Árnyékbáb

Tüske és gyopár #2

by Réka Rezeda

Feláldoznád az egész világot azért, hogy megmentsd, akit szeretsz?

Bastien Oakheartot elárulva, meggyötört szívvel rángatják az ellenséges Valerienbe. A bábmester egy halálos játszma kellős közepén találja magát, csakhogy ezúttal nem ő, hanem Volkol nagyfejedelem mozgatja a szálakat… a drót pedig Bastien torkán feszül. Részt kell vennie a valeri örökösödési viadalon, azonban a győzelemnél sokkal több forog kockán.

Volkol titokzatos méreggel fertőzi meg a versenyzők lelkét, ami életre hívja a régmúlt szörnyeit. De mi van, ha az a szörnyeteg, amelyik Bastien lelkében lakozik, iszonytatóbb annál, amelyik kint les rá?

Az óra ketyeg. Sikerül Bastiennek időben megfejtenie a méreg titkát? Képes lesz ellenszert találni rá, mielőtt az felemészti őt és a kishúgát?

Sivriel Thornrage megszökik a börtönből, és a barátaival együtt elindul, hogy kimentse Bastient Volkol karmai közül. De vajon a fiú szóba áll vele azok után, hogy elárulta?

Sivriel tűzön-vízen átkel, hogy jóvátegye a hibáját, és visszaszerezze a szerelmét, de készen áll arra a választásra, amire ezen az úton kényszerítik?

Rezeda Réka lebilincselő regénye a díjnyertes Bábmester folytatása, a Tüske és gyopár-trilógia második kötete.

424 pages, Paperback

Published October 17, 2025

Reviews

[Maya Kéménczy]

4,5⭐️ tetszett a folytatás bár kicsit talán lassabb a cselekmény mint az első részben (nyílván ez egy összekötő rész a trilógia befejezéséhez) és a próbákra lehetett volna picit nagyobb hangsúlyt fektetni, de ezenkívül továbbra is hozza a Bábmester szintjét a végétől pedig kirázott a hideg. Várom a folytatást!

[Agnes]

3,5

[Eszter Kiss]

Szerettem az első rèszt, izgatottan vàrtam a folytatàst de sajnos alig bírtam elvergődni a vègèig. Nagyon tömèny a két főszereplő egyèni belső vívódása, újra és újra olvassuk őket szinte minden fejezetben, ezért a cselekmèny is lassan halad. Bastien szemszögèből is izgalmas lehetett volna olvasni a törtènetet ha ezzel nem egy teljesen más karaktert kapunk mint amit az első rèszben megismertünk. A párbeszédek is túlzóan tinisek az èn izlésemnek, sokszor nem passzolnak a körülmènyekhez. Szurkolok egy erősebb zàrásért, és köszönöm az èlmènyt.

[Krisztina Vasvenszki-Balog]

Annyival több lehetett volna mint egy “sorozat középső könyve”!
Fájdalmas volt Bastient olvasni ahogy szenved, ugyanis már fájt az olvasás : 300 oldalon keresztül semmi lényeges nem történik csak a szenvedés és agonizálást (meg Bastien merevedése… most komolyan máshogy nem lehetett volna kifejezni a lány iránti vágyódását, annyira közönséges). A végén azt gondoltam, ha még egy Bastien fejezetet el kell olvasnom sírok.
Miért van az, hogy a fő karakterek egyre balfékebbek a második könyvben. Mellékszereplőknek miért nem “osztanak lapot”? Holdpróbákat is sokkal izgalmasabbnak tűntek…de kb semmi lényegi jelentőségük nem volt.

Oké át kellett érezni Bastien miért jut el oda ahova lelkileg , de ettől a 2 szavas mondatoktól meg folyamatos szóismétlésektől szörnyen vontatottá vált a könyv.
Miért adtam mégis 3 csillagot , mert ennyire nem ronthatom le az első könyv után meg mert a végén csak volt pár értelmes párbeszéd , hosszú mondatok , érdekes történet zárás.

[Amina]

💔

[Tolnai Barbara Julia]

Egy szó: zseni.

[Trixxi]

A sok csalódás után végre ismét egy izgalmas fantasyt olvashattam, ráadásul egy magyar szerzőtől. Már a Bábmester is teljesen lenyűgözött, de úgy érzem, most egy sokkal komplexebb történetet kaptam. A váltott szemszög különösen jót tett ennek a könyvnek, mert Sivriel mellett Bastien is közelebb került hozzám. Az én ízlésemnek kicsit sok volt a dráma kettejük között, bár azért ezt a rengeteg titkot és árulást nehéz megbocsátani. A humorukat is nagyon szerettem, élmény volt olvasni a csipkelődő párbeszédeiket.

Ez a rész bőven tartogatott meglepetést, ennyi kegyetlenségre őszintén nehéz felkészülni. Volkolt ki nem állhattam, gyanús volt minden levegővétele, de a legnagyobb titkát nem sikerült megfejtenem. Vorzelda érdekesebb karakter volt, mint vártam, de szerencsétlen testvére nevét mindig Konzolnak olvastam. Amerielről szívesen olvastam volna többet, túl korán örültem, amikor a könyv elején nagyobb teret kapott. Lucien és Vilriel sorsa miatt aggódtam, de nem érzem úgy, hogy megismertem volna őket a testvéri szerepükön kívül.

Kicsit lassan indult be ez a kötet, de az érzelmi mélysége, a sötét titkok és a váratlan fordulatok kárpótoltak ezért. Bastien szenvedéséről és önutálatáról különösen fájdalmas volt olvasni, és Sivriel bűntudata is alapjaiban meghatározta a könyv baljós hangulatát. Remélem, a 3. részben esélyt kapnak a boldogságra.