A tündér alkukra éhes, a farkas tündérekre – beteljesülhet a szerelmük?
Delvin a tizennyolcadik születésnapján szembesül azzal, hogy tündérereje van. Az első sokk után egy új világ tárul fel előtte: képtelen hazug szavakat kimondani, de cserébe képes varázsolni, és alkut kötni az emberekkel, azaz bűbájjal segíteni őket, ha megfizetik az árát. Minden csodás lehetne, csak éppen a férfi, akire régóta vágyik, ódzkodik a tündérektől…
Rikke farkas alakváltó, aki egyszer már megégette magát, amikor alkut kötött egy tündérrel. Titkon jó ideje vonzza Delvin, várja az első átalakulását, a nagykorúságát, hátha a fiú oldja végre a magányát. Azonban kiderül, hogy Delvin is tündér.
Vajon a vonzalom erősebb, mint a félelem? És ha ad egy esélyt a fiatal tündérnek, ő nem fog visszaélni a bizalmával?
Delvin és Rikke akarja egymást. De csak akkor tudják megadni a másiknak a boldogságot, ha megértik saját magukat, beismerik a vágyaikat, és megtörnek egy múltbéli, kegyetlen alkut.
Meg lehet bocsátani a hibákat? Létezik új esély? A szerelem mindent legyőz?
Heteira humorral átszőtt, érzelmekkel teli, érzéki fantasyregénye gyönyörű történet szerelemről, bizalomról és kitartásról.
Lépj be egy új világba, és hagyd, hogy elvarázsoljon ez a szenvedélyes történet!
So much potential… a unique magic system, tense, love, loosing and accepting. I had mixed feelings about it for the whole time, but I just couldn’t help myself to start liking the main characters and the story itself had no such an impact.
Őszintén szólva fogalmam sem volt, mit veszek meg. 😂 A borító miatt vettem meg a könyvet, és úgy látszik, nem olvastam elég figyelmesen a fülszöveget, mert amikor rájöttem, hogy M/M romantika van benne, rendesen meglepődtem. Sőt, az elején kifejezetten kellemetlenül érintett.
Folyamatosan az járt a fejemben, hogy „Várjunk… ő egy fiú? És egy férfiról beszél?” 😅
Még soha nem olvastam M/M romantikus történetet, ezért eleinte nagyon furcsa volt számomra. Nem azért, mert azt gondolnám, hogy ezzel bármi baj lenne — egyszerűen csak teljesen kívül esett azon, amit eddig olvastam és amihez romantika terén hozzászoktam.
Aztán… tovább olvastam.
És teljesen beszippantott.
A világépítést imádtam. Nagyon tetszett, hogy a könyv visszanyúlt a tündérekről szóló régebbi, klasszikus elképzelésekhez. Nem az aranyos, csillámporos tündéreket kaptuk, hanem azokat a kiszámíthatatlan, veszélyes lényeket, akik nem tudnak hazudni, alkukat kötnek, mindig nyerniük kell az alkukban, és a mágiájuk is ezekhez kapcsolódik.
De ami igazán megfogott, az Devlin karaktere volt.
Nagyon szerettem nézni, ahogy folyamatosan megkérdőjelezi önmagát és azt a világot, amiben felnőtt. Nem egyszerűen „jó tündér” akart lenni, hanem tényleg elkezdett azon gondolkodni, hogy helyesen cselekszik-e, miért teszi azt, amit tesz, és lehet-e másképp csinálni.
És ami még jobb: nem csak gondolkodott rajta, hanem változtatott is.
Hibázott, felismerte a hibáit, szembenézett saját magával, és megpróbált jobb ember — vagy inkább jobb tündér — lenni. ❤️ Ez számomra sokkal érdekesebb karakterfejlődés, mint amikor egy szereplő csak kijelenti, hogy meg akar változni.
Rikke pedig teljesen más típusú karakter volt. Ő volt az, aki megtört, akinek szüksége volt valakire, aki támogatja, megérti és nem adja fel mellette. Nagyon szerettem azt az utat, ahogy ők ketten egymásra találtak, eltávolodtak egymástól, majd újra egymás felé kerültek. Volt benne valami sorsszerű.
A romantikával kapcsolatban viszont őszinte akarok lenni: nem tudtam ugyanúgy megélni, mint egy M/F romantikát. Én heteroszexuális nőként egyszerűen nem tudok ugyanúgy kapcsolódni két férfi szerelméhez, mint egy férfi-nő pároshoz.
De ettől még maga a kapcsolatuk gyönyörűen volt megírva.
És azt hiszem, a könyv közben rájöttem valamire magammal kapcsolatban: igen, képes vagyok teljesen beleszeretni egy olyan történetbe is, amelyben két férfi a szerelmespár.
Ez nekem egy teljesen új élmény volt.
És közben arra is gondoltam, hogy én bemegyek egy könyvesboltba, leveszek a polcról szinte bármilyen romantikus könyvet, és jó eséllyel találok benne egy férfi-nő szerelmi történetet, amivel könnyen tudok azonosulni. Rengeteg ilyen történet van.
De mi van azokkal, akik melegek, és szeretnének végre egy olyan szerelmi történetet olvasni, amiben magukra ismerhetnek?
Ezért, még ha nem is ez az a romantikatípus, amihez én személyesen a legjobban kapcsolódom, nagyon örülök, hogy vannak ilyen történetek. ❤️
És a legnagyobb bizonyíték arra, hogy mennyire működött nálam a könyv: Két nap alatt kiolvastam.
Most pedig itt ülök az utolsó öt oldallal, és direkt nem olvasom tovább, mert egyszerűen nem akarom, hogy vége legyen. 😂 Ha Devlin lány lett volna, nálam ez egy egyértelmű 10/10 lenne. Így, a személyes komfortzónám miatt marad 9,5/10. De a történet? Gyönyörű, érzelmes és varázslatos volt. 🧚♂️❤️