Egy idős nő áll zavartan egy eldugott tihanyi utca utolsó háza előtt vasárnap reggel, és a biztonsági kamerába bámul. Fogalma sincs, ki ő, és hogy került oda - és csak angolul beszél. A helyi járőr hirtelen ötlettől vezérelve Kardos Júliát, a négy éve visszavonult gyilkossági nyomozót hívja, hogy tolmácsoljon, míg megérkeznek a mentők. Kardos úgy dönt, hogy segít, de ekkor még fogalma sincs, mibe csöppent. A helyzet Tihanyban ugyanis kezd eldurvulni. Egy hotel recepciójáról pánikszerű telefon érkezik a helyi rendőrőrsre: az előző napi esküvő egyik illusztris vendégét meggyilkolták. Mégpedig brutális kegyetlenséggel. Mire azonban a rendőrök megérkeznek, rádöbbennek, hogy ez csak a kezdet. Kardos kapja meg az ügyet, amíg az életellenes osztály vezetője haza nem ér a nászútjáról. Négy napja van, hogy kiderítse, a vendégek közül ki hazudik. Vagy hogy egyáltalán mond-e valaki igazat. Közben azonban szembe kell néznie a saját démonaival is, pedig már azt hitte, legyőzte őket...
A Pécsi Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakon diplomázott, szakdolgozatát a krimi és a szépirodalom kapcsolatáról írta. Később elvégezte a jogi egyetemet is, és jogászként dolgozott. Jelenleg a Balatonnál él a családjával. 2020-ban Paranoia című novellája első helyezést ért el a Prae Kiadó pályázatán. Visszatérő nyomozója Kardos Júlia, aki eddig a Légy/ott és a Hullámsír című krimikben bukkant fel.
Az elmúlt időszakban kevés időm volt olvasni, emiatt nehezen fejeztem be könyvet, könnyen letettem róluk. Ennek ellenére ez a könyv elérte nálam azt, hogy alig bírjam letenni, szinte húzott magával a sztori. Ajánlom!
For me, the story was a bit dragged and this one took me longer to read than the previous books. It got easier after the half of it, where you got familiar with the characters and relationships. Even though I was thankful for the little maps in the beginning, I still think it would have been better with less narrative changes.
And for me it's a bit absurd that Julia didn't catched it where the first culprit kinda teased that he didn't worked alone.
This entire review has been hidden because of spoilers.
"A valóság nem tartja vissza őket attól, hogy mindenről a tökéleteset hazudják."
Némi hátránnyal indultam ezzel a könyvvel, nem olvastam a korábbi részeket, de szerencsére ez keveset von le az élvezeti értékből, bár hagyott bizonyos nyitott kérdéseket bennem ez a hiátus.
Egy, a "boldog békeidőket" idéző tihanyi hotelben esküvő zajlott, aminek éjszakáján két ember leli halálát a násznépből:egy középkorú unokatestvér és a menyasszony idős, annak idején külföldre távozott nagyapja. Rajtuk kívül egy idős nő is kóborol az utcákon, aki egyetlen mondatot ismételget halálra rémült állapotban. A nyomozás vezetésével az öreg róka Kardos Júliát bízzák meg, akinek finoman szólva zűrös a magánélete, jó ideje ki is vonta már magát a terepmunkából, de nincs nála élesebb kés abban a bizonyos fiókban.
Természetesen mindenki gyanús, de mintha senki sem az lenne, akinek látszik. Kardosnak fel van adva a lecke, de az a fajta nyomozó, akit nem ejtenek könnyen a fejére. Azt is mondhatnám, hogy amolyan magyar Columbo, csak kevésbé idegesítő és kevésbé érdekli a szabályzat. Olyan karakter, aki az emberek veséjébe lát, akit nem csupán az érdekel, hogy megtaláljon egy gyilkost, hanem érteni akarja az oda vezető utat is. Nyomozóként nagyon szimpatikus figura, emberileg inkább az a típus, akinek a környezetében az ember folyamatosan feszeng, de ettől függetlenül nem ellenszenves. Nekem néha egy kicsit sok volt amilyen sötéten látja a világot, de amennyit ismerek az életéből nem mondom, hogy nem jogos.
A nyomozás szépen felépített, bár nekem néha egy picit lassú volt és olyan filmesen nyakatekert, de tetszettek a látszólag zsákutcák, oda nem illő részletek, a magam részéről be is sétáltam az erdőbe, mert másra gondoltam. Szépen lassan kerültek a helyükre a puzzle darabkái és ez nem vált hátrányára a könyvnek, de néha azért már vártam, hogy valami történjen.
A végével némileg hadilábon állok, mert olyan pikk-pakk módon fény derült mindenre, illetve majdnem mindenre..ebből kifolyólag remélem még valamikor visszatérünk ide, mert valami azért még tisztázatlan maradt. Összességében még úgyis tetszett, hogy az előzményeket nem olvastam, úgy gondolom majd ezekre is sor kerül. A zenei betétek miatt viszont 10 pont jár!
Szlavicsek Judit regénye számomra igazi telitalálat volt, minden szempontból hozta azt, amit egy jó krimitől elvárok, sőt, túl is teljesítette azokat. A történet hangulata tökéletes: a jól ismert, balatoni, idilli környezet és a sötét bűntény kontrasztja végig feszült, nyugtalanító atmoszférát teremt, ami az első oldalaktól beszippant. A nyomozás felépítése alapos és átgondolt. A cselekmény feszes, mégis részletgazdag: folyamatosan érkeznek az új információk, gyanúsítottak és fordulatok, de sosem válik zavarossá. Nagyon tetszett, hogy fokozatosan épül fel a feszültség, így az olvasó végig aktív résztvevőnek érzi magát. A karakterek erősek és hitelesek. Nem sablonfigurák, hanem érthető motivációkkal rendelkező, emberi szereplők, még akkor is, ha nem mindig szimpatikusak. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a történet valóságosnak és átélhetőnek hasson. A stílus letisztult, gördülékeny, nagyon olvastatja magát. Tipikusan az a könyv, amit nehéz letenni, mert mindig van egy újabb kérdés, egy apró részlet, ami miatt muszáj tovább olvasni. Összességében a történet egy kiválóan megírt magyar krimi, erős helyszínnel és jól felépített nyomozással. Számomra abszolút kiemelkedő olvasmány volt, amit nyugodt szívvel ajánlok mindenkinek, aki szereti az igényes, gondosan megírt bűnügyi történeteket.
Szuper hétvégi olvasmánynak bizonyult, a történet gyorsan beindul és végig fenntartja az érdeklődést: nehéz letenni, mert minden fejezet végén azonnal tudni akarom a folytatást. A gyors kiolvasás végén pedig a szomorú felismerés: nincs több oldal! :( <3
Visszatér Kardos Júlia alezredes, aki az előző, siófoki gyilkosság sikeres megoldása után úgy döntött, hogy egy nyugodtabb beosztásban szeretné folytatni a munkát a rendőrségen: a gyilkossági ügyektől távol. Nos, elképzeléseit nem csupán magánéleti problémái, hanem egy tihanyi esküvő megdöbbentő eseményei írják felül. Vajon sikerül felgöngyölítenie az ügyet? Megoldódnak magánéleti problémái? Le tud számolni függőségével? Milyen titkokat rejt az áldozat(ok) múltja és mi az oka annak, hogy egy felejthetetlen álommennyegző helyett szörnyű bűneset helyszíne lesz a békés Balaton-parti község?
Az írónő ismét remek munkát végzett Kardos Júlia karakterével és külön öröm, hogy nem csak a csodálatos északi part hangulata ismerős számomra, hanem szeretett szülővárosom is helyszíne a regény fordulatos eseményeinek.
Kardos Júlia nyomozónak áll újra, méghozzá egy meglehetősen véresen sikerült tihanyi esküvő miatt. Egyből egy csomó szereplő fogad, akiknek a motivációját fel kell deríteni és hogy mi közük van egymáshoz. Sokat megtudunk Júliáról is, de szerencsére úgy is élvezhető volt a történet, hogy nem olvastam az előző köteteket. Agatha Christie stílusú nyomozás, fokozatosan ismerjük meg az összes karaktert, miközben igazi, friss magyar humorral vannak átitatva a lapok (pl Azahria utalás). A csipkelődős humor is jól illett a saját démonaival küzdő főszereplőhöz. A vége nekem kicsit furcsa lett, mintha csak rá akarta volna zúdítani az egészet egy személyre, a többi szálat röviden elvágva - de nem lett élvezhetetlen, ettől függetlenül szívesen olvasok majd még az írónőtől. Igazán pozitív csalódás a magyar kortárs krimiben.
A sorozat harmadik része, amiben ugyanaz a főhős: Kardos Júlia, nyomozó. A történet pörgős, lendületes, visz magával, nehéz letenni, és bár talán kicsit sok volt benne az intuíció, bizonyítékok és nyomok helyett, azért izgalmas volt. A balatoni krimi(k) Szlavicsek Judit tollából sokkal többek egy-egy gyilkossági ügy felgöngyölítésénél: finom szálakon ismerjük meg a szereplők lelki hátterét, múltjuk részleteit és motivációjukat, nem terít elénk mindent, csak sugall, sejtet, ami ugyan kicsit türelmetlenné teheti az olvasót néha, de valójában az érzelmi hátterek általában bonyolultak és azok hatásai a hősök életére sohasem fekete-fehérek, pláne nem végérvényesek - Júlia folyamatosan dolgozza fel (távoli és közeli) múltja traumáit és közben maga is formálódik, ahogy a cselekmény halad.
Az egyetem miatt Veszprémben éltem 6 évig és a Balaton környéke, illetve Tihany gyerekkorom óta nagy kedvencem, az az érzésem, hogy a helyszínek jobban bejöttek, mint maga a sztori. Annyira nem is olvastatta magát a könyv, az elmúlt hónapban kétszer majdnem abbahagytam. A Vera-Júlia gyerek történet nagyon kiszámítható, már amikor megjelent terhesen Vera, akkor úgy voltam, hogy a nyakam rá, Júliánál köt ki az a baba.
This entire review has been hidden because of spoilers.
Az első könyvem Judittól. Nagyon tetszettek a zenei ajánlások! Nem csak a zenék, maga az ötlet is! A “monda-betéteket” is imádtam! Ellenben nekem csapongó, vontatott volt a mesélés. Filmes allűrök, de csak elvitte a fókuszt, hogy a cselekményre figyeljek. A kibontakozás helyett inkább tovább-kombinálást éreztem, majd hirtelen vége lett. Még azért próbálkozom más könyvével is majd :)
Szlavicsek munkai mindig visszahoznak az eletbe, most is megmutatta, hogy az utobbi idoben nem az en olvasasi sebessegemmel/kedvemmel volt baj, csak szarul valasztottam a sok ugyanolyan romantasy kozul😂 Megint egy izgalmas, porgos krimi, kis csavarral a vegen - konnyen emesztheto, temposan olvashato tortenet.
Az első fele nagyon tetszett, egy Agatha Christie-szerű nyitány és izgalmas felütés a számtalan gyanúsítottal, akiket Kardos kezd sorra venni. A vége felé viszont túl bonyolult lett a leleplezés előtti rész, a narrativa jellege is inkább elvett számomra az élményből, a belső monológokban feltett sok kérdőmondat egy pont után lehúzta a hangulatot és így a katarzis is elmaradt.
Szeretek olyan sorozatot olvasni, ahol követhető a főszereplő sorsa és amelynél azonnal elérhető a folytatás, amint befejezi az ember az előző regényt. Ez a történet is izgalmas a végkifejletig. Ajánlom.
Azonnal beszippantott ez a történet, nem akartam eljönni a Balatontól. Rendkívül agyafúrt krimi, zseniális lezárással és Dr. Kardos magánélete sem mentes a fordulatoktól.
Az előző rész jobban magával vitt. Bár elég hamar beindul a sztori, nekem olykor már fonál elvesztős volt 😀 Valószínű a sok szereplős könyvek a gyengéim, nem jó értelemben 😀🤣 Ettől függetlenül izgalmas volt, érdekelt a végkifejlet, bár gyanítható volt merre keressük a gyilkost. Ettől függetlenül nem találtam el 😀 Számomra Kardos karaktere kezd kiégetni, kíváncsi vagyok hogyan alakul a személyisége a következő részben.
Ritkán látni ilyet, hogy egy könyvsorozat az idő előrehaladtával egyre jobb. Az írónő is egyre magabiztosabban magával ragadóbban ir. A főszereplő nyomozó karaktere kellemetlenül ragaszkodik a saját személyiségéhez, amitől nem lesz teljesen szerethető, de ez így van jól. Ettől nem válik unalmassá, hogy az író nem adja meg neki a mindent be teljesítő boldogságot .
Ez az írónő első könyve, amit olvastam és a sorozatból is az első. Álmomban nem gondoltam volna, hogy van kiemelkedően jó magyar krimi, de ez a könyv rácáfolt erre a feltételezésemre. A story végig nagyon izgalmas volt, egészen az első oldalaktól, és bevallom őszintén, számomra bármelyik gyanúsított lehetett volna a gyilkos, és ez az érzés szinte az utolsó fejezetekig elkísért. A hősnő kissé antipatikus jellemű, de ez a karakter még illett is egy ilyen kaliberű nyomozó karakterhez. A könyvnek ad egy külön jó érzést, hogy ismered a helyszíneket, a városokat, a tipikus magyar rendőr leírásokat, ettől számomra nagyon közelivé vált a történet, ami egy nagyon nagy plusz pont. Ez a könyv egy nagyon jó magyar krimi!
Havi NIOK könyv miatt vettem a kezembe ezt a krimit. Óriási Agatha Christie rajongó vagyok, az egész életművel a hátam mögött nekem kevés krimi ér fel ehhez a szinthez. Szlavicsek Judit regénye bizonyos részeiben maximálisan elérte, néha viszont nagyon nem közelítette azt. Nem rossz a sztori, a Balatonon olvasni a regényt külön élmény, és igen, valóban nem számítottam a végső megoldásra (és plane az utolsó oldalakra), de nekem nehezen csúszott. Alapvetően szeretem azokat a történeteket, ahol már az elején körvonalazódik a lehetséges elkövetők személye, de engem például nagyon zavart, hogy bizonyos infók nem álltak a rendelkezésemre, amit a regényben pl. Kardos már tudott, vagy név nélküli események kerültek leírásra. Persze lehet ennek fényében sem sikerült volna kitalálni a gyilkost! Biztos fogok még olvasni Szlavicsek Judittól, mert izgalmas volt alapvetően a történet. Külön pont a QR kódok miatt! Nekem nagyon tetszett ez.