Némi jövés-menés, fontoskodás, keresgélés, szöszölés ezzel-azzal, meg ilyenek. A tévé képernyője, kirakatok, szélvédők, meg mindenféle tükröződő felületek, ahogy megsokszorozzák a dolgokat, a dolgok között lévő dolgokat, és így tovább. Meg még a nyelvtani viszonyok elcsúszásai, ahogy nem fedik le a dogokat, elárulják a szerző hasonmását, aki ezeken a helyeket keresi a szerzőt. Moziban, színházban, játéktermekben jár, a másolatok eredetijét másolja. A nyelvtan viszonyai másolják a szerzőt és a szerző hasonmását másolják és másolják és másolják, és ennyi ez a könyv, nem több. Borbély Szilárd 1964-ben született Fehérgyarmaton. Debrecenben él, és Kossuth Lajos Tudományegyetem Régi Magyar Irodalmi Tanszékén tanít. Korábbi kötetei: Adatok (Határ KLTE, 1988), Történet/a bábu arca (Széphalom, 1992), Hosszú nap el (Jelenkor, 1994).
Szilárd Borbély is widely acknowledged as one of the most important poets to emerge in post-1989 Hungary. He worked in a wide variety of genres, including essay, drama, and short fiction, usually dealing with issues of trauma, memory, and loss. His poems appeared in English translation in The American Reader, Asymptote, and Poetry. Borbély received many awards for his work, including the Attila József Prize. He died in 2014.