Beszélgetések nem csak gyerekekről : Ranschburg Jenővel és Vekerdy Tamással

by Gábor Révai

„Engedni felnőni valakit – ennél nehezebb és szebb feladatot elképzelni sem tudok. A modern nevelés tragédiája (…) tulajdonképpen az, hogy ezt nem teszi lehetővé. Nem engedi.” „Az ember előtt két út áll: az egyik az, hogy megvalósítja saját magát, azt, akinek ő született; a másik az, hogy mindent megtegyen azért, hogy szeressék, mert ez a vágy is vele született. És a szeretetnek mindig ára van.” „Olyan balsejtelmek gyötörnek, hogy a demokráciát, amelyben élünk (…) maga a demokrácia fogja elpusztítani. Ugyanis a demokrácia teljes mértékben ki van szolgáltatva az antidemokratáknak, akik, ha nem fojtja beléjük a szót, elpusztítják, ha pedig beléjük fojtja, önmagát pusztítja el.” (Ranschburg Jenő) „Az iskola abnormális hely, ami abból is látszik, hogy az kérdez, aki tud, és annak kell válaszolni, aki nem tud.” „Legyél azzá, aki vagy! Ne azzá legyél, akivé én akarlak tenni. Ez a döntő minden alternatívában. (…) Az alternatív iskola nem leventéket és szocialistákat, hanem individuumokat akar kibontakoztatni, akik majd mélyen gyökereznek abban, amit ők maguk választanak. Ha akarnak, magyarságukban, ha akarnak, cigányságukban, ha akarnak, magyar-cigány, ha akarnak, cigány-magyar mivoltukban. És mélyen gyökereznek, ha akarnak, katolicizmusukban vagy ateizmusukban, ha individualitásuk szabadon azt választja.” (Vekerdy Tamás)

220 pages, Paperback

First published January 1, 2007

Reviews

[Lobo · Rating 5 out of 5]

Mint kezdő szülő természetesen én is bevágtáztam párszor a könyvtárba aztán hazajöttem több kilónyi kötettel, amiket vagy elolvastam, vagy csak átlapoztam, vagy el is olvastam, esetleg még meg is vettem, kikönyörögtem ajándéknak stb. Szóval volt miből mazsolázni. S az is evidens volt, hogy ilyenkor az ember belefut a két nagy magyar névbe: Ranschburg Jenőbe és Vekerdy Tamásba. Persze már korábban is hallottam róluk, de igazán az elmúlt 3 évben igyekeztem ismerkedni elveikkel, vagyis inkább tanácsaik érdekeltek, mert mégis hogy a fenébe neveljem a fiamat?

Ebben a könyvben pedig mint emberekkel lehet megismerkedni velük. Meg arról, hogy mik az alapvető elveik és mégis mi történt velük az elmúlt 17 évben, a rendszerváltás után? Hogy élték meg az egészet? A beszélgetőskönyv teljesen jól van felépítve. Mert mennyire érdekes már, hogy ez a két ember ugyanabban az évben (1935) született, szinte ugyanolyan háttérrel (ami a származásukat illeti) indult el, mindkettejüknek komoly élményei kapcsolódnak a második világháborúhoz és 56-hoz. S bár még megtudhatjuk, hogy mikor nősültek és hány gyerekük van, igazából az életrajt a pályaválasztással véget ér. Konkrét dolgokról már csak a Rendszerváltással kapcsolatban van szó. S mindeközben rendszerint oda lyukadnak ki mind a ketten, amivel foglalkoznak: gyerek, család, iskola, pszichológia.

Részletesen: http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/20...