What do you think?
Rate this book
Örök hely és mindenhol idő
„Kész a kakaód” - visszhangzik újra és újra a főhősnek címzett mondat egy budai nagypolgári lakásban. Óvodáskortól a főiskoláig telnek a Kádár-kor végeláthatatlan évei, és múlnak sokat ígérő napok, váltakoznak a helyszínek is, bejárjuk Budát és Pestet a Feneketlen-tótól a Wichmann-kocsmáig. Örök barátságok köttetnek, szerelmek lángolnak fel és hűlnek ki, miközben az írói ambíciókat dédelgető elbeszélő saját útját keresve próbál egyensúlyozni családja elvárásai és a menekülés iránti dacos vágya között.
A taxisblokád szimbolikus eseményéig követjük hősünket a főváros kultikus helyszínein, alternatív pincékbe és filmklubokba, középiskolai menzákra és lóversenyre, a kül- és a belváros kocsmáiba. Jánossy Lajos új regényében megelevenednek a rendszerváltás időszakának jellegzetes alakjai, felvillannak az ellenzéki mozgalmak születésének pillanatai, és megismerhetjük a kezdetben szórványos tüntetések koreográfiáját is.
Az Örök hely és mindenhol idő a szabadságnak azzal a gyakorlatával igyekszik számot vetni, amely jelenkori életünket is keretbe foglalja. Nem ítélkezik, hanem sorra veszi a túlélési és boldogulási stratégiákat.
A taxisblokád szimbolikus eseményéig követjük hősünket a főváros kultikus helyszínein, alternatív pincékbe és filmklubokba, középiskolai menzákra és lóversenyre, a kül- és a belváros kocsmáiba. Jánossy Lajos új regényében megelevenednek a rendszerváltás időszakának jellegzetes alakjai, felvillannak az ellenzéki mozgalmak születésének pillanatai, és megismerhetjük a kezdetben szórványos tüntetések koreográfiáját is.
Az Örök hely és mindenhol idő a szabadságnak azzal a gyakorlatával igyekszik számot vetni, amely jelenkori életünket is keretbe foglalja. Nem ítélkezik, hanem sorra veszi a túlélési és boldogulási stratégiákat.
560 pages, Hardcover
First published January 1, 2023
4 people are currently reading
10 people want to read
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 2 of 2 reviews
October 5, 2023
Ez nem regény - ez a szerző magánmitológiája. Van benne kakaó, Etelka néni, Mosodás Misi (ő a szerző privát Esti Kornélja), angyalbőr, rendszerváltás - csupa olyan emlék, amit Jánossy most megkísérel a hátán áthurcolni Irodalomországba. No most az emlékeinkből irodalmat csinálni nehéz kenyér: a személyeset, ami csak a miénk, közösségivé kell tenni. Olyan szavakba kell öltöztetni, hogy amikor az olvasó jár-kel közöttük, azt érezze, ez az övé is. Az idegen személyesség a saját személyességévé kell átalakuljon. Egyfajta mágikus transzformáció ez.
Ám ha nem jön össze, akkor az olvasó csak téblábol a mondatok közt, és azt kérdezi magától: "Mit keresek én itt? Mi ez a sok kacat?"
Nem jött át, na. Érzékeltem, hogy egyes passzusok remekül oda vannak téve, eredetiek, helyenként szórakoztatóak. De úgy általában kívülről voltam kénytelen szemlélni az egészet, csak a felszínen barangoltam, végig tudatában voltam, ezek nem az én emlékeim*. Ilyen körülmények között a szöveg terjedelmi sajátosságai kontraproduktívnak bizonyultak. Mert ha mondjuk ez az egész uszkve 180 oldal, akkor adok neki egy stabil négy csillagot, aztán barátsággal elválunk. Hisz végtére is sokat dolgozott vele a szerző, beletette szívét-lelkét, jár neki a jóindulat. De 560 (ötszázhatvan!!!) oldal a könyv, könyörgök! 560 oldalon keresztül kószálni valamiben, ami nem különösebben hoz lázba, olyan, mint végtelenítve nézni valakinek a ballagási videóját, akit nem is igazán kedvelünk. (Sőt: miután megnézette velünk a ballagási videóit, kifejezetten NEM kedveljük.) Nyilván a ballagási videók nem érték nélküliek, aranyosak például a keringőző végzősök, az pedig tényleg mókás, amikor Gyula bácsi tajtrészegen beesik a büféasztal alá. Csak épp az van, hogy ha az egésznek vége szakad, és az ajtóban elbúcsúzunk az ismerősünktől, azt mondjuk: "Köszönöm a vendéglátást, majd még találkozunk." De közben arra gondolunk: "Soha a büdös életben."
* Utólag belegondolva, ennek talán az is oka lehet, hogy Jánossynak nem a kitárulkozás a célja, hanem a múlt azon elemeinek irodalommá tétele, amelyek megítélése szerint bemutatásra érdemesek. Egyfajta szűrt személyességről beszélünk tehát, ami nem is annyira őszinteség, inkább csak póz.
Ám ha nem jön össze, akkor az olvasó csak téblábol a mondatok közt, és azt kérdezi magától: "Mit keresek én itt? Mi ez a sok kacat?"
Nem jött át, na. Érzékeltem, hogy egyes passzusok remekül oda vannak téve, eredetiek, helyenként szórakoztatóak. De úgy általában kívülről voltam kénytelen szemlélni az egészet, csak a felszínen barangoltam, végig tudatában voltam, ezek nem az én emlékeim*. Ilyen körülmények között a szöveg terjedelmi sajátosságai kontraproduktívnak bizonyultak. Mert ha mondjuk ez az egész uszkve 180 oldal, akkor adok neki egy stabil négy csillagot, aztán barátsággal elválunk. Hisz végtére is sokat dolgozott vele a szerző, beletette szívét-lelkét, jár neki a jóindulat. De 560 (ötszázhatvan!!!) oldal a könyv, könyörgök! 560 oldalon keresztül kószálni valamiben, ami nem különösebben hoz lázba, olyan, mint végtelenítve nézni valakinek a ballagási videóját, akit nem is igazán kedvelünk. (Sőt: miután megnézette velünk a ballagási videóit, kifejezetten NEM kedveljük.) Nyilván a ballagási videók nem érték nélküliek, aranyosak például a keringőző végzősök, az pedig tényleg mókás, amikor Gyula bácsi tajtrészegen beesik a büféasztal alá. Csak épp az van, hogy ha az egésznek vége szakad, és az ajtóban elbúcsúzunk az ismerősünktől, azt mondjuk: "Köszönöm a vendéglátást, majd még találkozunk." De közben arra gondolunk: "Soha a büdös életben."
* Utólag belegondolva, ennek talán az is oka lehet, hogy Jánossynak nem a kitárulkozás a célja, hanem a múlt azon elemeinek irodalommá tétele, amelyek megítélése szerint bemutatásra érdemesek. Egyfajta szűrt személyességről beszélünk tehát, ami nem is annyira őszinteség, inkább csak póz.
October 15, 2023
Ha már tényirodalom: Isaurat NEM vakították meg, az Esmeralda volt. A Fény mozi nem Kispesten volt, hanem Újpesten. Illyés temetésén Esterházy Péter még csöppet sem volt ezüstös ûstökű, borzas talán, ahogy szinte a végéig megszoktuk. Fact check. Két kattintásra ott a fénykép a neten.
Mosodás öt alkalommal kisbetűvel. A nagybetűseket nem számoltam.
De a lényeg: ez nem regény, inkább egy enumeráció. Miként e szó kétszer is használtatik a szövegben. Mellékszereplők listázása, ítélkezés felettûk. Szigorú véleményalkotás, nem igazán szimpatikus bírálóval a háttérben.
Szeretés, elbeszélés, láttatás az ítélet helyett ritka. Elbeszélésszerű talán csak a katonaság és a Honvéd kórházi hónapok idejéről. Pedig jó lett volna egy jó regényt olvasni.
Mosodás öt alkalommal kisbetűvel. A nagybetűseket nem számoltam.
De a lényeg: ez nem regény, inkább egy enumeráció. Miként e szó kétszer is használtatik a szövegben. Mellékszereplők listázása, ítélkezés felettûk. Szigorú véleményalkotás, nem igazán szimpatikus bírálóval a háttérben.
Szeretés, elbeszélés, láttatás az ítélet helyett ritka. Elbeszélésszerű talán csak a katonaság és a Honvéd kórházi hónapok idejéről. Pedig jó lett volna egy jó regényt olvasni.
Displaying 1 - 2 of 2 reviews