Kobalt: A pekingi játszma

by Tamás Frei

ANDRÉ CALVI új feladatot kap: a Kínai Kommunista Párt egyik kulcsfiguráját kell elrabolnia, de fogalma sincs, hogy valójában ki áll a megbízás hátterében. Eszébe sem jut, hogy a küldetés Kína és Amerika csatájának tűzvonalába sodorhatja. A szálak Budapestre vezetnek, a magyar miniszterelnök dolgozószobájába...

Közben egy gyönyörű, de titokzatos francia nővel is találkozik, és ez mindent felkavar!

Államfők, elnökök, milliárdosok, hazardőrök és az árnyékvilág harcosai – kitalált és a híradásokból „jól” ismert valós szereplők sora. FREI TAMÁS új politikai akcióthrillere a közeljövőben játszódik. A szerzőtől megszokott feszes ütemű, letehetetlen könyv kíméletlenül lerántja a leplet a színfalak mögött zajló gátlástalan alkukról, az országok sorsát meghatározó emberi gyarlóságról és az elhibázott politikai döntésekről.

608 pages, Paperback

Published October 22, 2025

Reviews

[Bence Gaspar · Rating 4 out of 5]

Már nem emlékszem, Freinek melyik könyvét olvastam, talán az elsőt ebből a sorozatból, és érdekelt, mennyit fejlődött azóta (volt honnan). Egyébként nagyon szimpatikus benne, hogy több interjúban is hallottam tőle, hogy tisztában van a saját írói képességeinek a korlátaival, de folyamatosan fejleszti magát ezen a téren. Ez szerintem érződik is, a mostani könyv sokkal pozitívabb benyomást tett rám, mint a másik.

Ettől eltekintve ez nem akar több lenni szórakoztató irodalomnál, ennek megfelelően kell hozzáállni. Az akciójelenetek jól vannak megírva, ott tök jó a stílus és a ritmus is. Amikor betekint a nagypolitikai színfalak mögé, és a védjegyévé vált “csak itt, csak most, csak önöknek” stílusban mutat be dolgokat, az már a mai közösségi médiás világban nem nagyon működik, mert nem igazán maradt hova exkluzívan betekinteni. Bár persze az afrikai szafarisátor meg a kongói vezető irodájának végletekig részletes leírásával elmegy a falig.

Plusz magyarként érdekes, ahogy egy lendületes, nemzetközi porondon játszódó történetbe a magyar valóság is bekúszik. Mondjuk annyira nem sokat tesz hozzá, de jópofa adalék.

Amik viszont botrányosak, azok a romantikus részek: körülbelül egy óvodás stílusában előadott (nagyon) szoftpornót kapunk, totálisan indokolatlanul. Önmaga paródiája az egész, ráadásul feleslegesen nagy teret kap.

Az még egy kicsit necces, hogy állandó jelzőként használja a kongói vezetőre a “gorilla” kifejezést.

De összességében szórakoztató, bár nem szippantott be menthetetlenül. Eredetileg két hétre lehetett kivenni a könyvtárból, és vissza kellett vinnem meghosszabbítani, de igazából nem nagyon rázott volna meg, ha nem tudom újra elhozni, ami azért sokat elmond. A négy csillag mindezek mellett annak szól, hogy nagyon méltányolom Frei elhivatottságát az önképzés iránt.

[Akos Demeter · Rating 1 out of 5]

Great styling, but there is endless hate inside the author for his home country (but you can feel hate for so many other people as well), so overall it radiates from the writing and it destroys the overall experience when you read the book. Saad, soo sad

[Júlia · Rating 2 out of 5]

Nagyon, nagyon, nagyon megküzdöttem ezzel a könyvvel! Biztos nem olvasok több Freit, nem nekem való. A történet érdekes lenne, de az a sok sallang, émelyítő. 200 oldal bőven elég lett volna.

[Annamária · Rating 3 out of 5]

Frei Tamás könyveit el szoktam olvasni, mert szeretem a témáinak részletekbe menő kutatására valló kidolgozottságát. Volt jobban és kevésbé tetsző regénye már. Ennek a friss regénynek is értékelem az írói stílusát, de a történet maga engem egyáltalán nem tudott megszólítani. Végig úgy éreztem, hogy semmiről nem szól, miközben indokolatlanul hosszú. Ami miatt mégis kitartottam a végéig, az Szervét Tibor csodálatos narrációja. Ha nem hangoskönyv lett volna, valószínűleg sosem jutok el az ötvenedik oldalig sem. Órákon át vártam, hogy végre történjen valami igazán érdekes Andréval, aztán egyszer csak vége lett a regénynek. Kár.

[István Héjja · Rating 3 out of 5]

Első és valószínűleg utolsó Frei könyvem. Nagyjából az utolsó 100 oldal megmenti az élményt, de így is legalább a harmada feleslegesnek érződött. Emellett az ismert szereplők gondolkodásának leírása is könnyen ellenszenves lehet, az amerikai és kínai szál se nagyon tetszett, az afrikai talán az ismeretlensége miatt volt jobban elfogadható. Nem vagyok nagy híve miniszterelnökünknek, de igazából ő van a legkevésbé visszataszítóan ábrázolva a "játékosok" között, mindenki mást bajuszpödrő főgonosznak éreztem.

[Steve Nash · Rating 5 out of 5]

This book delivers exactly what fans of the series have come to expect - a fun and entertaining read, though with somewhat less philosophical depth than previous entries.

[Gyorgyi Bezeczky · Rating 4 out of 5]

A nemzetközi összefüggések leírása érdekes mint mindig, de valahogy most nem sikerült úgy megfogni a főszereplő alakját.