
This was an interesting book. Karinthy has a really unique style and perspective on the world. Most of the stories were good, only some of them boring. I will definitely read more by him.
July 18, 2025
Z grubsza są to opowiadania młodzieżowe, ale tylko z grubsza. Dzisiaj już młodzież raczej nie złapie się na ich lep i wędrówką po klasach licealnych z łaciną i obowiązkowym kałamarzem na ławce zainteresowani będą raczej czytelnicy starszej daty, wracający do czasów młodości, jak również i ci, dla których będzie to specyficzne spotkanie z przeszłością - niby nie tak odległą, ale już odeszłą w niebyt.
Teksty są napisane leciutko, bezpretensjonalnie i doskonale oddają rozterki młodzieży dawnych lat, pochłoniętej walką z nauczycielami, rodzicami, edukacją i na dokładkę finansowymi niedoborami. Warto zerknąć na ten zbiorek i naocznie się przekonać, że mimo upływu stulecia i zmiany mentalności młodzieży podstawowe problemy pozostały w sumie niezmienione i wciąż dotykają kolejne pokolenia uczniów...
Teksty są napisane leciutko, bezpretensjonalnie i doskonale oddają rozterki młodzieży dawnych lat, pochłoniętej walką z nauczycielami, rodzicami, edukacją i na dokładkę finansowymi niedoborami. Warto zerknąć na ten zbiorek i naocznie się przekonać, że mimo upływu stulecia i zmiany mentalności młodzieży podstawowe problemy pozostały w sumie niezmienione i wciąż dotykają kolejne pokolenia uczniów...
October 11, 2019
Reminder for a childhood and the loved literature classes. My all time favourite: "Röhög az egész osztály" (The whole class are laughing) - I can read it more and more times, I will always laugh with the characters.
All the situations happened with every child who goes to school: lost home works and books, daydreaming, study for the next day's oral exam - explain to the teacher: Professor, please; I prepared.
All the situations happened with every child who goes to school: lost home works and books, daydreaming, study for the next day's oral exam - explain to the teacher: Professor, please; I prepared.
April 16, 2021
Te bolond nyúl, csak meg akarlak simogatni! Én csak meg akarom ölelni, nyugtatni, simogatni, szeretgetni, csucsujgatni. Aztán csak sír, sír, eszselősen, míg végül már a torkának ugranék. Hát bolond vagy te, hogy nem kéred a szeretetemet?
Amúgy érdekes, hogy 22-ben is a gyerekek pont ugyanolyan gyereklelkűek voltak, mint 2000-es évek elején, amikor én jártam, és 2013-16, amikor tanítottam. Változhat az oktatás, a tankönyvek, a tanárok presztízse, minden, de a gyerekcsíny az örökzöld lesz.
Amúgy érdekes, hogy 22-ben is a gyerekek pont ugyanolyan gyereklelkűek voltak, mint 2000-es évek elején, amikor én jártam, és 2013-16, amikor tanítottam. Változhat az oktatás, a tankönyvek, a tanárok presztízse, minden, de a gyerekcsíny az örökzöld lesz.
July 18, 2022
Even though it's a classic and the first half was relatable from my high school years, I feel that it didn't add much to my life. Slight entertainment value is there but somewhat forgettable. There are some classic moments that get quoted or remembered every now and then by our culture. I listened to this in the car with my mom. There are definitely some funny parts yet the humour is not over the top.
April 26, 2020
Szinte végigmosolyogtam ezt a novelláskötetet, gyakran hangosan fel is nevettem. Karinthy humora minden kétséget kizáróan ragyogó. Az iskolai szituációk mindannyiónk számára ismerősek lehetnek. A kötet néhány elgondolkodtatóbb gondolattal is bír, de alapvetően a szórakoztatás dominál-ezt a célját kiválóan teljesíti is.
July 27, 2018
Always a good time to read this one. Best, of course, if you're still in school. As a student or a teacher.
Reminded me of parts of the book "Autobiografija" by Branislav Nušić, which is always a good thing.
Reminded me of parts of the book "Autobiografija" by Branislav Nušić, which is always a good thing.
March 17, 2025
Lehet, hogy 100+ evvel ezelott ez vicces volt vagy ki tudja mi, de mara elvesztette minden pozitivumat. Egy szenvedes tuljutni egy-egy torteneten. Semmi ertelmuk, unalmasak...
Egy dologra biztos jo: elvenni minden kedvet az olvasastol mar fiatal korban... :S
Egy dologra biztos jo: elvenni minden kedvet az olvasastol mar fiatal korban... :S
September 25, 2017
Good humour, some interesting perspectives, easy reading while on a bus-ride.
January 8, 2020
Nagyon szellemes, kitűnő jellemrajzok. Az osztályterembe sűrített társadalom. Hatalom diák és tanár között. Gyerekek, akik valahogy túl akarják élni... Nagyon szórakoztató - így kívülről!
December 18, 2022
comfort read
December 26, 2022
(audiobook)
i love karinthy!
i love karinthy!
April 7, 2023
⭐️⭐️⭐️⭐️
December 9, 2023
I read this book as a kid, and I just loved it. So 5⭐️ for me because of the nostalgia that I got and for the happiness that got me every time when I think of the book
June 6, 2022
"Aquinói Szent Tamás gyönyörű hasonlata szerint a lélek olyan, mint egy megfeszített íjhúr, a nevetés pedig elpattintja ezt a feszültséget."
A júniusi témához vettem elő ezt a klasszikust újra, mert ha valamin, akkor ezen mindig nagyon jól szórakozom, akármilyen is legyen egyébként a hangulatom. Egyébként is elfért már egy kis humor a sok fajsúlyos könyv után. Persze egészen más élmény volt olvasni annyi idős gyerekként, mint a főszereplő Bauer, és kicsit más felnőttként is, de ugyanolyan megunhatatlan és szórakoztató.
Bauer a tipikus, szenvedő iskolás gyerek, aki utál reggel felkelni, a szünetben másról írja le a leckét, ha a helyzet úgy kívánja, ha felelni hívják, háromszor lepereg önmaga előtt az élete, amíg kiér a táblához, és aki brilliáns forgatókönyveket tud kiagyalni egy rossz osztályzat, vagy a bizonyítvány megmagyarázásához. És közben mégis olyan gyerek, akit legszívesebben akkor is megölelne az ember, ha mérges is rá, hogy miért nem megy úgy, mint a Steinmannak.
Azért szeretem nagyon, mert abban a korban nagyon át lehet élni, mert tudjuk milyen félni egy feleléstől, milyen azon gondolkodni kitől kérjük el az elfelejtett házit a szünetben, hogy adjunk elő egy rossz jegyet otthon. Felnőttként olvasva pedig a humor mellett van egy kis keserédes nosztalgia is benne, mert ha az ember belegondol, visszanézve nem is annyira vicces, hogy a rossz tanulón szabad nevetni, amíg szerencsétlenkedik, azért senki nem szól. A bukott férfi pedig kifejezetten egy szívbemarkoló novella.
Mindent összevetve egy egyszerre bájosan humoros, kicsit szomorkás könyvecske ez, amin akkor is jókat nevethetünk, ha már régen kinőttünk az iskolából.
A júniusi témához vettem elő ezt a klasszikust újra, mert ha valamin, akkor ezen mindig nagyon jól szórakozom, akármilyen is legyen egyébként a hangulatom. Egyébként is elfért már egy kis humor a sok fajsúlyos könyv után. Persze egészen más élmény volt olvasni annyi idős gyerekként, mint a főszereplő Bauer, és kicsit más felnőttként is, de ugyanolyan megunhatatlan és szórakoztató.
Bauer a tipikus, szenvedő iskolás gyerek, aki utál reggel felkelni, a szünetben másról írja le a leckét, ha a helyzet úgy kívánja, ha felelni hívják, háromszor lepereg önmaga előtt az élete, amíg kiér a táblához, és aki brilliáns forgatókönyveket tud kiagyalni egy rossz osztályzat, vagy a bizonyítvány megmagyarázásához. És közben mégis olyan gyerek, akit legszívesebben akkor is megölelne az ember, ha mérges is rá, hogy miért nem megy úgy, mint a Steinmannak.
Azért szeretem nagyon, mert abban a korban nagyon át lehet élni, mert tudjuk milyen félni egy feleléstől, milyen azon gondolkodni kitől kérjük el az elfelejtett házit a szünetben, hogy adjunk elő egy rossz jegyet otthon. Felnőttként olvasva pedig a humor mellett van egy kis keserédes nosztalgia is benne, mert ha az ember belegondol, visszanézve nem is annyira vicces, hogy a rossz tanulón szabad nevetni, amíg szerencsétlenkedik, azért senki nem szól. A bukott férfi pedig kifejezetten egy szívbemarkoló novella.
Mindent összevetve egy egyszerre bájosan humoros, kicsit szomorkás könyvecske ez, amin akkor is jókat nevethetünk, ha már régen kinőttünk az iskolából.
April 14, 2015
Miért A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel volt a kötelező?
Egyik sem tetszik… a Jó tanulót utáltam, a Rossz tanulót szánalmasnak véltem… már anno gimiben is, amikor ezt a kettőt kötelező volt elolvasnom, mert minden szöveggyűjteményben ők szerepelnek…
Igen, találkoztam már Karinthy karcolataival. Nem voltunk jóban. Most is találkoztam rosszakkal, amik nekem egyáltalán nem jöttek be (A bukott férfi) vagy nem is igazán értettem őket (A vésztanács). Akadt ismerős szituáció is (Reggel hétkor), amin végig mosolyogtam.
Javasolnám, a leendő szöveggyűjtemény-szerkesztők szíves figyelmébe a Röhög az osztály és A lányok című irományokat, hogy mai ember számára is Karinthy Frigyes humoros oldalával találkozzanak először. Ezt a kettőt imádtam!
Egyébként nekem tetszett a Hazudok és a Kísérletezem is. 15-ből úgy 5-6 írásra gondolok vissza szeretettel, ezért az alacsony csillagszám.
Egyik sem tetszik… a Jó tanulót utáltam, a Rossz tanulót szánalmasnak véltem… már anno gimiben is, amikor ezt a kettőt kötelező volt elolvasnom, mert minden szöveggyűjteményben ők szerepelnek…
Igen, találkoztam már Karinthy karcolataival. Nem voltunk jóban. Most is találkoztam rosszakkal, amik nekem egyáltalán nem jöttek be (A bukott férfi) vagy nem is igazán értettem őket (A vésztanács). Akadt ismerős szituáció is (Reggel hétkor), amin végig mosolyogtam.
Javasolnám, a leendő szöveggyűjtemény-szerkesztők szíves figyelmébe a Röhög az osztály és A lányok című irományokat, hogy mai ember számára is Karinthy Frigyes humoros oldalával találkozzanak először. Ezt a kettőt imádtam!
Egyébként nekem tetszett a Hazudok és a Kísérletezem is. 15-ből úgy 5-6 írásra gondolok vissza szeretettel, ezért az alacsony csillagszám.
May 17, 2016
Már gimnazista koromban, mikor Karinthytől olvastunk ezt-azt, akkor megkedveltem az írói stílusát, így már igencsak esedékes volt, hogy elolvassam ezt a klasszikusát.
Talán kettő fejezet volt, ami nem annyira tetszett, a többit mind élvezetesnek találtam.
Kedvenceim a Reggel hétkor, A bukott férfi, Röhög az egész osztály, Magyarázom a bizonyítványom, A lányok, Lógok a szeren, Hazudok és Szeretem az állatot.
Ha jól tudom, az irodalom könyvekben A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel a két feltüntetett fejezet, amit szerintem le lehetne cserélni.
A lányok volt a legjobb olvasmány számomra. Érdekes kérdéseket feszeget (főleg a nagy feminizmus korában), és teszi mindezt humoros formában.
Talán kettő fejezet volt, ami nem annyira tetszett, a többit mind élvezetesnek találtam.
Kedvenceim a Reggel hétkor, A bukott férfi, Röhög az egész osztály, Magyarázom a bizonyítványom, A lányok, Lógok a szeren, Hazudok és Szeretem az állatot.
Ha jól tudom, az irodalom könyvekben A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel a két feltüntetett fejezet, amit szerintem le lehetne cserélni.
A lányok volt a legjobb olvasmány számomra. Érdekes kérdéseket feszeget (főleg a nagy feminizmus korában), és teszi mindezt humoros formában.
Read
February 6, 2013An, I suppose, rather charming novel about youth and foolishness. I'm not sure this lives up to the reputation that Karinthy seems to have, but it's by no means bad, and there are some rather fun structural tricks in here. And, hey, maybe my jadedness is because I'm a teacher, and I feel no escapism in schoolboy capers-- rather, they just remind me of my work.
July 13, 2014
Élvezetes olvasàs volt. Egy-két fejezet kivételével, vicces volt és szòrakoztatò. A legjobb az volt, hogy a lànyommal együtt olvastuk, ugyanis ez az ô kötelezô olvasmànya szeptemberre. :)
Displaying 1 - 30 of 32 reviews