Virginia Woolf - Mrs Dalloway

by Michael Whitworth

Virginia Woolf's Mrs Dalloway (1925) has long been recognised as one of her outstanding achievements and one of the canonical works of modernist fiction. Each generation of readers has found something new within its pages, which is reflected in its varying critical reception over the last ninety years. As the novel concerns itself with women's place in society, war and madness, it was naturally interpreted differently in the ages of second wave feminism, the Vietnam War and the anti-psychiatry movement.

This has, of course, created a rather daunting number of different readings. Michael H. Whitworth contextualizes the most important critical work and draws attention to the distinctive discourses of critical schools, noting their endurance and interplay. Whitworth also examines how adaptations, such as Michael Cunningham's The Hours , can act as critical works in themselves, creating an invaluable guide to Mrs Dalloway .

Genres: Fiction

192 pages, Paperback

First published October 16, 2015

Reviews

[N · Rating 5 out of 5]

V.W. ( Clarissa) képes nálam azt elérni, hogy a kávémnál a kisujjam – lazán, finoman – kissé oldalra kinyújtva tartsam, miközben a csészét fogom. Magam is elcsodálkoztam mikor ezt a mozdulatomat megláttam és gyorsan vissza is húztam az ujjam, mielőtt bárki is észrevette volna ezt a tőlem szokatlan kéztartást. ;) A kiskanál lassú kevergetéséről már nem is beszélve….
Egy szóval: elegáns.
Egy kandalló előtt kéne, plédbe burkolózva, hintaszékben ülve, elmélázva olvasni, szemlélni Mrs. Dalloway-t és társaságát. Clarissa mindent lát és tud az emberekről. Ügyel, figyel a részletekre. Szemét semmi nem kerüli el. Itt van például Mr. Peter Walsh – az Indiát is megjárt voltszerelem , aki belépve a szalonba, leteszi kabátjához illő kesztyűjét, kalapját, felöltőjét és igaz, cipőjén a fűző most éppen lóg, de ő mégis afféle könyvmoly, aki nem mehet úgy látogatóba, hogy a könyv címét, mely épp az asztalon hever, meg ne nézze. Tökéletes úriember. Vagy itt van még Miss Kilman a vastag kezével és látom, ahogy két ujjával mégis megpróbálja felcsippenteni a csokis roládot. Amikor Woolf-t olvasom, kiegyenesítem a gerincem (ez már egy fűző nélküli világ) a szobamamuszomon (kockás) felhúzom a kis cipzárat, és ugyan pironkodva (hogy én bezzeg sosem adok a részletekre) megigazítom a macialsómat (itthoni játszóruhám :) ) és hagyom, hogy hasson a varázs. V.W. megszépül írás közben és azt hiszem, azt szeretné, hogy az olvasó is ezt érezze.
És az első mondat hjajj – Majd ő maga elmegy, és megveszi a virágokat, mondta Mrs. Dalloway. Látom, ahogy eldönti és elindul.
Ahogy V.W. ezt némi tűnődés után leírta!! Mert, hogy ez jó lesz első mondatnak.
Nekem a kedvenc mondatom lett és marad is.

[Nur · Rating 5 out of 5]

When it comes to the stream of consciousness, this is a book to read. An extraordinary day in the life of Clarissa Dalloway, filled with vivid details and thoughts approaching the elegant woman. A must read!

[Janet Bird · Rating 5 out of 5]

I enjoyed this and the modern one too. There's a film as well isn't there? Think I've seen it, plus the one with Meryl Streep. Enjoyed the lot.

[Lotte Haegeman · Rating 3 out of 5]

De eerste helft was echt heel lastig om te lezen, maar hoe verder in het boek hoe meer ik Woolfs schrijfstijl begon te begrijpen. Misschien lees ik het ooit wel eens opnieuw en vind ik het dan beter