‘A méhészet művészete’ c. könyv valójában a méhek kultúrtörténete, a kezdetektől napjainkig, olvasmányos stílusban megírva, a szerző méhészeti tapasztalataival és megfigyeléseivel gazdagítva, különös tekintettel arra a válságra, ami a beporzókat érinti jelen helyzetünkben.
A szerző ‘A méhészet művészete’ esszéit két éven át publikálta a havonta megjelenő ‘Méhészet’ szakfolyóiratban. Ebben a könyvben valamennyi – 2023 végéig – megjelent esszé teljes terjedelmében olvasható. A könyvben a méhek és az ember kapcsolatáról és kölcsönhatásáról olvashatunk az őskortól napjainkig. Az őskori mézvadászok és méhsámánoktól kezdve az ókori Egyiptom méhészein keresztül eljutunk a „tejjel-mézzel folyó” Kánaánba. De olvashatunk méhes filmekről, a rejtélyes kaptárkövekről, a magyar nyelv és néphagyomány méhészeti emlékeiről is. Berzsenyi Dániel méhesházáról éppen úgy, mint Hamvas Béla méhesben leírt gondolatairól. Hogyan figyeljük meg a méheket mi emberek? Milyen a méhek társadalma? Milyen a méhek muzsikája? Hogy léteznek-e űrméhek? Milyen méhész volt Sherlock Holmes és végül hogy miben rejlik a méhek gyógyító ereje, avagy, hogy mi a méhek és a méhészeti termékek értelme és célja? A kötetből minderre választ kaphatunk.
Weiner Sennyey Tibor (Eger, 1981. május 10. –) magyar költő, író, műfordító, szerkesztő és utazó. Több verses-, esszé-, novelláskötet, kisregény és dráma szerzője. Békássy Ferenc írásainak egybegyűjtője és életrajzának írója. A DRÓT főszerkesztője, ahol rendszeresen publikál közéleti, művészeti és irodalmi tárgyú cikkeket, ugyanott videó-blogot vezet.
1999 óta rendszeresen publikál nyomtatott és elektronikus sajtóban. Tizenkét könyv szerzője.
A szegedi egyetemi évek alatt két évig irodalmi- és tervezőszerkesztője volt a szegedi bölcsészkar Bölcső, majd további másfél évig a Szabad Ötletek című lapjának. Négy éven át az első Drót alapító alkotójaként is szerepelt 2000 és 2004 között. Utóbbit 10 év szünet után, 2014-ben újraindította, immár online formában, mint "összművészeti és társadalomkritikai alkotói portált". A Déltenger antológia és 2007-től 2011-ig az Irodalmi Jelen szerkesztője volt. Az újraindított online DRÓT főszerkesztője 2014 óta és a Csillagszálló irodalmi szerkesztője 2017-től.
Békássy Ferenc szövegeit gyűjtötte össze, gondozta, szerkesztette és kiadta. A kötetbe utószóként írott első teljes Békássy-életrajz Költő és huszár címmel 2009-ben nívódíjat kapott a Honvédelmi Minisztériumtól és a Magyar Írószövetségtől. Békássy Ferenc összes művét 2018-ban szerkesztette és jelent meg a Magyar PEN Club kiadásában.
Első verseskötete A természettel való kapcsolat újragondolása címmel jelent meg. A könyvnek két kiadása volt, és 2005-ben Gérecz Attila-díjat kapott. Második (vers-napló) kötete, a Versek a kisházból 2007-ben jelent meg. Harmadik verseskötete A tengerszint feletti magasság meghatározása címmel 2008-ban jelent meg. A kötetet Szarka Fedor Guido illusztrálta. A három kötetet követte a válogatott és új verseket tartalmazó Pihik című összefoglaló versgyűjtemény 2015-ben.
Indonéziában, Jáva és Bali szigetén töltött hónapjait A vándorló királyság című esszékötetben foglalta össze, amely 2010 végén jelent meg. A könyv címlapján Kiss Márta festménye látható. A kötet részletesen ismerteti a jávai költészetet, irodalmat, beszámol az építészetről, táncokról és a wayang-bábjátékról, továbbá kawi versek első magyar fordításait adja közre. 2013-ban Magyarországot képviselte az indonéziai Ubud Writers and Readers Fesztiválon. Három indonéziai útjának tanulságait Az elveszett királyság című esszéjében foglalta össze, amely megjelent az azonos című esszékötetben is.
2012-ben jelent meg a Gül Baba című kisregénye, 2013-ban pedig a Lőw Immánuel perét feldolgozó Magyar Gólem című elbeszelése.
2013-ban mutatták be első drámáját, a Szapphót, 2014-ben pedig a másodikat a Cicero Szicíliában című szatíráját, 2017-ben pedig Diogenész című monodrámáját Formanek Csaba rendezte meg és adta elő.
A 2011-ben megjelent A nagy eretnek és a 2017-ben megjelent Az anakronista című novelláskötetében különböző folyóiratokban megjelent fantasztikus novelláit gyűjtötte össze.
2019-ben jelent meg Magyar Buddha című esszégyűjteménye és Hamvas Béláról szóló esszéit és előadásait összefoglaló Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve című könyve.
Novellái, esszéi és versei rendszeresen jelennek meg különböző hazai és külföldi irodalmi magazinokban és folyóiratokban. Előadásokat tart Hamvas Béláról, Weöres Sándorról és számos más témában. Szentendrén él.
Nagyon jól összeszedett, kedves és életigenlő kötet ez, ami teljesen véletlenül került a látóterembe, de milyen jó, hogy így alakult! A szerzővel és a könyvvel Az élet meg minden podcast vonatkozó adásában találkoztam, már ott is megfogott az a pozitivitás, amivel még az ökológiai válságot is tudja szemlélni. Több eszében visszaköszönt ez a szemlélet szerencsére. Az én izlesemnek talán kicsit sok volt az ismétlés, de el tudom képzelni, hogy egy két éven át tartó folyóiratban történő közléséhez ez szükséges.
Összességében szuper könyv, laikusoknak és ökoszorongóknak kifejezetten tudom ajánlani.