What do you think?
Rate this book
Gendered Species: A Natural History of Patriarchy
Why do all cultures have behavioural rules for women different for men? And why do these genders norm vary across societies? And why do they change? In Gendered Species, Dr. Tamás Dávid-Barrett, an evolutionary behavioural scientist at the University of Oxford, answers these questions and more. There is a logic to it all, it is not merely random cultural drift. This groundbreaking book provides a science-based, non-political, and calm assessment of the evolution and variation of gender norms between cultures and through time.Gender Species’s multi-disciplinary approach, spanning anthropology, biology, economics, sociology, psychology, and network science, is informed by research conducted in forty countries on five continents. The author's comprehensive scientific approach to understanding our species' social organization offers new insights into one of humanity’s most central problems.
Praise for Gendered Species:
“A fundamental insight into the social organisation of our species.”
— Prof. Robin Dunbar, professor of evolutionary psychology, University of Oxford
“The most important science book on patriarchy in the 21st century.”
— Prof. Reneé Hirschon, emerita fellow of St Peter’s College Oxford, pioneer in anthropology
“This magisterial work invites us to rethink the behavioural basis of sexual politics. The aim is not to provoke or please, but to offer a calm scientific framing to the history of gender norms.”
— Prof. Anna Rotkirch, professor of evolutionary demography, Helsinki Population Studies Institute
“An outstandingly fresh look at an important subject. Drawing on his extensive new research but steeped in his lifetime as a scientist, Dr Dávid-Barrett has created a groundbreaking book.”
— Craig Forman, founder and partner NextNews Ventures and past CEO and President of McClatchy Co.
“Reading this book in our era is a privilege. It inspires me as a granddaughter of those who they could not burn. It shows that we are moving towards gender harmony.”
— Dijana Galijasevic, co-founder and CEO of Impact Hero
“An illuminating and pioneering work of science that will transform our understanding of the human species.”
— Nusrat Durrani, founder and former CEO of MTV World
Praise for Gendered Species:
“A fundamental insight into the social organisation of our species.”
— Prof. Robin Dunbar, professor of evolutionary psychology, University of Oxford
“The most important science book on patriarchy in the 21st century.”
— Prof. Reneé Hirschon, emerita fellow of St Peter’s College Oxford, pioneer in anthropology
“This magisterial work invites us to rethink the behavioural basis of sexual politics. The aim is not to provoke or please, but to offer a calm scientific framing to the history of gender norms.”
— Prof. Anna Rotkirch, professor of evolutionary demography, Helsinki Population Studies Institute
“An outstandingly fresh look at an important subject. Drawing on his extensive new research but steeped in his lifetime as a scientist, Dr Dávid-Barrett has created a groundbreaking book.”
— Craig Forman, founder and partner NextNews Ventures and past CEO and President of McClatchy Co.
“Reading this book in our era is a privilege. It inspires me as a granddaughter of those who they could not burn. It shows that we are moving towards gender harmony.”
— Dijana Galijasevic, co-founder and CEO of Impact Hero
“An illuminating and pioneering work of science that will transform our understanding of the human species.”
— Nusrat Durrani, founder and former CEO of MTV World
- GenresNonfictionAnthropology
343 pages, Kindle Edition
Published June 23, 2024
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 4 of 4 reviews
July 23, 2026
Ez a kötet voltaképpen arról szól, hogy Dávid-Barrett Tamás tesz két állítást, és megpróbálja azokat alátámasztani. A két állítás:
1.) A patriarchátus logikus okok folyományaként jött létre.
2.) Mivel a társadalom változik, ezért a rá vonatkozó logika sem állandó. Az emberi faj létezésének kb. 98%-ban a genderegyenlőség állapotában létezett – patriarchátusra nem volt szükség, tehát eszébe sem jutott senkinek. Magyarán: ha a patriarchátust előidéző logika megszűnik, akkor az a természetes, ha az intézményt is magával rántja. És ez mostanában következik be, mégpedig az utóharcok ellenére nagyjából törvényszerűen.
Kezdetben vala ugye a vadászó-gyűjtögető ember. Aki természetesen ismerte a nemek közti munkamegosztás fogalmát: a férfiak vadásztak, a nők meg gyűjtögettek. Ami praktikus, hisz a férfi fizikailag erősebb a statisztikai átlagot tekintve, ráadásul ha felökleli egy gyapjas orrszarvú, akkor nem kár érte, pótolható. Bezzeg a nő, aki képes utódot szülni, esetleg már teherben is van, kincs a törzs számára – maradjon hát otthon, legfeljebb a közeli szedresig merészkedjen. Ám a munkamegosztás nem jelenti azt, hogy a férfiuralom szükséges. Ami azt illeti, jelenlegi tudásunk szerint ezek a közösségek az enyhe férfidominanciától a matriarchátusig bármilyen rendszerben üzemelhetnek, de jobbára nincs a nemek között hierarchiai szakadék.
A probléma gyökere a klímaváltozásban és a technológiai forradalomban keresendő. Valahol civilizációnk hajnalán ugyanis az éghajlat megváltozott, a hőmérséklet pedig kiszámíthatóbbá vált. Aminek következtében lehetségessé vált kalkulálni a jövővel, vagyis letelepedni, és feltalálni a mezőgazdaságot. Ez viszont járt egy nem várt következménnyel: immár lett mit megvédeni. Ha egy vadászó-gyűjtögető törzs összeütközésbe került egy másik törzzsel, megtehette, hogy egyszerűen odébb áll. Viszont a letelepedett gazdálkodók túl sokat fektettek a földbe, a terményekbe, ezért motiváltak is voltak arra, hogy megvédjék azokat. Fallal belekerített városokat építettek, és egyre inkább támaszkodni kezdtek a férfiak fizikumára és agressziójára, ami lassan oda vezetett, hogy ők lettek a hatalom egyedüli birtokosai.
Innentől kezdve jó ideig minden technikai-társadalmi újítás a patriarchátust erősítette. Az eke például lehetővé tette a bőséges aratást, ami a bőséges aratás pedig az egyre nagyobb férfi hadseregek létrejöttét. A nők pedig visszaszorultak a négy fal közé. Naná, hogy a szex miatt. Mert ugye minden állat legfőbb célja, hogy a saját génjeit örökítse tovább. Csakhogy egyedül a nőstény lehet biztos benne, hogy az utód az övé, a hím legfeljebb bizakodhat. És az ember is állat, ez a szabály tehát rá is érvényes. De ha már úgyis ő a domináns, akkor úgy alakíthatja a társadalmi törvényeket, hogy azok őt szolgálják. Kitalálja például a házasság intézményét, és azt, hogy a házasságtörő nő kövezéssel büntetendő. Kitalálja, hogy a nőnek muszáj eltakarni az arcát, sőt: hárembe lehet zárni. Mindez egyetlen célt szolgál: hogy amennyire lehet, biztos lehessen saját apaságában.
Ironikus módon a helyzet megváltozásának is egy klímaváltozás és egy technológiai forradalom ágyazott meg. Beköszöntött a „kis jégkorszak”, aminek következtében az időjárás hidegebb lett, ami előhívta az alternatív energiaforrások iránti igényt. Ez pedig elvezetett az ipari forradalomhoz, a gőzgéphez, meg a gyárak létrejöttéhez. No most a gyári munkával az a helyzet, hogy egy gépet kezelni nem feltétlenül igényel férfit, következésképp a hímek helyzeti előnye elkezdett olvadni – persze ezt sokáig észre se vette senki, az első világháborúig kellett várni, amikor a férfiak a fronton voltak elfoglalva, és a nőket voltak kénytelenek behívni a futószalagok mellé. Ahol be is bizonyították, hogy semmivel sem nyújtanak rosszabb teljesítményt. És ahogy munkájuk lett, rögtön hatalomhoz is jutottak – pénzügyileg függetlenedni kezdtek, és egyre inkább belefolytak a politika formálásába is. És ami a slusszpoén: visszavették a döntési jogot saját méhük kihasználásával kapcsolatban. Bebizonyították, hogy a patriarchátus nem szükségszerű.
Alapvetően helyre kis könyv, az ilyesmit nevezik gondolatébresztőnek. Legfeljebb azt tudom a szemére vetni, hogy a szerző sokszor olyan lebutított, helyenként kedélyeskedő magyarázatokkal illusztrálja elméletét, mintha egy csoport hatévesnek adna elő. De hát egy ideje úgyis azon sírok, hogy a trafikban már sose kérik el a személyimet, szóval ennek inkább örülnöm kéne.
1.) A patriarchátus logikus okok folyományaként jött létre.
2.) Mivel a társadalom változik, ezért a rá vonatkozó logika sem állandó. Az emberi faj létezésének kb. 98%-ban a genderegyenlőség állapotában létezett – patriarchátusra nem volt szükség, tehát eszébe sem jutott senkinek. Magyarán: ha a patriarchátust előidéző logika megszűnik, akkor az a természetes, ha az intézményt is magával rántja. És ez mostanában következik be, mégpedig az utóharcok ellenére nagyjából törvényszerűen.
Kezdetben vala ugye a vadászó-gyűjtögető ember. Aki természetesen ismerte a nemek közti munkamegosztás fogalmát: a férfiak vadásztak, a nők meg gyűjtögettek. Ami praktikus, hisz a férfi fizikailag erősebb a statisztikai átlagot tekintve, ráadásul ha felökleli egy gyapjas orrszarvú, akkor nem kár érte, pótolható. Bezzeg a nő, aki képes utódot szülni, esetleg már teherben is van, kincs a törzs számára – maradjon hát otthon, legfeljebb a közeli szedresig merészkedjen. Ám a munkamegosztás nem jelenti azt, hogy a férfiuralom szükséges. Ami azt illeti, jelenlegi tudásunk szerint ezek a közösségek az enyhe férfidominanciától a matriarchátusig bármilyen rendszerben üzemelhetnek, de jobbára nincs a nemek között hierarchiai szakadék.
A probléma gyökere a klímaváltozásban és a technológiai forradalomban keresendő. Valahol civilizációnk hajnalán ugyanis az éghajlat megváltozott, a hőmérséklet pedig kiszámíthatóbbá vált. Aminek következtében lehetségessé vált kalkulálni a jövővel, vagyis letelepedni, és feltalálni a mezőgazdaságot. Ez viszont járt egy nem várt következménnyel: immár lett mit megvédeni. Ha egy vadászó-gyűjtögető törzs összeütközésbe került egy másik törzzsel, megtehette, hogy egyszerűen odébb áll. Viszont a letelepedett gazdálkodók túl sokat fektettek a földbe, a terményekbe, ezért motiváltak is voltak arra, hogy megvédjék azokat. Fallal belekerített városokat építettek, és egyre inkább támaszkodni kezdtek a férfiak fizikumára és agressziójára, ami lassan oda vezetett, hogy ők lettek a hatalom egyedüli birtokosai.
Innentől kezdve jó ideig minden technikai-társadalmi újítás a patriarchátust erősítette. Az eke például lehetővé tette a bőséges aratást, ami a bőséges aratás pedig az egyre nagyobb férfi hadseregek létrejöttét. A nők pedig visszaszorultak a négy fal közé. Naná, hogy a szex miatt. Mert ugye minden állat legfőbb célja, hogy a saját génjeit örökítse tovább. Csakhogy egyedül a nőstény lehet biztos benne, hogy az utód az övé, a hím legfeljebb bizakodhat. És az ember is állat, ez a szabály tehát rá is érvényes. De ha már úgyis ő a domináns, akkor úgy alakíthatja a társadalmi törvényeket, hogy azok őt szolgálják. Kitalálja például a házasság intézményét, és azt, hogy a házasságtörő nő kövezéssel büntetendő. Kitalálja, hogy a nőnek muszáj eltakarni az arcát, sőt: hárembe lehet zárni. Mindez egyetlen célt szolgál: hogy amennyire lehet, biztos lehessen saját apaságában.
Ironikus módon a helyzet megváltozásának is egy klímaváltozás és egy technológiai forradalom ágyazott meg. Beköszöntött a „kis jégkorszak”, aminek következtében az időjárás hidegebb lett, ami előhívta az alternatív energiaforrások iránti igényt. Ez pedig elvezetett az ipari forradalomhoz, a gőzgéphez, meg a gyárak létrejöttéhez. No most a gyári munkával az a helyzet, hogy egy gépet kezelni nem feltétlenül igényel férfit, következésképp a hímek helyzeti előnye elkezdett olvadni – persze ezt sokáig észre se vette senki, az első világháborúig kellett várni, amikor a férfiak a fronton voltak elfoglalva, és a nőket voltak kénytelenek behívni a futószalagok mellé. Ahol be is bizonyították, hogy semmivel sem nyújtanak rosszabb teljesítményt. És ahogy munkájuk lett, rögtön hatalomhoz is jutottak – pénzügyileg függetlenedni kezdtek, és egyre inkább belefolytak a politika formálásába is. És ami a slusszpoén: visszavették a döntési jogot saját méhük kihasználásával kapcsolatban. Bebizonyították, hogy a patriarchátus nem szükségszerű.
Alapvetően helyre kis könyv, az ilyesmit nevezik gondolatébresztőnek. Legfeljebb azt tudom a szemére vetni, hogy a szerző sokszor olyan lebutított, helyenként kedélyeskedő magyarázatokkal illusztrálja elméletét, mintha egy csoport hatévesnek adna elő. De hát egy ideje úgyis azon sírok, hogy a trafikban már sose kérik el a személyimet, szóval ennek inkább örülnöm kéne.
November 27, 2024
This book was disappointing in so many ways.
The vast majority of chapters are repetitive, patronise the reader, full of poor attempts at humour and include a bizarre number of scare quotes. On many occasions it is difficult to understand what his main point of several chapters were. On multiple occasions he does not show his workings out. He says it could be x, or y, and I think y, without providing an argument for how he got to that position. At times his sentences and paragraphs are poorly constructed and contradictory. He presents conflicting points and arguments but his writing style make it impossible for the reader to determine if he is trying to show multiple perspectives or simply unsure of his position.
David-Barrett fails to define his terms at the beginning of the book, simply taking the position that some terms are difficult to define. This leads him to conflate sex and gender throughout the book and he comes across and not understanding some of concepts he is attempting to discuss.
His chapters on human sexual behaviour are appalling and demonstrate a gross misunderstanding of how power operates in the modern world.
He has his own unique style of referencing. In the back of the book he simply lists names and dates of some authors, not providing full details of the study reference, nor indicating in the body of the text which reference is linked to which point. This means that the reader is not able to check his claims, resulting in his points coming across as his opinions, rather than grounded in evidence of theory.
Near the end of the book there is a chapter that summarises his opinions about what factors determine why some communities/cultures are patriarchal and other not. This is an interesting chapter. He does not have enough content for a book, demonstrated by the repetitive, meandering nature of many of the chapters. His points could be better made by developing this chapter into an article.
The vast majority of chapters are repetitive, patronise the reader, full of poor attempts at humour and include a bizarre number of scare quotes. On many occasions it is difficult to understand what his main point of several chapters were. On multiple occasions he does not show his workings out. He says it could be x, or y, and I think y, without providing an argument for how he got to that position. At times his sentences and paragraphs are poorly constructed and contradictory. He presents conflicting points and arguments but his writing style make it impossible for the reader to determine if he is trying to show multiple perspectives or simply unsure of his position.
David-Barrett fails to define his terms at the beginning of the book, simply taking the position that some terms are difficult to define. This leads him to conflate sex and gender throughout the book and he comes across and not understanding some of concepts he is attempting to discuss.
His chapters on human sexual behaviour are appalling and demonstrate a gross misunderstanding of how power operates in the modern world.
He has his own unique style of referencing. In the back of the book he simply lists names and dates of some authors, not providing full details of the study reference, nor indicating in the body of the text which reference is linked to which point. This means that the reader is not able to check his claims, resulting in his points coming across as his opinions, rather than grounded in evidence of theory.
Near the end of the book there is a chapter that summarises his opinions about what factors determine why some communities/cultures are patriarchal and other not. This is an interesting chapter. He does not have enough content for a book, demonstrated by the repetitive, meandering nature of many of the chapters. His points could be better made by developing this chapter into an article.
January 18, 2026
Maybe 4, but I'd like to encourage others to read this.
An Oxford biologist and ecologist takes us on a tour of his theory of where recent, as in past 10,000 years, human gender status divisions came from; in his view, as a knock-on consequence of the shift between hunter-gathering and farming. Wonderfully clearly written, free of academic jargon in the text -- but 35% of the book is the references and bibliography, so anyone who wants to yell "Cite!" is more than answered, in advance.
He does a couple of things I keenly appreciate. I think any theory of human behavior that does not start from biology, and consider the control data now available from recent primate studies, is, at best, ungrounded; David-Barrett does both. (Let me pause to re-recommend the work of primatologist Frans De Waal.) And I adored his references to the mid-20th-century discovery of DNA, when it came up, as "the work of chemist Rosalind Franklin and her colleagues" which, if you've read up in any detail on that groundbreaking work, it totally was.
I also appreciated that he gets that the division of labor, and the division of status, are two different, if often related, variables.
Recommended.
Ta, L.
An Oxford biologist and ecologist takes us on a tour of his theory of where recent, as in past 10,000 years, human gender status divisions came from; in his view, as a knock-on consequence of the shift between hunter-gathering and farming. Wonderfully clearly written, free of academic jargon in the text -- but 35% of the book is the references and bibliography, so anyone who wants to yell "Cite!" is more than answered, in advance.
He does a couple of things I keenly appreciate. I think any theory of human behavior that does not start from biology, and consider the control data now available from recent primate studies, is, at best, ungrounded; David-Barrett does both. (Let me pause to re-recommend the work of primatologist Frans De Waal.) And I adored his references to the mid-20th-century discovery of DNA, when it came up, as "the work of chemist Rosalind Franklin and her colleagues" which, if you've read up in any detail on that groundbreaking work, it totally was.
I also appreciated that he gets that the division of labor, and the division of status, are two different, if often related, variables.
Recommended.
Ta, L.
February 2, 2026
This was extremely interesting, and gave me so much to think about. Question for the author – when is the second book coming out? I look forward to it.
Displaying 1 - 4 of 4 reviews