,,Semmiért sem kell - úgy érzem - bocsánatot kérnem. Mert ez van." Náray Tamás eddigi legőszintébb és legszemélyesebb könyvének nemes egyszerűséggel saját létezése a tárgya. Önmaga elől nincs mit lepleznie; nincs, akinek vagy akiért szépítsen, maszatoljon. Az Anyám szerint és az Apám szerint című nagy sikerű kötetek után most levonja a saját tanulságait. Az életéből, a munkásságából, a származásából és a neveltetéséből, az őt övező szeretetből és figyelemből, de nem kevésbé az őt ért bántásokból és figyelmetlenségekből. A létezés felületességéből. Viharoktól a megnyugvásig - fenntartva a belenyugvás képtelenségét. Zárójelbe téve sikert, megítélést, érzelmeket és értékeket, ihletet és stúdiumokat, hazát és önkéntes száműzetést - a legszemélyesebb dolgok sűrű sötétjéből indulva az általános igazságok derengése felé. És amikor háborog és bánt, azt is mindig érted, sohasem ellened teszi.
Náray Tamás egy igen negatív szemszögből mutatja be a 21. század társadalmi struktúrákat, normákat és folyamatokat, amivel olykor humoros tartalommal próbálja meg az olvasó lelkén könnyíteni, de még így is teljes őszinteséggel írja le a az ő “szerinteségéből” az igazságokat! Rávilágít arra, hogy a mai világ működése, ellehetetleníti a gondolkodó emberek fejlődését és “szaporodását”, aminek legnagyobb okozója saját magunk vagyunk! Bár kicsit negatív töltetű a könyv, mert tökéletesen tükrözi egy egész ország-világ immunitását és lelki állapotát, annak ellenére is, hogy sokan igyekeznek az optimista énjükkel élni az életüket! Viszont az igazság az igazság, és az igazsággal szembe kell nézni, hogy változást idézhessünk elő!