Én a huszonegyedik század elejéről jöttem, a srác itt mellettem a tizennyolcadik századból, az idősebb úr a jobbomon pedig eredetileg a tizennyolcadikból indult, aztán átment a huszadikba, onnan a huszonegyedikbe, majd vissza a tizennyolcadikba, és most előre... ide.
Jól ismert hőseink térben és időben végképp szétszóródva igyekeznek újra megtalálni egymást, és ami talán még ennél is fontosabb: életben maradni. Az ókori Rómába szakadt különítmény Petronius házában talál menedéket, és lassacskán bejáratos lesz Néró udvarába is. Jövőből hozott tudásuk egyre befolyásosabbá teszi őket a császárnál, amit a rejtélyes Seneca növekvő gyanakvással figyel. A jövőbe szakadt megismerkednek Buraváros minden csodájával, veszélyével és ifjú Uralkodójával. De a múltban és a jövőben is egyre jobban látszik, hogy az idő fogy, és az ellenfelek egyre alattomosabban támadnak. Hannáéknak minden tudásukra, leleményükre és bátorságukra szükségük lesz ahhoz, hogy képesek legyenek helytállni ebben az egyenlőtlen küzdelemben. A Gimesi-Jeli-Tasnádi-Vészits kvartett rádiójátékából született regény 5. része! LETEHETETLEN, IZGALMAS, VICCES, MAI!
Igazából nem értem, miért szidják a magyar oktatást. Ifjú hőseink ugyanolyan könnyedséggel szót értenek Mozarttal, Newtonnal, Einstennel, mint az ókori Rómában Néróval vagy Senecával. Ehhez képest Láng Vince (aki annak idején gond nélkül kommunikált Európa különböző nációjú partizánjaival) kutya füle. S még hogy nem az életre nevel! Ugyan kérem! Az ifjak közt akad zseni, akad teljesen átlagos... vagy rendkívül szerény képességekkel bíró, mégis mindenhol remekül feltalálják magukat legyen az a Bécs a XVIII. század végén vagy a Néró korabeli Róma. Határozottan büszke vagyok a magyar oktatásra! (Bár a tanárfigurák elszomorítóan kiábrándítók.) :)
3,5 csillag Jól láthatóan végül folytattam a sorozatot. Ultimátumot adtam a könyvtárnak, miszerint ha ott lesz a polcon, akkor befejezem a sorozatot, ha nem, akkor kasza. Spoiler: bent volt. És így az 5. rész előtt megtudtam, hogy eredetileg egy rádiójáték volt, amiből megírták a regénysorozatot. Jóval kevesebb volt a nyünnyögés, mint az előző kötetben, aminek nagyon örültem. Így egyébként 100 oldallal rövidebb is volt, ami szintén nem volt hátrány. A személyi történéseket nem tudom komolyan venni, nem élnek eléggé a karakterek szerintem. Nincs érzelmi támogatottságuk vagyhogymondjam. Mivel ez egy erősen ifjúsági sorozat, ennél sokkal jobban nincs ez kifejtve, de üde színfolt. Azért az érdekel, hogy mire fog kifutni. Főleg, hogy eredetileg hat kötetes volt a sorozat, tehát egy jó nagy lezárást várok a következőben. De egy kis szünetet muszáj tartanom a folytatás előtt.