Brett Shaw a császári praetorianusok feketecsuklyás ezredese az uralkodó parancsára croll testőrők - négyméteres, sáskaszerű szörnyek - kiképzését vezeti a Roxolanon Cavallier vérbáró számára, amikor különleges vendégei érkeznek.Caramondo, a mesterkalandor keresi fel a galaxis szerte ismert holomodell, Veronica de Morney társaságában. A különös páros fantasztikus ajánlatot tesz. A vérbáró meghívására napokon belül a bolygóra érkezik Cross Rolonad, a hirhedt Kalózherceg a családjával és egy tonna nukleár-alkímiailag tisztított arannyal az űrhajója rakterében.Veronicát személyes bosszúvágy hajtja Rolonaddal szemben. Amennyiben Shaw segít elrabolni az öreg kalóz leányát és annak gyermekét, jelentős százalékot kap az aranyból. Arról kezdetben nem esik szó, hogy az arany mellett nagy mennyiségű ópium is szerepet játszik az ügyben...Shaw-t nem érdekli a pénz, sem a kábítószer, kizárólag Veronica miatt mond igent Caramondo ajánlatára. Az szinte mellékes, hogy Rolonad egész sereg válogatott testőrrel érkezik, a vérbáró pedig kész hadsereggel őrizteti a kastélyát. Kezdődik a bál, kezdetét veszi az Ópiumkeringő...
1965. június 2-án született Budapesten az Ikrek jegyében. Tíz éves korától hobbyszerűen ír. Tizenhárom éves korában egy véletlen folytán a kezébe kerül Percy Harrison Fawcett A Mato Grosso titka című útleírása. A könyv olyan nagy hatást gyakorol rá, hogy elhatározza, ha író lesz, Harrison Fawcett néven fog publikálni.
Első publikációi 1992-ben jelennek meg a Harmadik Szem Magazinban.
1993-tól alapozza meg későbbi nagy sikerű regényeit: szinopszisokat és több ezer oldalnyi jegyzetet készít. 1997-ben az évente megrendezésre kerülő HungaroConon megismerkedik Nemes Istvánnal, a debreceni Cherubion kiadó tulajdonosával, akinek átadja az első Katedrális-könyvének szinopszisát. A történet elnyeri a kiadó tetszését, ezzel lehetőség nyílik az első irodalmi publikációra.
1998-ban – az önmagának tett ígéret szellemében – Harrison Fawcett néven publikálja a Hogyan legyünk Sherlock Holmes című novelláját a Cherubionnál. A novella a Brett Shaw-sorozat első darabja, amit 2003-ig bezárólag még hét Shaw-történet követ, melyek közül az első négy írást – a nagy sikerre való tekintettel – a Cherubion 2003-ban újra megjelenteti egy antológiában Best of Brett Shaw címmel.
1998 tavaszán jelenik meg első önálló kötete A katedrális harcosai. Az ókori Rómában játszódó, misztikus science-fiction folytatásáért (A Katedrális legendája) 2000-ben Zsoldos Péter díjjal jutalmazzák az év legjobb scifi regénye kategóriában.
2000-ben a millennium tiszteletére írott A korona hatalma című regényével nem hivatalosan lezárja SF írói pályafutását.1998-2000 között írt science-fiction történetei napjainkig huszonkét új kiadást érnek meg. Az új kiadások közül kiemelkedik a két Katedrális-regény összevont, egykötetes kiadása (Katedrális) 2007 őszén, és a négykötetes, puhafedeles kiadás a Delta Vision kiadónál (2012). Utolsó scifi regénye a 2003-ban megjelent Jó nap ez a halálra, a történet első megvalósult játékfilmjében, a 2006-os Metamorphosisban köszön vissza.
2002-től érdeklődése az elfeledett vagy rosszul értelmezett magyar történelmi múlt felé fordul. A Kalandor kiadónál 2002-ben kezdi publikálni a Hadak útja történelmi-fantasy kalandregény-sorozatát, melynek első kötete a Hun Birodalom korában játszódó Isten ostorai, a sorozat az ötödik, Förgeteg című regénnyel zárul 2006-ban.
Az Isten ostorai 2005-ben francia nyelven is megjelenik Le Chamane d’Attila címen a párizsi Pygmalion kiadó gondozásában. Az Isten ostorai máig (2012) az egyetlen kortárs (fantasy) történelmi regény, ami megjelent idegen nyelven.
2005 nyarán Szörényi Levente felkérésére írja az Árpád népe című opera alapdrámáját Keleten kél a nap címmel. Az opera ősbemutatójára 2006 márciusában került sor a Papp László Budapest Sportarénában.
2011-től a Gold Book kiadónál publikálja a Torda-trilógia c. misztikus történelmi regény-sorozatát. A trilógia második kötete az a Naptól vagyok, Holdtól vagyok, amit eredetileg a Hadak útja lezárásának szánt.
Forgatókönyvírói pályafutása 2006-ban indul, azóta számtalan filmnovella és forgatókönyv alkotója. (Géniusz, az alkimista; Sweet Sixteen; Utolsó rapszódia stb.) A 2008-as moszkvai DetectiveFesten kategória fődíjat nyert Tűzvonalban, valamint a 2012-es jaltai Vmesztye/Together Nemzetközi Film és Televízió Fesztiválon kategória fődíjat nyert Hacktion (I-II. évad) vezető írója. Az első magyar forgatókönyvíró, akinek két televíziós-sorozata is nemzetközi fődíjat nyert.
2010-től a legtöbbet foglalkoztatott magyar forgatókönyvírók egyike, több forgatókönyve (tv- és nagyjátékfilm) megvalósulás előtt áll. Olyan eladott forgatókönyveket jegyez, mint a Bán Jánossal közösen írt Hunyadi (2003), a Rákóczi (2004), a Bartók Béla életétről szóló Oszthatatlan ember (2006), a Toldi (2011), a Munkácsy Mihály életét bemutató A nap szerelmese (2011) és a múlt század húszas éveiben játszódó Bethlen (2012). Filmírói tevékenysége során többek közt olyan rendezőkkel/alkotókkal dolgozott együtt, mint: Alföldi Róbert, Fonyó Gergely, Hódi Jenő, Káel Csaba, S
Azt hiszem, hogy valahogy így néz ki a lektűr, ha a sci-fi köpönyegét ölti magára. És ezt nem azért írom, hogy kétségeket ébresszek bárkiben az elolvasása iránt, mert a lektűrök között is vannak jól megírt, élvezhető és rendkívül szórakoztató darabok, márpedig az Ópiumkeringő hibátlanul teljesíti mindezt. Ha ömlengeni akarnék róla egy bérkritikában, akkor valami olyasmit írnék felütésként, hogy így nézne ki a sci-fi, ha Rejtő Jenő írta volna. Csak az a baj, hogy manapság minden humorosabb magyar szerzőt Rejtő Jenőhöz hasonlítunk, mintha nem is a magyar komikum tartalmazná Rejtőt, hanem Rejtő a magyar komikumot. Mellékvágány vége.
Szóval ha valaki kezébe veszi az Ópiumkeringőt, akkor ne számítson mélyen szántó filozofálásokra vagy részletes tudományos ismertetőkre. Cserébe vannak laza és férfias főhősök, elementáris szépségű nők, bolond és rafinált gonoszok. Az egész történetet áthatja valamiféle humorral felöntött menőség, amely még a legdrámaibb pillanatokban sem tűnik el a sorok között. Emiatt persze a történet és a szereplők is sekélyesebbek maradnak, az általam korábban olvasott Korona szövetségéhez képest nélkülöz bármiféle mögöttes mondanivalót. Talán ezért is tetszett nekem az egy kicsit jobban. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne olvasnék még szívesen Brett Shaw kalandjairól. Ha valaki űroperákra, vagy inkább űroperettekre kíváncsi, akkor az Ópiumkeringő megfelelő választás lehet.