A szerző azokba a vészterhes időkbe kalauzolja az olvasót, amikor Attila halála után nem sokkal összeomlik a Hun Birodalom, keleten pedig új nagyhatalom csillaga emelkedik az égre, az avaroké. Ötven évvel a sorsfordító események után az Isten ostoraiból ismert Torda táltos jóslatának beteljesítőjeként, titokzatos szkíta harcos érkezik a Kaukázustól északra található Kuma folyóhoz, az agresszíven terjeszkedő Avar Birodalom déli határvidékére. Az Íjásznak hívott férfi feladata, hogy felkutasson, és harcossá képezzen egy serdülő legényt, név szerint Leventét, aki Torda jóslata szerint a hunok szellemiségét képviselő magori nép első horkája (hadura), és Attila legendáktól övezett kardjának méltó örököse lesz. Levente és a szkíta Fokos-mester találkoznak, kezdetét veszi az embert próbáló kiképzés. Mester és tanítványának kapcsolata egészen addig a pillanatig felhőtlenül alakul, amíg Levente belé nem szeret az avar Tsilluverbe (Csillavér), a déli tartományok tudunjának akaratos lányába. A helyzetet tovább bonyolítja egy görög kalandornő, Akté felbukkanása, aki Leventéhez hasonlóan ugyancsak magáénak akarja tudni a halott hun király legnagyobb ereklyéjét, ráadásul az avarok a magori nép lerohanására készülnek. Véres háború közeleg…
1965. június 2-án született Budapesten az Ikrek jegyében. Tíz éves korától hobbyszerűen ír. Tizenhárom éves korában egy véletlen folytán a kezébe kerül Percy Harrison Fawcett A Mato Grosso titka című útleírása. A könyv olyan nagy hatást gyakorol rá, hogy elhatározza, ha író lesz, Harrison Fawcett néven fog publikálni.
Első publikációi 1992-ben jelennek meg a Harmadik Szem Magazinban.
1993-tól alapozza meg későbbi nagy sikerű regényeit: szinopszisokat és több ezer oldalnyi jegyzetet készít. 1997-ben az évente megrendezésre kerülő HungaroConon megismerkedik Nemes Istvánnal, a debreceni Cherubion kiadó tulajdonosával, akinek átadja az első Katedrális-könyvének szinopszisát. A történet elnyeri a kiadó tetszését, ezzel lehetőség nyílik az első irodalmi publikációra.
1998-ban – az önmagának tett ígéret szellemében – Harrison Fawcett néven publikálja a Hogyan legyünk Sherlock Holmes című novelláját a Cherubionnál. A novella a Brett Shaw-sorozat első darabja, amit 2003-ig bezárólag még hét Shaw-történet követ, melyek közül az első négy írást – a nagy sikerre való tekintettel – a Cherubion 2003-ban újra megjelenteti egy antológiában Best of Brett Shaw címmel.
1998 tavaszán jelenik meg első önálló kötete A katedrális harcosai. Az ókori Rómában játszódó, misztikus science-fiction folytatásáért (A Katedrális legendája) 2000-ben Zsoldos Péter díjjal jutalmazzák az év legjobb scifi regénye kategóriában.
2000-ben a millennium tiszteletére írott A korona hatalma című regényével nem hivatalosan lezárja SF írói pályafutását.1998-2000 között írt science-fiction történetei napjainkig huszonkét új kiadást érnek meg. Az új kiadások közül kiemelkedik a két Katedrális-regény összevont, egykötetes kiadása (Katedrális) 2007 őszén, és a négykötetes, puhafedeles kiadás a Delta Vision kiadónál (2012). Utolsó scifi regénye a 2003-ban megjelent Jó nap ez a halálra, a történet első megvalósult játékfilmjében, a 2006-os Metamorphosisban köszön vissza.
2002-től érdeklődése az elfeledett vagy rosszul értelmezett magyar történelmi múlt felé fordul. A Kalandor kiadónál 2002-ben kezdi publikálni a Hadak útja történelmi-fantasy kalandregény-sorozatát, melynek első kötete a Hun Birodalom korában játszódó Isten ostorai, a sorozat az ötödik, Förgeteg című regénnyel zárul 2006-ban.
Az Isten ostorai 2005-ben francia nyelven is megjelenik Le Chamane d’Attila címen a párizsi Pygmalion kiadó gondozásában. Az Isten ostorai máig (2012) az egyetlen kortárs (fantasy) történelmi regény, ami megjelent idegen nyelven.
2005 nyarán Szörényi Levente felkérésére írja az Árpád népe című opera alapdrámáját Keleten kél a nap címmel. Az opera ősbemutatójára 2006 márciusában került sor a Papp László Budapest Sportarénában.
2011-től a Gold Book kiadónál publikálja a Torda-trilógia c. misztikus történelmi regény-sorozatát. A trilógia második kötete az a Naptól vagyok, Holdtól vagyok, amit eredetileg a Hadak útja lezárásának szánt.
Forgatókönyvírói pályafutása 2006-ban indul, azóta számtalan filmnovella és forgatókönyv alkotója. (Géniusz, az alkimista; Sweet Sixteen; Utolsó rapszódia stb.) A 2008-as moszkvai DetectiveFesten kategória fődíjat nyert Tűzvonalban, valamint a 2012-es jaltai Vmesztye/Together Nemzetközi Film és Televízió Fesztiválon kategória fődíjat nyert Hacktion (I-II. évad) vezető írója. Az első magyar forgatókönyvíró, akinek két televíziós-sorozata is nemzetközi fődíjat nyert.
2010-től a legtöbbet foglalkoztatott magyar forgatókönyvírók egyike, több forgatókönyve (tv- és nagyjátékfilm) megvalósulás előtt áll. Olyan eladott forgatókönyveket jegyez, mint a Bán Jánossal közösen írt Hunyadi (2003), a Rákóczi (2004), a Bartók Béla életétről szóló Oszthatatlan ember (2006), a Toldi (2011), a Munkácsy Mihály életét bemutató A nap szerelmese (2011) és a múlt század húszas éveiben játszódó Bethlen (2012). Filmírói tevékenysége során többek közt olyan rendezőkkel/alkotókkal dolgozott együtt, mint: Alföldi Róbert, Fonyó Gergely, Hódi Jenő, Káel Csaba, S