Dani imádja a karácsonyt, ez a kedvenc időszaka az évben, de az idei ünnep nem ígérkezik valami fényesnek. Nem elég, hogy dobta a pasija, de a családjának sem meri bevallani, hogy nem tud kivel menni a karácsonyi vacsorára.
Eközben a munkahelyén, a könyvesboltban is gyűlnek a gondok. Az új munkatársa nem más, mint a helyes és magabiztos Zénó, a régi osztálytársa, az első srác, akibe valaha szerelmes volt, és az első, aki összetörte a szívét.
Zénó tele van lelkifurdalással a múlt miatt, és bármit megtenne, hogy kiengesztelje Danit. Amikor kihallgat egy beszélgetést, már tudja, mit kell tennie: ő lesz Dani kamupasija karácsonykor…
Ahogy a két fiatal egyre több időt tölt együtt, Dani újra beleszeret Zénóba, de fogalma sincs arról, mi a valóság, és mi a színjáték. Amikor Zénó hozzáér, amikor megöleli, azért teszi vajon, mert tényleg akarja őt, vagy csak a lehető legjobb alakítást igyekszik nyújtani a családja előtt? Rejlik valami igazi a bizalmas érintések és a gyengéd pillantások mögött?
Sajnos, ez nekem most nem. Aranyos volt az alapsztori – noha tény, hogy lerágott csont –, de a kivitelezés nekem nem tetszett. Nagyon nyűglődtem az olvasásával. Kár érte, mert Danit bírtam nagyon.
Aranyos, érzelmes, cukormázas. Legalábbis az elején, mert az utolsó harmadban elég durva drámák vannak. Illetve ahhoz képest, hogy a szereplők felnőttek, eléggé young adult hangulata van, amitől még furcsább volt amikor bejöttek a szexjelenetek meg az utalások. A sok bifóbia Zénó családjától és magától Danitól is elég rosszul érintett, viszont az tetszett, ahogy Zénó zsidósága megjelent, és én is megtanultam a magyar kifejezéseket egy-két dologra amit eddig még csak angol könyvben olvastam. A szleng meg az utalások annyira „kortársak” voltak, hogy nagyon vártam egy covid utalást, de az végülis nem volt :) Az egyetlen ami kicsit furcsán érintett, hogy tele van Harry Potter utalásokkal, pedig azért már néhány éve lehet tudni, hogy JKR nem éppen LMBT-barát. Emiatt persze külön nem pontozom le a könyvet, de kicsit rossz hatást keltett bennem. Egyszeri olvasásra jó volt, de nem annyira az én stílusom, nekem egy kicsit talán túl drámai volt.