Hogy Bírod

by Ágota Puskás

Hogy kell jól lenni?
Ki tudja...
Rozi se tudja.

Ő is csak próbálja élni húszas éveinek magányos mindennapjait, miközben reményvesztve cipeli hátán múltját, tudatalatti traumáit, s annak nyomait, amelyeket senki nem lát, senki nem hall, csak néha a szomszéd. Meg a barátai, akik próbálják ugyan támogatni, segíteni őt, de Rozi makacs. Egyedül akar megoldani mindent, ezért sokszor egyedül is marad. Önmagával.
A legnagyobb ellenségével.

Puskás Ágota 1997-ben született Debrecenben. A Hogy bírod az első regénye, amelyben a belső küzdelmek labirintusába vezeti olvasóit. Ágota már fiatalon érdeklődött az emberi elme mélyrétegei és az érzelmek komplex világa iránt. Ez a tudásvágy és érdeklődés most Rozi történetében öltött formát, aki minden egyes nap küzd saját magányával és belső démonaival. A regény láthatatlan sebekre világít rá, amelyeket mindannyian cipelünk, s amelyek gyakran csak a közeli hozzátartozók számára észrevehetők.

227 pages, Paperback

Published January 1, 2024

Reviews

[Zs · Rating 1 out of 5]

Borzasztó, semmitmondó, közhelyekkel teli

[D. Réka · Rating 3 out of 5]

Úgy gondolom, nem feltétlenül én voltam a célközönsége ennek a könyvnek.

Sokszor hangsúlyozom az instagram oldalamon írt véleményeimben, hogy számomra nagyon fontos az olvasmányaim hangulata, és egy szinte 0 cselekményű, de hangulatos könyv is válhat kedvencemmé - és fordítva.

Ebben a könyvben nekem főként a nyomasztó és esetlen atmoszféra volt, ami sokat elvett az élményből. A leíró részek hiánya, helyette pedig a csapongó gondolatok nekem idegesítőek voltak, és furcsán pörgősnek éreztem a sztorit, miközben azt sem tudtam, mikor hol is vagyunk pontosan.

Belátom, hogy ez a könyv nagyon jól visszaadja a makacs emberek hozzáállását a jobbá-levéshez, és hogy sokan pontosan így viselkednek: nyígnak, nyavalyognak, belátják, hogy mi a rossz az életükben, és mégsem tesznek ellene, ((a pszichológus szóra pedig egyenesen elrohannak a színről)). Mégis, nekem ez már inkább idegesítő volt, örültem volna, ha hamarabb jön el a változás Rozi életében. Örültem, hogy nagyobb ugrások voltak az időben, és nem kellett minden nyomorúságos napját végigolvasnom.

Nem tagadom, voltak részek, mondatok, gondolatok, amelyekkel azonosulni tudtam, de sokszor csak annyit jegyzeteltem le a cetlijeimre, hogy köszönetet adok az égnek, amiért:
1, normális kapcsolatban élhetek, amiben nem így bánnak velem
2, sosem éreztem még magam ennyire szarul, bár azért én is voltam mélységekben, ennyire talán mégsem
3, amikor rosszul vagyok, képes vagyok minden erőmmel abba kapaszkodni, hogy kimásszak a gödörből, és próbálom felismerni, mi a f*sz bajom van hehe

Rozi egy nagyon idegtépő karakter volt számomra, bár néha sajnos én köszöntem vissza a tetteiben ((az indokolatlan bunkózások kifejezetten én voltam)). Dávid nálam elvágta magát, amikor kijelentette, hogy nem fog járni a csajjal, mert nem szép a bőre... A többi karaktert sem bírtam, tulajdonképpen senkit. I'M SORRY

Ajánlanám, ha valaki szereti az ilyen típusú női szenvedős történeteket, nekem sokszor egy lightos Mély levegőre (Halász Rita) és egy kevésbé bugyuta Közhelyekre (Leiner Laura) emlékeztetett! Mindkettő könyvélményem közelített az egy csillaghoz, ezért Ágota könyve kifejezetten remekmű ezekhez képest. Biztos vagyok benne, hogy a második regényét is hamarosan elolvasom :)

[Berzi Emese · Rating 5 out of 5]

Nagyon jó és hiánypótló könyv. Rozi személyiség fejlődésének különleges történetének megismerésére hívott az írónő. Izgalmas, és pont amiatt annyira különleges, mivel egy lány hétköznapjaiba, gondolataiba nyerhetünk betekintést. Végig kísértem őt a küzdelmein és sok ponton azonosulni is tudtam vele. Csak ajánlani tudom! ✨🌱

[Alexandra Emma · Rating 4 out of 5]

Nem tudtam azonosulni eleinte a karakterrel, de aztán remek fejlődésen ment végig a karakter. Annyi figyelmeztetés, hogy triggerelhet embereket, akiket kapcsolatban bántalmaztak. Érdemes elolvasni. Az eleje végett a 4*

[poneysalegaga · Rating 2 out of 5]

Be sem tudtam fejezni :(

[Bori Acs · Rating 3 out of 5]

Izgatott voltam miatta, voltak benne érdekes gondolatok, de végül nem kezdett sokat velük.
Rengeteg volt a felesleges karakter.