"Amikor az ember megtanul egy másik nyelvet úgy, hogy élni tudjon vele, az más időt is jelent, mert a nyelv érzelmileg és értelmileg feldarabolja a világot. Minden nyelv másképpen. [...] egy költőnek nagyon fontos, hogy átcsússzék a világok között, és ne a hipnotizált nyelvet beszélje."
Ez nagyon megfogott. Tetszett amiket mesélt, amiket átélt, az ő személyes szubjektív megfigyelései, pedig sok mindennel nem értettem egyet, de ha úgy olvassa az ember hogy ezeket mind '92ben mondta (és nem pedig írta), elég zseni a fickó.