Tatalmaz spoliert, de szerintem nem lényegeset, mert az egész könyvben az megy az elejétől kezdve, amit leírok..
Wow.. Ez konkrétan semmiről nem szólt.. Annak, aki gondolkodik azon, hogy elolvassa, azt javaslom, keressen olyat, amiben történik is valami, mert ez a könyv arról szólt, hogy a
főszereplő kap egy munkát, ahol semmi sem történik, és ennyi. Utána minden este káosz van, és mindenki berúg körülötte, sokszor ő is.. Nyilván ezt ő már nagyon unja, és állandóan panaszkodik, hogy neki milyen szörnyű, hogy ezt minden este el kell viselnie. Ha kész vagy ezért elolvasni majd' 300 oldalt, akkor jó szórakozást! Én figyelmeztettelek. ;)
Nagyon sok benne az ismétlés, ha nem olvastam el 1000x, hogy ő forgatókönyvíró lesz, Nick pedig olasz focista, akkor egyszer se... De gondolom, valamivel ki kellett tölteni azt a 280 oldalt.
Ami szörnyen idegesített már többek között az volt, hogy Linda mindig mindenkit meg akart ölni. Vagy, hogy a szőke csajok milyen buták, annyiszor leírta, milyen hülyék, hogy már én is kezdtem meghülyülni. Szerintem nagyon túlzás volt ez a bunkó kopasz, hülye szőke dolog... Mert még ha lett volna értelmes szőke benne, de nem, csak hülye, és az nagyon, ráadásul minden esetben plasztik... Meg ahogy a pasik beszéltek velük, és hogy nem zavarta őket a lekezelő hangnem, sőt fel se tűnt.. Na ott végem volt..
Azt se tudom egyébként, hogy bírtak annyit piálni, egy rendes alkoholista is kikészülne annyitól.. Miért jó minden nap délben kelni, vagy jobb esetben este hatkor, és estig hányni, utána meg elölről kezdeni az egészet? Kinek van rá egyáltalán ereje?
Tudnék még írni biztos, de valószínűleg eddig senki se olvasta el, ha meg igen, ez is elég, hogy eldöntse kell-e ez az élmény az életébe. Reméltem, hogy tetszik egyébként, mert a Bexi-sorozatot egészen megszerettem, de nyilván ez régebbi, talán az első? munkája Laurának, szóval... A gyakori ismétlés egyébként a Bexiben is megmaradt..
Annyi pozitívum volt ebben, hogy könnyen, gyorsan lehetett olvasni.