What do you think?
Rate this book
Te & Én - Divat- és stíluskalauz
368 pages, Paperback
First published January 1, 2013
1 person want to read
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 of 1 review
September 11, 2015
Kezdeném a pozitívumokkal :).
A könyv tipográfiája csillagos ötös, látszik, hogy jó stílusérzékű emberek keze alatt készült, passzol Márk színes, vidám egyéniségéhez. Vezeti a szemet, olvastatja magát. Átlátható, de színes, divatos és aranyos - tökéletes választás a célközönség számára is. Az illusztrációk is jó ízléssel lettek megrajzolva vagy elhelyezve.
Az írási stílus is tetszett, süt belőle Márk sziporkázó személyisége. Tetszik, hogy közvetlen, a divattanácsoknál talán kicsit nyersebb is, mint az átlag stíluskalauz, de pont ettől lett maibb és személyesebb. Az is tetszett, hogy nagyon részletes volt a tanácsadó szekcióban minden téren, bár amilyen bizonytalan vagyok, még mindig nem tudom 1005
Jó érzés volt amúgy Márk világába is egy kicsit bepillantani.
Amikkel nem voltam 100%-ig megelégedve
-szerkesztés és sorrendek: a Márk-résznél még úgy elfogadtam, hogy csapong, és elszórja a recepteket pl., ha egyszer ilyen a személyisége, tulajdonképpen passzolt is hozzá... de az olvasóknak szóló stílusrésznél zavart, hogy benne voltam abban a hangulatban, hogy na most akkor elemezzük a külalakomhoz illő haj- és öltözködési stílusokat, erre random be van rakva egy-egy híres ember és az ő véleményük Budapestről, amivel ráadásul meg is voltam kavarodva, hogy kinek a szavai, hiszen volt, amikor az adott híresség írta le az élményeit, hol pedig Márk írt...
-Budapest, Budapest, Budapest - mondom ezt budapestiként, mert az a fajta hótt idióta olvasó vagyok, aki olvasás közben azon filozofál, hogy minden olvasónak ugyanolyan élmény-e a könyv. Én úgy gyűjtöttem pár jó tippet, de nem hiszem, hogy Márk összes fanja pesti, és egy vidéki olvasónak vajmi keveset jelenthet, hogy fel van sorolva 10 pesti étterem pl. (meg az az egy szem balatonszemesi, ahol a szüleim kétszer ettek, és mind a kétszer nagyon csalódtak :D),ha amúgy kíváncsi lenne rá (mármint Márkra)... többet vártam volna kevésbé helyspecifikus önvallomásokból.
(az áfonyás vodkát egészen biztosan kipróbálom... remélem, azért az esetleges tini olvasók óvatosan bánnak majd ezzel meg a borajánlókkal :D)
-sajnos van egy olyan sanda gyanúm, hogy itt azért a Lakatos Márk-műsorok szponzorainak promóciója is elég erősen jelen volt - az egy dolog, hogy nyilván tapasztalatokat szerez velük kapcsolatban a munkafolyamat során, de nem hiszem, hogy ilyen arányban ajánlja csak ezeket... főleg ruhatéren (nem hiszem, hogy csak a Naracamicie-nál, Triumphnál, Carpisánál válogat, dolgozik).
-az édesemezés néha zavart... tudom, Márk ilyen, de írásban vhogy nekem az egész fura... nem tudom, az élőszó többet megengedhet magának, írásban más a hatása...
A könyv tipográfiája csillagos ötös, látszik, hogy jó stílusérzékű emberek keze alatt készült, passzol Márk színes, vidám egyéniségéhez. Vezeti a szemet, olvastatja magát. Átlátható, de színes, divatos és aranyos - tökéletes választás a célközönség számára is. Az illusztrációk is jó ízléssel lettek megrajzolva vagy elhelyezve.
Az írási stílus is tetszett, süt belőle Márk sziporkázó személyisége. Tetszik, hogy közvetlen, a divattanácsoknál talán kicsit nyersebb is, mint az átlag stíluskalauz, de pont ettől lett maibb és személyesebb. Az is tetszett, hogy nagyon részletes volt a tanácsadó szekcióban minden téren, bár amilyen bizonytalan vagyok, még mindig nem tudom 1005
Jó érzés volt amúgy Márk világába is egy kicsit bepillantani.
Amikkel nem voltam 100%-ig megelégedve
-szerkesztés és sorrendek: a Márk-résznél még úgy elfogadtam, hogy csapong, és elszórja a recepteket pl., ha egyszer ilyen a személyisége, tulajdonképpen passzolt is hozzá... de az olvasóknak szóló stílusrésznél zavart, hogy benne voltam abban a hangulatban, hogy na most akkor elemezzük a külalakomhoz illő haj- és öltözködési stílusokat, erre random be van rakva egy-egy híres ember és az ő véleményük Budapestről, amivel ráadásul meg is voltam kavarodva, hogy kinek a szavai, hiszen volt, amikor az adott híresség írta le az élményeit, hol pedig Márk írt...
-Budapest, Budapest, Budapest - mondom ezt budapestiként, mert az a fajta hótt idióta olvasó vagyok, aki olvasás közben azon filozofál, hogy minden olvasónak ugyanolyan élmény-e a könyv. Én úgy gyűjtöttem pár jó tippet, de nem hiszem, hogy Márk összes fanja pesti, és egy vidéki olvasónak vajmi keveset jelenthet, hogy fel van sorolva 10 pesti étterem pl. (meg az az egy szem balatonszemesi, ahol a szüleim kétszer ettek, és mind a kétszer nagyon csalódtak :D),ha amúgy kíváncsi lenne rá (mármint Márkra)... többet vártam volna kevésbé helyspecifikus önvallomásokból.
(az áfonyás vodkát egészen biztosan kipróbálom... remélem, azért az esetleges tini olvasók óvatosan bánnak majd ezzel meg a borajánlókkal :D)
-sajnos van egy olyan sanda gyanúm, hogy itt azért a Lakatos Márk-műsorok szponzorainak promóciója is elég erősen jelen volt - az egy dolog, hogy nyilván tapasztalatokat szerez velük kapcsolatban a munkafolyamat során, de nem hiszem, hogy ilyen arányban ajánlja csak ezeket... főleg ruhatéren (nem hiszem, hogy csak a Naracamicie-nál, Triumphnál, Carpisánál válogat, dolgozik).
-az édesemezés néha zavart... tudom, Márk ilyen, de írásban vhogy nekem az egész fura... nem tudom, az élőszó többet megengedhet magának, írásban más a hatása...
Displaying 1 of 1 review