Buborékok

by Gergely Csiky

- Si eu sunt furios. King Arthur mi-a tras o pacaleala strasnica.
- Dar cine mai e si King Arthur asta?
- Cum? Nu stii? E calul meu, la cursele de ieri a fost tot timpul ultimul. Si eu care am pariat pe el, ca un prost! Am pierdut de m-am uscat!
- Iarasi, Robert, iarasi?
- In schimb, tata, sunt un om ordonat, mi-am notat intr-un carnetel toate cheltuielile. Spre exemplu, data de ieri, 13 iunie 1932: adunarea este absolut exacta, n-am nevoie de niciun ban in plus!
- Se vede ca asta este singurul meu rost pe sa platesc si iar sa platesc!
- Tata, tata, asta este legea parintii platesc datoriile copiilor!

Genres: Romanian Literature, Plays

92 pages, Paperback

First published January 1, 1884

Reviews

[Ana · Rating 3 out of 5]

O datorie nechibzuită a soţiei pune în pericol cariera soţului. O soacră înnebunită după petreceri, podoabe şi găsitul de „partide” pentru copii ei. Un faliment şi un scandal inevitabil...

[Dorottya · Rating 5 out of 5]

Nagyon tetszett. Könnyed, szórakoztató olvasmány, de mégsem ragad meg egy olcsó, felületes poénokkal bombázó bohózat szintjén, aminek a könnyű, olcsó nevettetés a célja. Pedig tipikus bohózati elemekkel, gegekkel kezd (bár azokat jóízléssel és kedvesen használja): nagyzoló, pénzt szóró anyuka, kényeskedő és rongyrázó lányok, lovizó playboy és persze a gyáva családfő, akin mindenki átgázol. De ezeket az emberi viselkedésmintákat Csiky nem mutatóban, egy-egy nevetésért mutatja be, hanem a mélyére néz: mit eredményezhet ez a fajta viselkedés... milyen tragédiákat. Persze a végén, vígjáték lévén, minden jóra fordul, de azért jól bemutatja a darab, hogy a meggondolatlan költekezés, a hozzánk hasonló anyagias emberekben való bízás, a pipiskedés milyen emberi tragédiákhoz vezethet egészen gyorsan... minden egyes hirtelen, buta és rossz döntés egyre mélyebbre süllyeszt (anyagi gondok, fontos emberi kapcsolatokban való törések). Az is tetszik, hogy a végére a szereplők többsége belátja a hibáját (és nem is teljesen hirtelen és légből kapva, hanem rendesen előkészítve), aki meg nem, az tényleg olyan marad, mint előtte volt, és ha nem is megy teljesen tönkre az élete, azért nem teljes a happy end, inkább csak próbálja kihozni a legtöbbet a rosszabb helyzetből, a karakteréhez méltóan.