The Smell of Humans

by Ernő Szép

Primarily a piece of creative writing and autobiographical literature of a very distinctive Central European kind, this detailed and imaginative short memoir is also an important document of the Holocaust in Hungary in 1944. Written by a master of twentieth-century Hungarian literature, it describes life for the Jewish population of German-occupied Budapest―the constant fear of deportation overshadowing the daily trials of living in the ghetto―before concentrating on the writer's own internment in a labor camp during the first weeks of rule by the extremist Arrow Cross regime. The experiences of those nineteen days spent in the camp are both harsh and disturbing, yet throughout his memoir Szep manages to maintain an extraordinary degree of compassion and detachment, even humor. Published to coincide with the fiftieth anniversary of the events described, this is the last of Szep's many literary works to appear in English."

Genres: Hungarian Literature, Nonfiction, Holocaust, Hungary, Jewish, History

196 pages, Paperback

First published January 1, 1945

About the author

Born June 30, 1884 in Huszt; died October 2, 1953 in Budapest. Poet, novelist, short-story writer, dramatist, journalist. Began schooling in Debrecen. Wrote poetry while still in school and published small volume of poetry in 1902, in Mezőtúr. Moved to Budapest and became a journalist when 19. Appearance of his poems and short stories in periodicals and dailies caught attention of public. He worked for Az Est and then Az Újság. Spent life at journalistic and creative activity.
Often considered to be the best representative of impressionism and the Decadent School in Hungarian literature. His lyric poems contain reflections on his youth; short stories and novels deal with his life in Debrecen and that of ordinary men and artists in Budapest. Avoided contemporary problems, celebrating nostalgic longings for youthful purity and a better world. Excellent portrayer of everyday life in Budapest.
Azra and Május have been translated into English, Bűneim, Emberszag, and Lila akác into German, Dali dali dal and Október into Italian, and some of his poems into English, French, German, Hebrew, Italian, Japanese. Portuguese, and Rumanian.

Reviews

[Yigal Zur · Rating 5 out of 5]

one of the most important memoir on the holocaust in Hungary.

[Cipőfűző · Rating 5 out of 5]

Egy emlékkönyv a magyarországi zsidóság dehumanizációjáról. A fokozatosság kíséri végig, nem csap a lovak közé, végig húzza, a vége pedig katartikus. Kiváló prezentációja annak, hogy válnak fokozatosan tárgyakká emberek, miközben Szép Ernő játszik a szöveggel, a tárgyak emberi tulajdonságokat kapnak.
Az elbeszélő – aki maga az író – kedélyállapot változásai is szépen nyomon követhetők. Eleinte élettel telve viccelődik, aztán csak bízik, hisz, és végül már azt sem.

[Jfmarhuenda · Rating 3 out of 5]

Un testimonio fundamental de la realidad de los judíos en el final de la Segunda Guerra Mundial en Hungría, en la que el autor se permite incluso la capacidad (que no puede ser más que humana, demasiado humana) de tener sentido del humor ante su situación en un campo de trabajo.
De lectura fácil, directa y recomendada para aquellos que identifican Hungría con su permanencia a los países del Eje.

[Renata · Rating 5 out of 5]

Naslov sve govori. Svjedočanstvo. Preživjeli mađarski književnik, Antisemitizam. Holokaust.

[Dorottya · Rating 4 out of 5]

Megrázó visszaemlékezés ez a holokauszt embertelenségéről, de ezzel együtt a naiv reménykedésről és az ebben a kegyetlen világban való örömtalálásról is. Kifejezetten tetszett a humora az írásnak - de nem éreztem úgy, hogy ezzel kicsinyítette volna a zsidók által elszenvedett szörnyűségeket, megaláztatást.
A 4 csillag 5 helyett inkább a saját ízlésem, mint az írás hibája - úgy vettem észre, hogy jobban szeretek nagyobb ívvel rendelkező fikcionális történeteket olvasni ebben a témában.

[Tracey · Rating 5 out of 5]

Well written & very interesting account of 6 days in his life whilst he was rounded up & marched off to camp.

Liked the fact that it was not emotional but very matter of fact. You could feel that you were living through that period with him & experiencing the thoughts of the time. Not how we look back on this era now.

[king bitchard 💜 · Rating 5 out of 5]

literally everyone needs to read this i am not fucking joking

[NalasBuchBlog · Rating 4 out of 5]

Das Buch beginnt mit der Beschreibung eines Juden-Viertels. Auch hier wird schnell klar, dass die Menschen dort abgestempelt und ungerecht behandelt werden. So ist vorgegeben einen gelben Stern auf der Brust zu tragen. Auch die Preise für Lebensmittel sind weitaus teurer.
Erst durch eine Antragsstellung soll das Leben erleichtert werden – wie lange die Bearbeitung dauert, ist ungewiss.

Kurz darauf werden Ernó und andere männliche Anwohner gebeten, die Heimat zu verlassen und den Soldaten zu folgen.
Was sie nicht wissen ist, dass es ein Arbeitslager ist, in dem für den einen oder anderen das Schicksal schon weit vor der Ankunft besiegelt ist. Denn erst dort nimmt der Schrecken seinen Lauf. Doch auch nicht gleich zu Beginn, sondern schleichend und auch die Insassen verlernen das Menschlich sein.

In den Seiten werden die Vorkommnisse distanziert dargestellt – manchmal mit etwas Humor und Sarkasmus, manchmal mit einer Traurigkeit, die einen selbst zweifeln lässt. Darunter die anfängliche Freundlichkeit der Wärter,die schnell wieder verpufft. Die barbarischen Zustände, wie die Menschen dort leben müssen.
Auch wenn das Buch an der einen oder anderen Stelle etwas langatmig erscheint, darf man hierbei nicht vergessen, dass es reale Ereignisse sind.

[Anna · Rating 5 out of 5]

Annyira szepen ir ez az ember, egyfajta nyugalommal es targyilagosan, nehol naivan a tragediarol, hogy ettol a tortenet meg sulyosabban nehezedik rank. Annak tudataban, hogy mindaz, amit a zsidosaggal tettek a II. Vilaghaboru idejen, es amit Szep Erno a sajat boren is tapasztalva leirt igaz, elgondolkodtatott lap lap utan, hogy hogyan is tortenhetett meg ez az egesz ertelmetlen es kegyetlen zsidouldozes. Siman kotelezo olvasmannya tennem, de hol van a mi orszagunk attol..

[Karoliina Timonen · Rating 4 out of 5]

3,5/5

[Carlos Zúñiga · Rating 5 out of 5]

Las memorias de un tipo que, con el holocausto encima, intentó ser la mejor persona posible con sus compañeros, incluso con las evidentes fracturas en su alma.

[Pino · Rating 3 out of 5]

I didn't think I could finish it. But at some point I kept reading just to know what happened at the end to these elderly people: How many died , how did they survive, what were they thinking, hoping...
These people who come from different background : doctors , writers, artists , officers, bankers, workers... and share that yellow badge the badge of shame.

Mon pauvre lecteur, comme je t'ennuie!

A very interesting testimony about war time WW2, suffering, discrimination and Jewish camp "life".

I share and opinion from one the characters that beyond all the done damages the most terrible are what they've done to the human intelligence. That mental blackout and every made up pretext to justify their own hatred and smother their remorse.

I think I will carry on with this theme :)

[Katie · Rating 4 out of 5]

Erno Szep is a famous Hungarian poet....and a Jew...though it's not easy to tell if he was a deeply religious man or not.
This is the story of what happened to him...and 53 other men who were rounded up and marched to a camp.
It's a candid look from one man's view, and another argument to never let it happen again.

[Panna · Rating 3 out of 5]

It was pretty boring, I didn't love the writing style.