Sárkánytörvény

Zabaszauruszok #2

by Zoltán M. Kácsor

A Zabaszauruszok első kötetéből ismert három jó barát sikeresen elérte célját: Rilex, a tirex kitanulta a fogorvos szakma csínját-bínját, Kunyi bármikor degeszre tömheti a hasát, Barmol, a raptor pedig kedvére villoghat vadonatúj fogsorával. Csakhogy…

…a postás egy nap titokzatos levelet hoz Leiszút Feliszúttól. Kunyi, akit valójában Káró, a varjú csal kelepcébe, gyanútlanul útra kel, hogy meglátogassa a selypítős sárkányt, akit olyan csúful meglopott. Rilex és Barmol azonban megérzik a veszélyt, és a keselyű után indulnának…

…ám ekkor egy hatalmas, tűzokádó árnyék vetül Dínómdánomra, és azt mennydörgi: Háromig számolok…!

200 pages, Paperback

First published January 1, 2018

Reviews

[Peter Toth · Rating 4 out of 5]

The second book of this series was as funny as the first one. You do not have to expect a great, convoluted story, this is just the basic setup from the first book carrying on, our familiar characters going back to visit the dragon "Leiszút Feliszút" and with this come a number of troubles both new and old. I still enjoy this very much, careless fun as I read up to my kids, we all enjoyed this tremendously. Especially the way of speech of the dragon and Barmol, my kids laughed heartily as I was trying to imitate the accent. The end of the book is basically the start of the adventure of book 3, we will surely read that as well!

[NM · Rating 5 out of 5]

Nagyon fordulatos volt.

[PuPilla · Rating 5 out of 5]

Imádom ezt a sorozatot! Mennyire ötletes, kalandos és jópofa! És még humorban is tud olyan nyújtani, amin a gyerek és a szülő is együtt tud kacagni! Tetszik a történetvezetés, mindig vannak váratlan események is (amilyen aranyhal vagyok, még számomra is! :D), és jól eltalált az új szereplő, Háromig számolok is.
A kisfiam annyira fellelkesedett a végén a lehetetlen küldetésen, hogy a következő kötetet végülis kénytelen voltam hamarabb odaadni, khm, és bizony én se bírom ki Télapóig! :D Tudnom kell, hogy kelnek át a Grillcsirke Sivatagon!
Köszönöm, köszönöm, köszönöm, M. Kácsor Zoltán ezt a remek mesefolyamot!

[blueisthenewpink · Rating 4 out of 5]

A célközönség imádta. A nyolcéves izgult, és megoldási javaslatokkal állt elő, a négyévest leginkább a képek érdekelték, de követte ő is (ha nincs benne sok kép, közben szeret másik könyvet nézegetni, azt meg hallgatja, amit olvasunk). A szereplők szerethetők és jól megkülönböztethetők, a kicsi is tudta követni, ki kicsoda. Azért amikor a szelypítősz szárkány beszélget a haccsoló haptohhal, azt büntetésből olvastatnám fel százszor egymás után a szerzővel. A vége felé egyébként többször le is maradt a beszédhiba egyes szavakból, miközben a teljes mondatban ott volt, akkor meg az akasztott meg. A lényeg most a következő részben várható, így kénytelenek megtanulni kezelni a függővég jelenségét. Gyerekkönyvnél azért jobban szeretem, ha le van zárva. Meg azt is, ha nem beszariznak benne. Egyébként ha egyszer ott volt Barmol szájában a húsz arany, akkor tulajdonképpen nem volt hiányos a leltár, nem?