Talán csak az ördög játékszerei vagyunk. Talán azok sem. Az biztos, hogy valakinek a rémálmai leszünk. Valakit a pokolba küldünk azért, amit tett. Mert valaki előbb vagy utóbb, de beszélni fog. Valakiből kibukik az igazság és mi pontosan erre várunk. Arra, hogy valaki megfizessen azért, hogy a húgunknak nyoma veszett. Rosszfiúk között is van különbség. Az egyik nem hív fel téged miután megkapott, a másik pedig elkövet egy gyilkosságot. Talán jobban örültél volna, ha az első vagyok.
Delilah Moore
Amit tettünk az megbocsájthatatlan, meg fogunk fizetni érte. Nem várunk kegyelmet, akkor sem, ha az egész csak egy baleset volt. Nem akartuk megölni őt, csupán megleckéztetni. A " sírba is magunkkal visszük" ígéretekkel az a baj, hogy a sorsnak mindig van egy jobb terve. Minden titoknak lejár egyszer a szavatossági ideje.
imádtam 😍 kevés könyv esik nálam az 5*+os kategóriába. ez az volt! végre egy magyar romantikus könyv aminek nem cringe a nyelvezete főleg úgy hogy fiatalok a szereplők. izgalmas, vicces, és jó arányban volt benne a romantikus szál a krimivel. megint nem kellett volna befejezetlen sorozatot elkezdjek... varhatok egy csomót a kövi részre.🫠
Izgalmas nyomozás, azon kívül is élvezetes sztori, egy dolgot nem szeretek: miért 17-21 éves mindenki a könyvekben?! 😭 Igazságot a 27-34 éveseknek 🤣 De egyébként Montezt nagyon bírom, kedvenc trope-ok megvannak: obsessive, féltékeny, motoros mmc 🙈 A vége kegyetlenség. Várom a következőt 😭
Imádom az írónő könyveit és ez magasan kiemelkedik mind közül. Nagyon tetszett a folyamatos nyomozás és a kérdés, hogy a csajok mit követhettek el? Hihetetlen jól meg van írva és a karakterek személyiségét is imádom. Nagyon várom a folytatást 😁
Jaj. A szuszpenzió volt az egyetlen jó dolog ebben a könyvben, muszáj volt tönkretenni azzal az epilógussal? Az egész könyv a katartikus végkifejlettre épült, hogy kiderüljön, mit is követett el pontosan Delilah, és erre egy mozdulattal sikerült a földbe döngölni az izgalmat. Sajnos ezen múlt, hogy nem 3 csillagos lett a könyv számomra, mivel egyik szereplő se keltette fel az érdeklődésem. Bár Montez cuki. Rengeteg a felesleges jelenet és párbeszéd, ami azt akarja bizonyítani, hogy a Pokol fiai valóban megérdemlik ezt a címet, de nekem erőltetettnek hat. Ezek nem rosszfiúk, hanem sérült kölykök, akik egy olyan kisvárosban élnek, ahol az inkompetens rendőrség miatt nagyjából bárki bármit következmények nélkül megtehet. Akkor miért ne tennék, főleg ha az egyetlen tapasztalatuk az, hogy az igazságszolgáltatás sose szolgáltat igazságot?
Nem kínzom magam tovább. 2024-ben melyik amerikai tini fiú használ olyan szavakat hogy kegyed? Magyartalan mondatok tömkelege, modoros, kusza párbeszédek. Telepakolva zeneszámok leírásaival, kit érdekel egy könyvben, hogy mit hallgatnak éppen, ez nem a Daisy Jones?! Nem tudtam túljutni a rettenetes íráson, meg azon sem, hogy hol van más olvasók szépérzéke? Olyan ez a könyv mint a 2000es évek kmk-s tömeggyártásos kliséi,sajnos arra sem lehet fogni, hogy elvitte a fordítás, mert magyar az író.
Szavakba önteni nem tudom mennyire fenntartotta az érdeklődésemet ez a könyv. Őszintén féltem elkezdeni mert mindenki annyira felhypeolta. De örülök hogy végre elolvastam alig várom hogy a második részt is elolvassam.