E szerzők számára a politikai gondolkodás története nem nagy auktorok kiemelkedő műveinek elkülönülő sora, hanem olyan szervesen fejlődő gondolatáram, amely arra kötelezi a kutatót, hogy amennyiben egy-egy kiragadott pillanatot kívánna megérteni és interpretálni, akkor próbálja meg rekonstruálni a kiragadott egység szűkebb és tágabb szövegkörnyezetét, azt a szövetet, amelynek e pillanat valaha a részét képezte. Nem arra a kérdésre kívánnak tehát elsősorban válaszolni, mit mond egy adott szöveg(ben a szerző), hanem hogy mit tesz, amikor a szöveget létrehozza. Milyen politikai cselekvésként értelmezhető a szöveg, milyen beszédmódban íródott, melyik politikai nyelven szólalt meg, s milyen vitára vonatkozott. A gyűjtemény szerzői a cambridge-i eszmetörténetírás legismertebb képviselői.