What do you think?
Rate this book
Egyasszony
Egy fiatal vidéki lánynak a 80-as évek derekán mozgás- és értelmi sérült gyermeke született. Bántalmazó férje oldalán küzdött kitartóan a családja boldogságáért, de harca kudarcra volt ítélve.
Azóta eltelt több mint harminc év, a lányból asszony lett, de nem sikerült feldolgoznia az átélteket. Ezért kezdett blogot írni, amit rövid időn belül százezrek olvastak.
Péterfy-Novák Éva története a veszteség utáni továbblépésről és az elfogadás folyamatáról szól egy olyan korban és közegben, mely sem a hibát beismerni, sem a mássággal együtt élni nem akar.
Azóta eltelt több mint harminc év, a lányból asszony lett, de nem sikerült feldolgoznia az átélteket. Ezért kezdett blogot írni, amit rövid időn belül százezrek olvastak.
Péterfy-Novák Éva története a veszteség utáni továbblépésről és az elfogadás folyamatáról szól egy olyan korban és közegben, mely sem a hibát beismerni, sem a mássággal együtt élni nem akar.
176 pages, Hardcover
First published January 1, 2014
5 people are currently reading
370 people want to read
About the author
Éva Péterfy-Novák
9 books37 followersMagyar írónő. a Herman Ottó Gimnáziumba, majd a Miskolci Egyetem szabad bölcsészet szakára járt. 2013-ban kezdte írói pályáját, Egyasszony című blogjával, melyben szülés során sérült, hétéves korában meghalt kislánya, Zsuzsi megrázó történetét írja le. A blog tartalma 2014-ben könyvként is megjelent a Libri kiadónál, és színdarab is készült belőle. Következő könyve A rózsaszín ruha című novelláskötet, a férjével közösen írt, kínai utazásukat leíró A panda ölelése, majd a pedofília témájú Apád előtt ne vetkőzz.
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 30 of 39 reviews
April 23, 2018
én: nem sírok könyveken mostanában
PN Éva: hold my beer fam
PN Éva: hold my beer fam
September 5, 2019
Kiszolgáltatottság, tapasztalatlanság, kétségbeesés, lelkiismeret-furdalás, önvád, félelem, tagadás, fájdalom, elfogadás, szeretet. Egészségügy, ahogy soha nem akarjuk látni. Család, amit az ellenségeinknek sem kívánnánk.
Terápiás könyv – a szerzőnek biztosan, de az olvasónak is az lehet. Engem mélyen megrázott és elgondolkodtatott. Köszönet mindenkinek, aki „csak teszi a dolgát”, különösen ha bármilyen formában az elesetteket segíti vele.
Terápiás könyv – a szerzőnek biztosan, de az olvasónak is az lehet. Engem mélyen megrázott és elgondolkodtatott. Köszönet mindenkinek, aki „csak teszi a dolgát”, különösen ha bármilyen formában az elesetteket segíti vele.
January 12, 2020
First read of 2020 and it was wonderful. 4.5 stars.
The book describes the struggles of a woman who gives birth to a child who has severe mental and physical disabilities.
The whole writing feels more like sitting down with your best friend and letting her talk about her deepest thoughts and feelings stream of consciousness style. That means it's less about the details of her life, or even her child's. It's more of an almost universally true account about how it is like to be a woman who didn't have it easy yet she managed to push through, and on top of that about the good and bad things, important people we cross paths with, laugher and tears. The moments that define us.
I certainly hope one day this will be translated to English because this is an important one.
The book describes the struggles of a woman who gives birth to a child who has severe mental and physical disabilities.
The whole writing feels more like sitting down with your best friend and letting her talk about her deepest thoughts and feelings stream of consciousness style. That means it's less about the details of her life, or even her child's. It's more of an almost universally true account about how it is like to be a woman who didn't have it easy yet she managed to push through, and on top of that about the good and bad things, important people we cross paths with, laugher and tears. The moments that define us.
I certainly hope one day this will be translated to English because this is an important one.
May 2, 2021
Letehetetlen jellegű kötet, szívbemarkolóan őszinte történet.
Hálás vagyok azért, hogy olvashattam, mert több ilyen realista életmese kellene az átlagembernek, hogy értékelni tudja az életét, elfogadja a sorsát.
Hálás vagyok azért, hogy olvashattam, mert több ilyen realista életmese kellene az átlagembernek, hogy értékelni tudja az életét, elfogadja a sorsát.
November 6, 2019
Letehetetlen, szívfacsaró és iszonyatosan fontos könyv, ráadásul 100%-ig igaz történet. Elsírtam magam még a buszon is, amikor egyszer utazás közben olvastam. Egyetlen fölösleges szó nélkül van megfogalmazva, részben ebben van az ereje, ezen kívül meg persze abban, hogy megmutatja, micsoda végtelen, határtalan, felfoghatatlan szeretet van az anyák szívében, és milyen erőt ad ez nekik. Nem tudom hány éves kortól, de kötelező olvasmánnyá tenném, hogy érzékenyítsük a társadalmat a nőkkel, a beteg gyerekekkel és a családon belüli erőszakkal kapcsolatban. A könyv maga óriási bizonyíték, hogy mekkora szükség volna rá...
March 5, 2017
Nem tudom, képes leszek-e valaha megfogalmazni azt, amit érzek.
KÖSZÖNÖM, hogy Éva megírta ezt a könyvet.
Nekem nem adatott meg, hogy édesanya legyek, de két gyereket nevelve, a gyerekeket nagyon szeretve érzem az üzenetet.
És... emelt fővel élek inkább egyedül én is, mint egy méltatlan kapcsolatban.
Huszonévesen hasonló "kapcsolati élményeket" szereztem magam is.
Az, hogy a könyv életigenlő, szeretetteljes, bátor lélek él benne, ajándék.
Olyan ajándék, amit szívesen adnék minden ember kezébe.
KÖSZÖNÖM, hogy Éva megírta ezt a könyvet.
Nekem nem adatott meg, hogy édesanya legyek, de két gyereket nevelve, a gyerekeket nagyon szeretve érzem az üzenetet.
És... emelt fővel élek inkább egyedül én is, mint egy méltatlan kapcsolatban.
Huszonévesen hasonló "kapcsolati élményeket" szereztem magam is.
Az, hogy a könyv életigenlő, szeretetteljes, bátor lélek él benne, ajándék.
Olyan ajándék, amit szívesen adnék minden ember kezébe.
March 22, 2021
A mai nap meglepetése, le sem tudtam tenni. Nagyon megérintett ez az őszinte, nyers vallomás.
May 25, 2021
I wanted to read this for years and I still wasn’t ready.
December 7, 2019
Az Egyasszonyt egyrészt azért is érzem fontosnak, mert azoknak a nőknek is felnyithatja a szemét, akik a könyvben szereplő Istvánokkal élnek együtt, és csak legyintenek, hogy a bunkó és a béna jelzők néha beleférnek, talán néha egy-két elcsattanó pofon vagy lökdösődés is, hiszen egyébként ők jó emberek, csak néha elgurul a gyógyszerük. Belülről nézve nehéz racionálisan gondolkodni, de Éva sorait olvasva ugye, hogy nem ennek kellene a normálisnak lennie? Ugye legalább a kérdés felmerül, a gondolat magva elültettetett a majdani továbblépéshez? Másrészt pedig az olvasó beleláthat abba, hogy milyen egy sérült gyermekkel együtt élni, mekkora küzdelem, lemondás az élet többi területén, no és nem mellesleg a társadalmi megbélyegzés, amire szerintem jó kiragadott példa a válás után az egyik férfiú nem is tudta elfogadni Zsuzsit.
Bővebben: http://www.teklakonyvei.hu/2019/10/pe...
Bővebben: http://www.teklakonyvei.hu/2019/10/pe...
March 5, 2016
Egy napos olvasmány, lebilincselő, elkeseritő, elgondolkodtató. Életkép a nyolcvanas évekbeli magyarországi egészségügyi helyzetről, bár valószinüleg ma sem történne másképp. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a családtörténeteket, személyes emlékeket.
November 13, 2024
Pontosan tíz évvel ezelőtt jelent meg Péterfy-Novák Éva kisregénye, ami egy olyan blogból jött létre, ahol egy anya, egy asszony ország-világnak elmesélte, ami vele történt: a szülészeti erőszak traumáját, aminek következtében mozgási- és értelmi sérült kisbabája született. Napok alatt lett többszázezer olvasója a bejegyzéseknek, ami sokak szívét kinyitotta és sokak nyelvét megoldotta, és hetekig-hónapokig, sőt azóta is ömlenek a nők szüléssel kapcsolatos saját emlékei, negatív tapasztalatai.
„Délután keres egy orvos a koraszülött osztályról. Azt kéri, menjek vele az orvosi szobába, szeretne velem négyszemközt beszélni. Átfut rajtam, hogy szerencsére nő, így talán elmarad a leereszkedő seggcsapkodás meg arccsipkedés. Felismerem, ő jött át a szüléskor is, hogy megvizsgálja Zsuzsikát.
Leül velem szemben, és megkérdezi, tudom-e, hogy van a lányom. Jól, válaszolom, a férjem és anyukám mindennap mennek hozzá látogatni. Azt mondja, nem, nincs jól. Nem értem. Segítséget szeretnék, de beszorultam, csak ketten vagyunk a szobában. Magas, barna hajú, szemüveges, csontos nő. Nem szép, nem tetszik, és olyan szomorúan néz rám onnan, a magasból. Kicsinek, büdösnek és butának érzem magam. És nem akarom hallani, amit mond.
Azt kéri, menjek át, és látogassam meg Zsuzsit a koraszülöttosztályon. Éppen részletezné, mi a baja, amikor becsörtet a szülészorvosom. Megkönnyebbülök, hát inkább a seggcsapkodás, mint a minden valóságalapot nélkülöző beszélgetés ezzel a doktornővel. Szóváltásba keverednek. Az orvosom üvölt, hogy az anyának meg kell gyógyulnia, a doktornő üvölt, hogy az anyának joga van tudni az igazat. A doktornő elrohan, de előtte odaszól nekem, hogy rosszul választottam szülészt. Majd súlyosan bevágja az ajtót maga után.
Kádár doktor kicsit zavart, de hamar összeszedi magát. Menetrendszerűen megpaskolja a fenekemet (nincs is jobb ennél a frissen varrt seggemnek) és megcsipkedi az arcomat, és gyengéden kilök az orvosi szobából. Az ajtóban még próbál meggyőzni arról, hogy a doktornő túl aggodalmas, egy szavát se higgyem el, és higgyem el, ő már számtalan ilyet látott, és biztosíthat róla, nincs itt semmi komoly baj. Csak hát ilyenek ezek a gyerekorvosok, az ő felesége is az intenzív gyerekosztályon dolgozik, mindig túloznak, mindig rosszabbat mondanak, mint ami a valóság, ő már csak tudja. Egyszerűen szeretnek a bolhából is elefántot csinálni.
A folyosón lassan megyek. Nagyon lassan. Azt akarom hinni, hogy ez a beszélgetés, ez a vita meg sem történt.”
Alig vannak szavak visszaadni azt, amit olvasunk: hogyan lesz egy kedves fiatal lányból boldog kismama, saját szülői tragédiáját megélő anya és egy bántalmazó kapcsolatra ébredő asszony. Az Egyasszony. És bárkiből lehetett és lehet ma is Egyasszony.
Ha van könyv, amin végig sírnod kell, hát ez lesz az, mert nemcsak a történet foglya leszel, de az elbeszélő hangja, végtelen naivitása is meghat és elvarázsol. És a sérült kislány nevelésének küzdelmei után még messze nincs vége a szívszorító eseményeknek, mert az új kisbaba sem tud egészségesen megszületni. És azt is olvasni fogod, amit magadtól is tudsz régóta, hogy a nők mindent kibírnak. De már nem akarnak szótlanok maradni. És hogy az óta tömegesen kezdtek el kilépni ebből a szerepből, az Péterfy-Novák Éva munkásságának és a vele együtt ébredő nőknek is köszönhető. Mert soha nem adják fel. Mert „valami elemi erővel keresem mindig tovább a boldogságot, és futok valami után, amiről csak nagyon halványan sejtem, hogy létezik.”
„Délután keres egy orvos a koraszülött osztályról. Azt kéri, menjek vele az orvosi szobába, szeretne velem négyszemközt beszélni. Átfut rajtam, hogy szerencsére nő, így talán elmarad a leereszkedő seggcsapkodás meg arccsipkedés. Felismerem, ő jött át a szüléskor is, hogy megvizsgálja Zsuzsikát.
Leül velem szemben, és megkérdezi, tudom-e, hogy van a lányom. Jól, válaszolom, a férjem és anyukám mindennap mennek hozzá látogatni. Azt mondja, nem, nincs jól. Nem értem. Segítséget szeretnék, de beszorultam, csak ketten vagyunk a szobában. Magas, barna hajú, szemüveges, csontos nő. Nem szép, nem tetszik, és olyan szomorúan néz rám onnan, a magasból. Kicsinek, büdösnek és butának érzem magam. És nem akarom hallani, amit mond.
Azt kéri, menjek át, és látogassam meg Zsuzsit a koraszülöttosztályon. Éppen részletezné, mi a baja, amikor becsörtet a szülészorvosom. Megkönnyebbülök, hát inkább a seggcsapkodás, mint a minden valóságalapot nélkülöző beszélgetés ezzel a doktornővel. Szóváltásba keverednek. Az orvosom üvölt, hogy az anyának meg kell gyógyulnia, a doktornő üvölt, hogy az anyának joga van tudni az igazat. A doktornő elrohan, de előtte odaszól nekem, hogy rosszul választottam szülészt. Majd súlyosan bevágja az ajtót maga után.
Kádár doktor kicsit zavart, de hamar összeszedi magát. Menetrendszerűen megpaskolja a fenekemet (nincs is jobb ennél a frissen varrt seggemnek) és megcsipkedi az arcomat, és gyengéden kilök az orvosi szobából. Az ajtóban még próbál meggyőzni arról, hogy a doktornő túl aggodalmas, egy szavát se higgyem el, és higgyem el, ő már számtalan ilyet látott, és biztosíthat róla, nincs itt semmi komoly baj. Csak hát ilyenek ezek a gyerekorvosok, az ő felesége is az intenzív gyerekosztályon dolgozik, mindig túloznak, mindig rosszabbat mondanak, mint ami a valóság, ő már csak tudja. Egyszerűen szeretnek a bolhából is elefántot csinálni.
A folyosón lassan megyek. Nagyon lassan. Azt akarom hinni, hogy ez a beszélgetés, ez a vita meg sem történt.”
Alig vannak szavak visszaadni azt, amit olvasunk: hogyan lesz egy kedves fiatal lányból boldog kismama, saját szülői tragédiáját megélő anya és egy bántalmazó kapcsolatra ébredő asszony. Az Egyasszony. És bárkiből lehetett és lehet ma is Egyasszony.
Ha van könyv, amin végig sírnod kell, hát ez lesz az, mert nemcsak a történet foglya leszel, de az elbeszélő hangja, végtelen naivitása is meghat és elvarázsol. És a sérült kislány nevelésének küzdelmei után még messze nincs vége a szívszorító eseményeknek, mert az új kisbaba sem tud egészségesen megszületni. És azt is olvasni fogod, amit magadtól is tudsz régóta, hogy a nők mindent kibírnak. De már nem akarnak szótlanok maradni. És hogy az óta tömegesen kezdtek el kilépni ebből a szerepből, az Péterfy-Novák Éva munkásságának és a vele együtt ébredő nőknek is köszönhető. Mert soha nem adják fel. Mert „valami elemi erővel keresem mindig tovább a boldogságot, és futok valami után, amiről csak nagyon halványan sejtem, hogy létezik.”
May 27, 2020
Az a fajta könyv, melyet úgy írtak, hogy együltödben olvass el, mint egy hosszabb novellát.
A történetre sokáig emlékezni fogok, mert értékes élettapasztalat megosztása s tanulság minden szülő számára. Legyünk nagyon-nagyon hálásak a csodálatos gyermekeinkért s lássuk a jót mindenben, amit a napjaink hoznak, mert ha elfogadjuk, ha nem ezt a gondolatot, bizony lehetne sokkal rosszabb is. Ha alapvetően "minden rendben", akkor a szerencsés csoportba tartozunk.
Nem egy prózai remekmű, de a feldolgozott hiánypótló téma miatt kötelező olvasmány felnőttek számára. Aki pedig attól fél, hogy patakot fog sírni... nálam könnyebben nem sokan könnyeznek örömtől, bánattól egyaránt, de ezt a könyvet száraz szemmel el tudtam olvasni. Ez nem azt jelenti, hogy ne maradna a lelkemben, örökké, az érzés, melyet legbelül ébresztett. Sőt.
A történetre sokáig emlékezni fogok, mert értékes élettapasztalat megosztása s tanulság minden szülő számára. Legyünk nagyon-nagyon hálásak a csodálatos gyermekeinkért s lássuk a jót mindenben, amit a napjaink hoznak, mert ha elfogadjuk, ha nem ezt a gondolatot, bizony lehetne sokkal rosszabb is. Ha alapvetően "minden rendben", akkor a szerencsés csoportba tartozunk.
Nem egy prózai remekmű, de a feldolgozott hiánypótló téma miatt kötelező olvasmány felnőttek számára. Aki pedig attól fél, hogy patakot fog sírni... nálam könnyebben nem sokan könnyeznek örömtől, bánattól egyaránt, de ezt a könyvet száraz szemmel el tudtam olvasni. Ez nem azt jelenti, hogy ne maradna a lelkemben, örökké, az érzés, melyet legbelül ébresztett. Sőt.
December 17, 2020
Egy éjszaka alatt ki lehetett volna olvasni, ha nem késő este kezdem el. A történet persze a hosszas elemzésre és átgondolásra is alkalmas, viszont a stílus magával ragadja az olvasót. Nagyon emberi és mint ilyen esendő. Bennem van és benned van, még akkor is, ha nem veled történik, vagy nem az és nem úgy. Női sors, családalapítás, gyerekvállalás - mindez nehezített körülmények között. Minden tiszteletem annak, aki ezt fel tudja vállalni és meg tudja élni. Nehéz témák irodalmi megfogalmazása, amely segít másoknak is feldolgozni, elfogadni, meggyászolni a várandósság alatti kiszolgáltatottságot, a társtalan házasságot vagy a betegséggel való megküzdést. Jó, hogy rám talált ez a kötet!
January 10, 2021
Csodálatos! A könyvet legelőre azzal a tudattal vettem kézbe, hogy most bizony egy megrendítő vallomást fogok olvasni. És a várva várt hatás meg is érkezett. Szívfacsaró olvasni a sorokat, amelyeken a kedves írónő végigment és mégis talpra állt. Biztosan nem volt könnyű neki, de megtette. Egy interjúban tőle jegyeztem meg, hogy említette miszerint volt egy családi mondásuk, miszerint:"Minket nem olyan fábol faragtak!", és sokszor ez segített neki felállni és tovább menni. Minden tiszteletem az írónőé, jogos példakép sokunk számára.
Read
August 23, 2019Tegnap este kaptam a Ferjemtől a könyvet, s míg ma a 15 hónapos kisfiunk édesen aludta délutáni álmát, én kiolvastam. Megálltam ugyan egy-egy gyönyörűen fájdalmas vagy fájdalmasan gyönyörű mondatnál, de rohantam, mert vitt a szívettépő történet.
Újra kell még olvassam, hogy a gondolatokat is élvezni tudjam, ne csak az örömöt, amit a csodás két gyerekem és a fantasztikus szerelmem hozott az életembe.
Nagyon sajnálom, és köszönöm, hogy belepillanthattam.
Újra kell még olvassam, hogy a gondolatokat is élvezni tudjam, ne csak az örömöt, amit a csodás két gyerekem és a fantasztikus szerelmem hozott az életembe.
Nagyon sajnálom, és köszönöm, hogy belepillanthattam.
February 9, 2021
This book should've brought tears in my eyes and broke my heart and I was prepared for all those heavy feelings, except they didn't come. Sure, I felt down after reading it, but not in the way everyone else seemed to feel about it. It was a sad and true story about a woman who lived through really hard times and still managed to stay strong and caring.
February 26, 2021
KB. Azt kaptam tőle amit vártam. Így a csillagok is a saját kategóriájában jelzik az értékelésemet. Részben ismertem a történetet, és már régóta el akartam olvasni. Értem már, vagyis jobban értem, miért áll ki Péterfy Novák Éva bizonyos ügyekért mélyen és szenvedélyesen. Hihetetlen szerettel ír a könyvben, nagyon jó volt olvasni. Azt hiszem nem is akarok mást írni.
October 1, 2021
Borzalmasan tragikus történet, antipatikus szereplőkkel. Nem tudom, hogy az írás miatt-e, de nem váltott ki belőlem semmit. Nem sikerült beszippantania, nem éreztem semmit. Szerettem volna szeretni, és az Apad előtt ne vetkozz után úgy gondoltam, hogy na akkor itt az ideje egy újabb lelki kifacsarásnak, de ezt ennek a könyvnek sajnos nem sikerült elérnie.
July 23, 2023
Régóta terveztem elolvasni. Hát, megütött elég rendesen. Egyrészt végtelen dühöt érzek minden erőszakos, toxikus férfi irányába, másrészt végtelen sajnálatot érzek minden erőszakot átélt nő, lehetetlen helyzetben ott hagyott ember felé.
Érzékenyítés miatt kötelezővé tenném mindenkinek, de sajnos szerintem pont csak az olvassa el, akinek nincs szüksége semmiféle érzékenyítésre a témában.
Érzékenyítés miatt kötelezővé tenném mindenkinek, de sajnos szerintem pont csak az olvassa el, akinek nincs szüksége semmiféle érzékenyítésre a témában.
February 13, 2021
Nehéz szavakba önteni mit is érzek pontosan ezzel a könyvvel kapcsolatban. Annyira sajnálom és tisztelem az írónőt, hogy mindezzel megküzdött. Csodálatos könyv egy olyan életről, amit nem sokan látnak belülről.
December 29, 2021
Megrenditoen mély és velejéig őszinte. Olyan mély fajdalmakat, érzéseket és női megalaztatast mutat be, amiről még senki sem beszélt ilyen őszintén. Egy asszony sorsa, élete. Aki mert, nyert és ment tovább!
December 20, 2023
Néha meg kellett állnom letenni, mert érzelmileg annyira megterhelő volt. Valahogy sosem gondoltam arra, hogy egy halott babát is meg kell szülni. Miután elolvastam, elvégeztem egy dúla képzést és belemélyedtem a magyar kórházakban oly gyakori szülészeti erőszak elleni küzdelembe.
This entire review has been hidden because of spoilers.
July 22, 2017
Egy szuszra kiolvastam. Kötelező kellene, hogy legyen mindenkinek, azoknak, akik benne vannak, voltak, vmelyik részében és azoknak is, akiktől ez látszólag nagyon távol esik.
May 18, 2018
Magával ragadó, fantasztikus könyv.
September 5, 2019
Rossz úgy értékelni egy témájában érzékeny és szomorú könyvet, ha nem jön be. Mert nálam ez a helyzet, ez a könyv rosszul van megírva, pont. Hol múlt idő, hol folyamatosan jelen időben beszél, mintha most történne, pedig a múlt, totál szenvtelenül, már-már pszichopátiásan ír, amatőr az egész. Oké, ez egy egyszerű asszony blogbejegyzéseiből összeállított könyv, de akkor nem ártott volna összefésülni, mert ami egy blognál nem zavaró, az egy egybefüggő könyvnél igen. Az amatőrség megbocsátható ilyen szempontból, azt viszont nem tudom elnézni, hogy ennyire szenvtelenül van megírva. Én értem amúgy, hogy így könnyebb feldolgozni, de így meg nem tudtam egyáltalán átérezni a fájdalmat, a szörnyűségeket. Olyan érzésem volt, hogy az író csak sodortatta magát az árral, nem is érdekelte igazán az egész, megtörtént, hát megtörtént, evvan. És annak ellenére éreztem ezt, hogy ír arról, hogy a műtőasztalon sikítva sír, de ezt is olyan totális közönnyel írta le, hogy semmi nem rezdült meg bennem, mintha a holnapi menzamenüt olvasnám.
April 8, 2020
It gets a three for the topic and the bravery, would be a two for the writing...
December 14, 2020
Szívszorító történet, amelyet sokáig halogattam. Kár volt. Az írónő összes könyvét elolvasom.
February 4, 2021
Szívszorító történet. Megrázó, fájdalmas.
March 16, 2021
Annyira igaz és gyönyörű. Mindenkinek el kéne olvasnia, mert megírja azt, amiről mindenkinek hallania kéne, úgy ahogyan mindenkinek hallania kéne róla.
October 7, 2021
Embertelen fájdalmak, tragediák tárgyilagos bemutatása. A sajnálat helyett a probléma bemutatására koncentrál, olyan egyéni problémákra, amelyek valójában nem is olyan egyéniek.
Displaying 1 - 30 of 39 reviews