What do you think?
Rate this book
Siamo in famiglia
Noi e loro
Egy lány feljegyzései
„…Ma van az utolsó este. Szeptember, minden gyerek elutazott már, a levegőben olajcserje illata. Holnap visszamegyünk Milánóba. Képzelem, micsoda utazás lesz, öt macskakölyökkel, nyolc kutyakölyökkel – a szüleiket és a gazdikat nem is számítva –, a szent és sérthetetlen mancsokkal és farkakkal, valamint nyavalyás és mindent elárasztó tengeribetegségükkel egyetemben. Anyám a rémes utazási migrénjével, apám a rémes utazási neurózisával. Már áll a bál a csomagok miatt, a szokásos dolgokon folyik a vérre menő vita… …A dolgok, ahogy jönnek, el is múlnak, menthetetlenül… Bruna menyasszony, Maurizio egyetemista (még nem tudja, anatómus, fizikus avagy matematikus lesz-e, persze azon kívül, hogy jazz-zenész, bodhisattva és tűzisten), megint vége egy nyárnak. És én? Se kicsi, se nagy, félig szerelmes, félig nem, és még mindig a csillagokat kérdezgetem, de nem tudnak mit mondani…” Bizony, felnőnek a gyerekek: a bohém család Nicolettája, a „Kicsi” sem selypít már, és kevesebbet verselget. Csak a tóparti nyarak varázsa örök – és változatlanul mulatságosak és meghatóak a bohém Gamberini család aprajának-nagyjának viszontagságos mindennapjai; annak az olvasónak is, aki már ismeri Csupacsont mamát és háza népét, annak is, aki most ismerkedik velük.
„…Ma van az utolsó este. Szeptember, minden gyerek elutazott már, a levegőben olajcserje illata. Holnap visszamegyünk Milánóba. Képzelem, micsoda utazás lesz, öt macskakölyökkel, nyolc kutyakölyökkel – a szüleiket és a gazdikat nem is számítva –, a szent és sérthetetlen mancsokkal és farkakkal, valamint nyavalyás és mindent elárasztó tengeribetegségükkel egyetemben. Anyám a rémes utazási migrénjével, apám a rémes utazási neurózisával. Már áll a bál a csomagok miatt, a szokásos dolgokon folyik a vérre menő vita… …A dolgok, ahogy jönnek, el is múlnak, menthetetlenül… Bruna menyasszony, Maurizio egyetemista (még nem tudja, anatómus, fizikus avagy matematikus lesz-e, persze azon kívül, hogy jazz-zenész, bodhisattva és tűzisten), megint vége egy nyárnak. És én? Se kicsi, se nagy, félig szerelmes, félig nem, és még mindig a csillagokat kérdezgetem, de nem tudnak mit mondani…” Bizony, felnőnek a gyerekek: a bohém család Nicolettája, a „Kicsi” sem selypít már, és kevesebbet verselget. Csak a tóparti nyarak varázsa örök – és változatlanul mulatságosak és meghatóak a bohém Gamberini család aprajának-nagyjának viszontagságos mindennapjai; annak az olvasónak is, aki már ismeri Csupacsont mamát és háza népét, annak is, aki most ismerkedik velük.
- GenresFiction
130 pages, Paperback
First published January 1, 1999
About the author
Brunella Gasperini
32 books18 followersPen name used by Bianca Robecchi, Italian journalist and novelist. Well known for her progressive ideas, for 25 years she answered letters from the readers on a popular woman magazine, not afraid of giving her opinion on hot themes like family life, ethics and politics.
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 3 of 3 reviews
February 25, 2018
Questo libro è parte di una serie di racconti familiari visti da tre punti di vista diversi. Quello della madre, nonché autrice dei libri, quello del padre e questo che è il punto di vista della figlia più piccola, Nicoletta.
Dei tre è forse quello che scorre di più, anche se è molto meno divertente degli altri due. Describe una famiglia italiana degli anni '50 eppure salvo piccole differenze potrebbe essere una famiglia di oggi, conferma del fatto che gli affetti e le interazioni tra i vari componenti non sono mutati cosi tanto nel tempo.
Dei tre è forse quello che scorre di più, anche se è molto meno divertente degli altri due. Describe una famiglia italiana degli anni '50 eppure salvo piccole differenze potrebbe essere una famiglia di oggi, conferma del fatto che gli affetti e le interazioni tra i vari componenti non sono mutati cosi tanto nel tempo.
September 9, 2013
Nagyon régen olvastam, ezért sem írtam eddig értékelést. Arra emlékszem csak, hogy nagyon szerettem olvasni és sokat nevettem a könyvön.
__
Még mindig nagyon szeretem olvasni. Elrepít Olaszországba, olyan helyekre, ahol még csak a neten keresztül „jártam”.
__
Még mindig nagyon szeretem olvasni. Elrepít Olaszországba, olyan helyekre, ahol még csak a neten keresztül „jártam”.
Displaying 1 - 3 of 3 reviews