What do you think?
Rate this book
Mielőtt a kávé kihűl
Különös városi legenda terjed egy bizonyos Funiculi Funicula nevű kávézóról. Azt beszélik, hogy aki ennek a kávézónak egy bizonyos székére ráül, időutazásra indulhat. Kívánság szerint a múltba vagy a jövőbe repítheti egy különleges kannából szertartásosan kitöltött kávé. Csakhogy az időutazónak néhány szigorú szabályt tiszteletben kell tartania.
Audible Audio
Published October 2, 2023
2 people are currently reading
23 people want to read
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 of 1 review
December 6, 2024
Rövid könyv, olyan rövid, hogy egy-két nap alatt ki lehet olvasni, és az is 4 drb. Külön is érthető önálló történetre volt osztva, amik kicsit mégis kapcsolódtak egymáshoz. Nekem két hónap kellett...
Az időutazás ötlete ebben a könyveben kétszeresen is új, és más volt mint a megszokott. Ezért fogtam neki az olvasásnak. Utazhatsz az időben de csak rövid időre, amíg a kávé ki nem hűl. De térben nem. Olyannyira nem, hogy fel sem állhatsz az asztaltól. Az ötlet, ami tetszett, az az, hogy mit tudsz csinálni ez az idő alatt egy másik idősíkban. Kivel találkoznál öt percre, és miért?
A másik ami felkeltette az érdeklődésemet, az az, hogy japán a szerző, és egy másik fajta kultúrán keresztül nézzük ezt a pár percet, és az oda vezető döntést, illetve az emberek közti viszonyokat. Meggyőződésem, hogy máshogyan olvasná, és mást látna benne egy japán kultúrában élő olvasó.
A könyv annyira zen, vagy nem is tudom hogyan nevezzem… Szóval azt éreztem, hogy le kell lassulnia az olvasónak hozzá, ahhoz, hogy az egyszerűségével hatni tudjon. Nincsenek benne pörgős események, vagy nagy drámák, küzdelmek, izgalmak stb. A maga egyszerűségével próbálja megfogni az embert. Szóval nem az a pörgős izgalmas fajta, na.
Ami zavaró volt, hogy nehéz volt ezekkel a nevekkel eldönteni, hogy a szereplő lány vagy fiu, és az első történetben három nő van bent a kávézóban és mindhárom neve „K”-val kezdődik. Más betűvel nem kezdődnek női japán nevek? Most komolyan. Piszok nehéz volt megjegyezni és megkülönböztetni őket.
Érdekes, nem rossz könyv, de az idén olvastam már jobbat.
Az időutazás ötlete ebben a könyveben kétszeresen is új, és más volt mint a megszokott. Ezért fogtam neki az olvasásnak. Utazhatsz az időben de csak rövid időre, amíg a kávé ki nem hűl. De térben nem. Olyannyira nem, hogy fel sem állhatsz az asztaltól. Az ötlet, ami tetszett, az az, hogy mit tudsz csinálni ez az idő alatt egy másik idősíkban. Kivel találkoznál öt percre, és miért?
A másik ami felkeltette az érdeklődésemet, az az, hogy japán a szerző, és egy másik fajta kultúrán keresztül nézzük ezt a pár percet, és az oda vezető döntést, illetve az emberek közti viszonyokat. Meggyőződésem, hogy máshogyan olvasná, és mást látna benne egy japán kultúrában élő olvasó.
A könyv annyira zen, vagy nem is tudom hogyan nevezzem… Szóval azt éreztem, hogy le kell lassulnia az olvasónak hozzá, ahhoz, hogy az egyszerűségével hatni tudjon. Nincsenek benne pörgős események, vagy nagy drámák, küzdelmek, izgalmak stb. A maga egyszerűségével próbálja megfogni az embert. Szóval nem az a pörgős izgalmas fajta, na.
Ami zavaró volt, hogy nehéz volt ezekkel a nevekkel eldönteni, hogy a szereplő lány vagy fiu, és az első történetben három nő van bent a kávézóban és mindhárom neve „K”-val kezdődik. Más betűvel nem kezdődnek női japán nevek? Most komolyan. Piszok nehéz volt megjegyezni és megkülönböztetni őket.
Érdekes, nem rossz könyv, de az idén olvastam már jobbat.
Displaying 1 of 1 review