What do you think?
Rate this book


Édition enrichie (Préface, notes, dossier sur l'œuvre, chronologie et bibliographie)
Lorsque Molière fait jouer Les Femmes savantes en 1672, un an avant sa mort, il ne moque ni les femmes ni le savoir, mais cette ostentation des connaissances qui contrevient à ce qu’on nomme alors l’honnêteté. Son sujet comme son écriture, en cinq actes et en vers, en font l’une des plus achevées de nos comédies. La pièce pourtant ne correspond plus à l’air du temps. L’heure est aux grands spectacles ; Lully vient d’obtenir du roi un monopole sur le théâtre accompagné de musique, et Molière semble venir trop tard : Les Femmes savantes ne rencontrent donc qu’un premier succès limité. La pièce s’impose cependant dès la fin du siècle, et cette fois pour toujours, par le brio de la satire, le mordant de la raillerie, et les ressources d’un comique que rien n’a pu vieillir.
Edition de Claude Bourqui.
144 pages, Kindle Edition
First published March 1, 1672
Moliere varázsa a konkrét szituációkban áll, amiket annyira hasonló jellemekkel tesz még komikusabbá. Kis túlzással azt mondhatnám, hogy az alaphelyzet nagyon hasonlít a Tartuffe-höz, csak most nem a szemfényvesztő nézőpontja az uralkodó, és a központi téma a tudás (és persze a nők, tulajdonképpen mire is számíthattunk volna a címből?)
A komikum általában az extremitásokból táplálkozik, itt három női szereplőnk tudásmániájából. Akik szerint minden fizikai és testi smafu, és a költészet, a filozófia mindent visz, a saját ostobaságukra pedig természetesen vakok. Van olyan szereplőnk, aki ezt kihasználja, és látszatra hozzájuk idomul. Illetve vannak a csendes elszenvedők. Közéjük tartozik Henriette, akinek leendő házassága a pártízoldalas dráma konfliktusa. (Az extrém feminizmus számára is remek tükör szerintem.) Számomra a legkomikusabb a férj karaktere volt, aki minduntalan szembe akar szállni feleségével, de valahogy mindig csak közvetetten sikerül. Túl sok az igazság Moliere karaktereiben és szituációiban.