A gyerek

by János Háy

A gyerek című regény, minden bizonnyal az utóbbi évek magyar irodalmának egy kivételes darabja, olyan eseményeket vizsgál, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat és a közelmúltunkat, irodalmi feldolgozásukra azonban alig volt példa. Azok, akik mindig valami meglepőre vártak a szerzőtől, most sem fognak csalódni.

Egészen kivételes a könyv időszerkezete. Mintha egyszerre lennénk benne a cselekmény épp aktuális idejében, s minden egyéb időben, ami érintve van a regényben, tehát az elbeszélt teljes negyven-ötven évben. Így a kötet a főhős életén túl egy egész tárházát adja a legkülönfélébb sorsoknak, olyanoknak, amelyeket magunk is ismerünk, olyanoknak, amilyenekben könnyen magunkra ismerünk.

Az elbeszélésmód, szemben a korábbi Háy-regényekkel, nélkülözi a dús, burjánzó leírásokat. Ez a nyelvezet inkább a könyörtelen szikárságával hat. Nincsenek benne se nyelvi, se tartalmi engedmények.

Genres: Audiobook, Contemporary, Fiction

346 pages, Hardcover

First published January 1, 2007

About the author

Háy János (író, költő) 1960. április elsején született Vámosmikolán. Orosz-történelem szakot végzett Szegeden, esztétikát az ELTE-n. 1989-től 2004-ig kiadói szerkesztőként dolgozott (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus). Régésznek készült, de első ásatása során véletlenül feltárta kedvenc kutyájának maradványait. Ezt követően figyelme egyre inkább a rock-zenére irányult. 1982-ben azonban egy kudarcba fulladt zenekar alapítási kísérlet után felhagy a zenével. Ezidőtől publikál irodalmi műveket. Versek, novellák és regények mellett számos rajza is megjelent. Budapesten él. Van gyermeke (kettő), felesége (egy). Olyan, mint mindenki.

Reviews

[Róka · Rating 3 out of 5]

5/3,5

Magam felé régi adósságot törlesztettem azzal, hogy végre elolvastam Háy-tól ezt a könyvet. Már évek óta sort akartam keríteni rá, kicsit tartogattam is, mint valami különleges csemegét, amit milyen jó lesz majd később elfogyasztani. Sajnos azonban mégsem esett olyan jól, mint azt korábban gondoltam. Az elvárásaimra valószínűleg a várakozás is rátett egy lapáttal, de az a helyzet, hogy teljesen másra számítottam a cím és a fülszöveg alapján. Azt hittem, hasonló lesz a Napra jutnihoz, hogy olyan kis nosztalgikus hangulatú, gyermekkori emlékeket, érzéseket felelevenítő kötet lesz ez.

Azért nem volt rossz, olyan háy-s volt, de egy idő után azt éreztem, unom, aztán a vége felé megint elkezdett jobban érdekelni. Szeretem Háy írásaiban, amikor elkanyarodik másfelé, más emberek életének irányába akár egy félmondat kapcsán, és leírja annak a másik embernek kb. az egész életét, de egy idő után már azt éreztem, fárasztanak kicsit ezek a plusz körök.

[Bence Gaspar · Rating 3 out of 5]

Nagyon jól ír, egészen zseniális meglátásai vannak, és ügyesen szövi a szálakat, de nekem kábé a felénél elfáradt ez a sok egymásba folyó, “Mi lett volna ha” típusú történetekből álló szerkezet.
Most belegondolva nem igazán vannak kidolgozott karakterek a regényeiben, inkább az élethelyzeteket, pillanatképeket tudja nagyon elkapni szerintem.

[Dora Veh · Rating 5 out of 5]

Sorsok. Férfiak és nők, idősek és fiatalok, életük nem mesélhető el a többieké nélkül, történetük összefonódik, nincs egyik a másik nélkül, hisz egymásból táplálkoznak, növekednek. Elkezdődik mondat, miből emlékkép fakad, A gyerek történetébe ágyazva sorsok sokaságát ismerhetjük meg, nincsenek happy endek, de boldogság néhol akad, 30 felett már csak elkeseredésből házasodnak, gyerek meg kell, az viszi tovább a vérvonalat. A szülő mindig újat akar indítani, elődjei szörnyetegek, de végül mind ugyanúgy végzik. Nem hiszem, hogy ilyen az élet, de azért kicsit mégis. Falu, alkohol, házasság, föld, munka, cimborák, betegség, félrelépés, A gyerek majd másképp.
“...a véletlenszerűség, ami jellemzi az emberi sorsokat, éppen úgy magába hordozza, hogy mindenkivel ugyanaz történik, mint azt, hogy teljesen más.”
•
Ez a regény eszembe juttatta, egy évvel ezelőtt mennyire mindennél jobban vágytam Pestre. Maga a szó, Budapest, magába foglalja mindazt, amire egy fiatal vágyik: nyüzsgés, egyetem, metró, Deák tér, színház, mozi, kultúra, villamos, plázák, bulik, Gellért-hegy, hidak, haverok, kávézók, boltocskák, szabadság. Ez hiányzik ma is.
•
“Én életem végéig szeretni fogom az életet.”
Háy János

[Peter Megyeri · Rating 5 out of 5]

Ez most valami nagyon más volt, mint az első könyv, amit a szerzőtől olvastam. Az elején nagyon furcsa volt ez az el-elkalandozó, vég nélküli gondolatfolyam, ahogyan a történet kibontakozik, de hamar nagyon megszerettem. És bár nagyon szomorú az egész, valahogy a maga módján mégis szép ez a szöveg. Nagyon rabul ejtett és folyton visszatértem hozzá, így nagyon hamar végeztem is vele. Egyre bizotsabb vagyok abban, hogy Háy János lesz a nekem való kortárs szerző. Pont annyira szépirodalom, amennyire kell, de valahogy mégis könnyű olvasni, magával ragad. Biztosan nem ez volt az utolsó könyv, amit olvastam tőle.

[Sugárka Sielaff · Rating 5 out of 5]

Ez a könyv többet mond Magyarországról mint sok elemzés. Vidék és város, vágyak és azoknak a lassú halála, ez egy nagyon nagy könyv.

[Csaba Krányecz · Rating 5 out of 5]

Nehéz könyv, a vidéki élet nehézségeit és körforgásait nagyon visszaadja. Az írásmódja egyedi, de pár oldal után nagyon megszerettem. Vidékiként kötelező, városiként meg még inkább. Nálam top 5.

[Istvan Kis · Rating 4 out of 5]

Az első Háy-kötetem. Nagyon nehezen indult a kapcsolatunk, elsősorban a nyelvezete miatt, a hadaró, pörgő gondolatvilág miatt eleinte igencsak figyelnem kellett, hogy mi történik ténylegesen, s mi az, ami adott esetben már a harmadik oldal óta csak egy feltételezés, hasonlat, metafora, opcionális szál. Olyan érzésem volt, mintha a 20y blogot olvastam volna tíz évvel ezelőtt, amit talán Török Gábor most örömmel fogad, hiszen ő nem író, és mégis egy modern magyarhoz hasonlítom. Ahogy haladt előre a furcsa, ömlesztett cselekmény, valahogy egészen jó barátságba kerültem a szöveggel, s sikerült észrevennem egyre több pozitívumát, míg végül egészen beszippantott az a fajta vidéki szegénység, generációkon átívelő tanácstalanság, s a mindezt igen váltakozó formában, de gyakran szabadszájúan kifejező előadásmód ami a könyv sajátja. "Egy teszt, nem teszt", egy könyv az írótól nem könyv, de ha csak ebből az egyből indulok ki, akkor Háy-írásokat nem lehet egymás után falni. Most ennek ülepednie kell, de nagyon is valószínűnek tartom, hogy bele fogok még kóstolni hasonló csuprokba.

[Olívia Kazár · Rating 5 out of 5]

I left this book in the office 2 weeks ago so I couldn't read the last 5 pages (as I didn't return to work because of the coronavirus) and one of my dear excolleague made photos of the last pages of her book at home and this way I could finally finish it! - I just wanted to tell, that it it totally worth the effort! <3

[Julia · Rating 4 out of 5]

A könyv alapkérdése, hogy ki tud-e törni az egyén a család által meghatározott sorsból. Mindezt egy tipikusan magyar közegben tárgyalja. A stílusa kifejezetten érdekes, olyan, mintha végig egy régi ismerőssel anekdotázna, újra és újra felvetve, hogy mi lett volna, ha az élet csak egy ponton is másképp alakul...